Hirdetés
A magyar kormány 200 milliárd forintnyi bevételt remél a bevezetni tervezett bankadótól. Miután a Fidesz kétharmados többséggel bír az Országgyűlésben, és a bankadóról szóló salátatörvényt már pénteken (július 2.) benyújtották a Háznak, jelentős politikai mutatvány lenne a szövegen változtatást eszközölni.
A hat nagy, Magyarországon is működő külföldi tulajdonú bank mégis bízik benne, hogy a ma (július 6.) hazánkba érkezett IMF-delegáció segítségével nyomást gyakorolhat a kormányra.
„Hogyan tartsuk a kötelezettségeinket a válság előtti szinten tartani, ha erősen megterhelnek bennünket” – idézi az osztrák Der Standard az egyik osztrák nagybank szóvivőjét. Az idézet az ún. Bécsi Kezdeményezésben a bankok által vállaltakra utal. Ebben ugyanis a bankok ígéretet tettek, hogy a hitelválság hatásait enyhítendő nem csökkentik tevékenységüket a nehéz helyzetbe került kelet-európai országokban.
A KBC, az Intesa Sanpaolo, a BayernLB, az UniCredit, a Raiffeisen és az Erste vezetői nem magát az adót, hanem annak mértékét kifogásolják. A 200 milliárd forintnyi bevételből 120 milliárdot szednének be a bankoktól, 36 milliárdot a biztosítóktól és 30 milliárdot egyéb pénzügyi szervezetektől. A végösszeget a bankokra korábban kivetett járadékkal érik el. Egyelőre nem lehet megmondani a bankokra vonatkozó pontos terheket, de Fenyvesi Csaba, a KPMG tanácsadó helyettes igazgatója a Kossuth Ráiónak úgy nyilatkozott, nagyságrendeket már lehet tudni a tervezet alapján.
„Az OTP, amelynek a konszolidált mérlege gyakorlatilag a teljes bankszektor nagyjából a 30 százaléka lehet, ennek megfelelően részesedik [a bankokra vonatkozó 120 milliárdból], és így tovább megy lefelé az összeg a mérettől függően.” – olvasható a Kossuth Rádió honlapján.
A bankok jelenlegi akciója kétféle eredményre vezethet, rábírhatják a kormányt, hogy folytassa a múlt héten felfüggesztett tárgyalásokat a Bankszövetséggel, és módosítsa a tervezetet, illetve meggyőzhetik az IMF-et, hogy gyakoroljon nyomást a kormányra.
Ez utóbbi opció esetén az IMF az ország számára biztosított hitelkeret elérhetőségét vonhatja be a játszmába, melyről Varga Mihály korábban úgy nyilatkozott, bízik benne, hogy már nem kell felhasználni. A Miniszterelnökség államtitkára elmondta, ha kell, akkor a devizahitelesek megsegítésére veszik igénybe augusztusban.
Az EurActiv nem tudta elérni az IMF magyarországi irodájának vezetőjét, mivel Iryna Ivaschenko ma és holnap még szabadságon van. Az irodától ugyanakkor megtudtuk, nem valószínű, hogy a szokásos negyedéves vizsgálatra hazánkba érkezett és két hétig maradó delegáció a tárgyalások lezárásáig bármiről is nyilatkozna a sajtónak.
A Bankszövetséggel folytatott tárgyalások a múlt héten maradtak abba, azzal a kiegészítéssel, hogy ezen a héten folytatják a vitát. A kormány ezt követően nyújtotta be a javaslatot az országgyűlésnek, melyet hétfőn Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter hétfői (július 5.) bejelentése követett, mely szerint „a törvényhozás döntése után a kormány érvényesíteni fogja azt a jogszabályt, amely bevezeti Magyarországon a bankadót, és ezt meg fogja védeni az ország határain belül a Bankszövetség támadásaival szemben, és meg fogja védeni az európai színpadon is, amennyiben erre szükség van". – írja az FN.hu.
A hat külföldi bank legjelentősebb érve az lehet, melyet a Bankszövetség az adó első bejelentése óta hangoztat. E szerint „a tervezett bankadó összege és egyéb feltételei […] jelentősen gyengítenék a bankrendszer tőkehelyzetét és hitelezési képességét. Összességében a bankadó a kormány szándékaival ellentétesen súlyos negatív hatással járna a reálgazdaságra és visszavetné a gazdasági növekedést”.
Csak névleg egy irányban Európával?
Bár bankadó bevezetését az uniós szinten is tervezik, az a konstrukció mégsem egyezik a magyar elképzelésekkel, mondta a belga nagykövet ma az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt.
Pierre Labouverie szerint ugyanis míg Belgium egyfajta pufferzónaként gondol a bankadó kialakítására, ami által a bankok gyakorlatilag megelőlegezik a válságokban a kormánytól kapott kisegítő, ún. „bail out” csomagokat, addig Magyarország a költségvetési hiány feltöltésére használja azt, hogy tartani lehessen a 3,8 százalékos hiánycélt (EurActiv.hu 2010.07.06.).
Magyarországon ráadásul nem is volt szükséges a magyar bankrendszert állami támogatásban részesíteni, mivel az „a gazdasági válságban is megőrizte stabilitását, […] biztosította a gazdaság folyamatos finanszírozását.” – írja a Bankszövetség.
„A magyar bankadó vihart kavart a globális üzleti világban […] Tartanak tőle, hogy ha Magyarország ilyen mértékű adót vezet be, akkor Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Románia és Szlovákia követi majd [a magyar gyakorlatot].” – mondta Matolcsy György a Bloombergnek, miután beismerte, az Uniónak „komoly kétségei vannak” a magyra kormány javaslata kapcsán.
A miniszter ugyanakkor tegnap azt is leszögezte, „a pénzintézetektől erre az évre várt 200 milliárd forint különadó bevétel a kormány részéről kőbe lett vésve, abból nem engednek, mert enélkül nem tartható az előirányzott 3,8 százalékos államháztartási deficit cél.” – írja a Népszava. 
