Hirdetés
Magyarország most olyan helyzetben van, mint az az ember, aki megúszott egy balesetet, véli a kormányfő. Bajnai Gordon szerint az esetből lehet tanulni, vagy kizárhatjuk az emlékezetünkből, ám szerinte ez utóbbit csak a kevésbé okos és „hosszú távon szerencsétlenebb nemzetek” teszik.
A Fidesz azonban valószínűleg legszívesebben éppen ezt az utat választaná az elmúlt évek kapcsán. Szijjártó Péter tegnap a kormányfő szavaira úgy reagált, hogy a Fidesz „azon lesz, hogy a jelenlegi kormány lépései közül lehetőleg semmi ne lépjen érvénybe”.
A miniszterelnök azonban - külföldi gazdaságelemzők véleményével alátámasztva mondandóját – tegnap (április 1.) elmondta, kormánya egy év alatt „visszahúzta az országot a szakadék széléről”, olyannyira, hogy most „a magyar példát figyelik a hasonló helyzetben lévő országok”.
Bajnai Gordon hasonlóan nyilatkozott a múlt héten Brüsszelben, mikor az Európai Tanács ülésén az állam- és kormányfők a görög állam számára nyújtandó mentőcsomagról tárgyaltak (EurActiv 2010.03.26.). Bár a szükség esetén nyújtandó támogatást az eurózóna 16 tagállama adná Athénnak, Bajnai szerint Magyarország tapasztalataival jelentősen hozzájárulhat a görög válság kezeléséhez.
A kormányfő tegnapi, majdnem másfél órás beszédéből és prezentációjából kiderült, Európában szinte egyedüliként pozitív tartományban tudjuk tartani például az ún. „elsődleges költségvetési egyenleget”, ami azonban nem tartalmazza az ország adósságszolgálatát, így valójában nem ad valós képet a gazdasági helyzetről.
Az elsők vagyunk ezen kívül a költségvetési hiány tekintetében is. Bajnai elmondta, Magyarországon az elmúlt húsz év választási költségvetési ciklusaiban a hiány mindig „elszállt” (9 százalék körüli értékre), idén azonban 3,8 százalékos hiányt tűztünk ki és a jelenlegi trendek szerint ezt meg is tartjuk. Igaz, Bajnai kormánya tavaly ígéretet tett rá, hogy nem indul a választásokon, így nem is kellett az újraválasztással törődnie.
A kormányfő véleménye szerint az egyik legnagyobb eredmény az, hogy Magyarország elkerülte az államcsődöt és „hegymenetben ugyan, nehezen, izzadtsággal és lihegve, de felfelé kapaszkodunk”. Bajnai Gordon szerint Magyarország a gazdasági válság miatt egy olyan ördögi körbe került, ahol a kormánynak három jelentős kihívással kellett megküzdenie: a lassú növekedéssel, az egyensúlytalansággal és a bizalomhiánnyal.
A Fidesz által emlegetett 8 év helyett a kormányfő ugyanakkor az „elmúlt 10 év hibás politikájának és döntéselkerülésének” számlájára írja „az ördögi kör” kialakulását. A Gyurcsány-korszak egyértelmű kritikáját a Fidesz ugyanakkor csak színjátéknak tartja és, ahogy annak korábban többször is hangot adott, a Bajnai-kormányt a 2002-2009-es időszak egyenes vonalú folytatásának tartja.
„Az elmúlt egy, illetve nyolc év, vagyis a Gyurcsány-korszak a katasztrófát jelentette Magyarország számára minden szempontból.” - mondta Szijjártó Péter tegnapi sajtótájékoztatóján az MTI-nek.
Bajnai négy fő részre bontotta válságkezelő programját. Az azonnali válságkezelő intézkedésekre, az egyensúlyjavító intézkedésekre, a gazdasági növekedés ösztönzésére és a bizalomerősítő lépésekre.
Leszögezte: mindennek eredményeképpen a Magyarország iránti külföldi bizalom már épül, de még törékeny.
„Magyarország jó eséllyel Európa legambiciózusabb költségvetési kiigazítását hajtotta végre.” - idézte a kormányfő a JP Morgan amerikai pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cég. A hasonló profilú Merril Lynch szerint pedig „Magyarországon lesz a leggyorsabb gazdasági növekedés a térségben,” sőt egy esetben „költségvetési világelsőnek” nevezte az országot.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái is számos esetben üdvözölték a magyar kormány megszorító intézkedéseit.
„A válság döntő jelentőségű strukturális reformok végrehajtásához vezetett – ilyen a messzemenő adóreform és a nyugdíjreform bevezetése, illetve a költségvetési tanács felállítása. Ezek az ambiciózus makro- és strukturális politikák mind a [nemzetközi befektetői] bizalom helyreállítását szolgálták. A világgazdaság talpra állásának segítségével a monetáris politika enyhülhetett és az automatikus stabilizáció mozgásteret nyitott. A 2010-es választási évben különösen fontos, hogy a fiskális buktatókat elkerüljék, és ez visszaállíthatja a bizalmat és stabilizálhatja a gazdaságot.” - olvasható az OECD 2010-es elemzésében.
A szervezet ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy mindez nem ad okot arra, hogy elbízzuk magunkat. Javasolja, hogy a kormány csökkentse tovább az adókat, amely jelentősen előmozdítaná a gazdasági növekedést és a munkaerőpiacot. „A kormánynak továbbra is vissza kell fognia az közkiadásokat és fejlesztenie kell az adminisztráció hatékonyságát, hogy csökkenjen a közszféra gazdaságra gyakorolt hatása és lehetővé váljon az adócsökkentés.” - olvasható az elemzésben.
Az Európai Bizottság szintén a közelmúltban értékelte a magyar konvergenciaprogramot. Az Unió végrehajtó testülete összességében reálisnak tartja azt, ám több helyen hiányolja a szükséges intézkedések részletes kifejtését.
„Mivel a növekedési előrejelzések enyhén optimisták, a költségvetés eredménye a későbbi években a programban előre jelzettnél rosszabb is lehet. Továbbá, mivel nem születtek meg a szükséges konszolidációs intézkedéseket támogató konkrét döntések, a kiadási célok ugyancsak jelentős kockázatoknak vannak kitéve.” – állapítja meg az elemzés.
Mindezek elkerülése érdekében Brüsszel a túlzott hiány megszüntetését követeli Budapesttől, az államháztartás színvonalának javítása, a kiadások mérséklése és a közigazgatás további reformja, illetve a veszteségesen működő állami vállalkozásokra irányuló strukturális reformok révén.”
