Hirdetés
Az Unió elnöke, Herman Van Rompuy, az ülést követő sajtókonferencián elmondta, hogy Európa „szolidaritásáról biztosította” Görögországot, és ezt Németország és Franciaország is megerősítette.
„Az euróövezet tagállamainak határozott és koordinált lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az euróövezet egészének stabilitását biztosítsák” – olvasható az uniós országok vezetőinek közös nyilatkozatában.
A közös pénzt használó országok koordinált válságkezelő akciója példa nélküli lenne az eurózóna történetében. Először fordulna elő, hogy egy „eurós” tagállamot azért segítenek meg, nehogy az ottani problémák a többi 16 érintett országra is átterjedjenek.
Azonban a szóbeli ígéret nem elégítette ki a pénzügyi piacokat. A bankok és tőzsdék arra kíváncsiak, milyen konkrét lépésekkel tudja Athén törleszteni adósságait és megszüntetni felhalmozott deficitjét.
A görög adósságállomány megnövekedett, az euró pedig gyengült a dollárral szemben.
A megállapodás Van Rompuy, a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, a francia államelnök, Nicolas Sarkozy, a német kancellár, Angela Merkel, az Európai Központi Bank elnöke Jean-Claude Trichet és a görög miniszterelnök, George Papandreu között jött létre.
A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk korábban a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a segély feltehetően kölcsönök formájában fog érkezni. „A tagállamok által önkéntesen felajánlott kölcsönök tűnnek a legjobb lehetőségnek” – mondta Tusk.
A titok megőrzésének részletei
Az ülés utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel és Nicolas Sarkozy elmondta, Európa kimutatta Görögország iránt érzett „szolidaritását”, de a mentőcsomag részleteiről startégiai okok miatt nem mondhatnak többet.
„Jóváhagytuk a Görögországnak szánt támogatásunkat”, mondta Sarkozy, jelezve, hogy Athénnak „többet kell tennie” a hiány lefaragása érdekében, erőfeszítéseit pedig „havi rendszerességgel nyomon követhetővé kell tennie.”
"Görögország elhatározott a kért erőfeszítések megtételében. Ez az európai válasz.”
"Ami a [megállapodás] tartalmát illeti, meg kell várnunk a fejleményeket, mielőtt ezekhez igazítanánk azt. Mondhatjuk, hogy van egy stratégia – ez az, amiről megállapodtunk -, és van egy taktika, amit az események tükrében követünk. A stratégia világos, és ezt a stratégiát a piacnak és az érintetteknek egyaránt meg kell érteniük.”
Angela Merkel, Németország kancellárja szinte megismételte Sarkozy szavait: „A mai nap legfontosabb eredménye, hogy Görögország elmondta, készen áll az Unió követelményeinek teljesítésére.”
A vezetők nyilatkozatukban elmondták, hogy Görögország megerősítette az erre az évre előirányzott költségvetési hiány 4 százalékpontos mérséklésére tett elköteleződését. Ugyanígy azt is, hogy rendszeresen ellenőrzi a haladást.
"Görögország az Unió része, és nem hagyjuk magára, de vannak szabályok, és ezekhez ragaszkodunk.” – mondta Merkel.
Németország aggodalma
Egy francia diplomáciai hírforrás szerint az Unió vezetői még mindig a lehetséges mentőcsomag részleteiről egyeztetnek, mivel Berlint aggasztja, hogy a karlsruhei Alkotmánybíróság esetleg elfogadhatatlannak tartja azt.
Nincs körvonalazott eljárásmód az uniós szerződésekben arra vonatkozóan, hogy az eurózóna országait miként lehet a válságkezelésben támogatni, és most azon van a hangsúly, hogyan lehetne technikailag kiküszöbölni a jogi buktatókat, mondta el a hírforrás.
A német legfelsőbb bíróság kedden (február 9.) visszautasította az úgynevezett Hartz IV. jóléti törvényt, azzal érvelve, hogy a hosszú távú munkanélküliségre kifizetett szociális és jóléti juttatások túl alacsonyak. A törvény növelné Németország költségvetési deficitjét, amely már dupla akkora, mint az EU-ban „megengedett”, a GDP 5,5 százaléka.
A francia forrás azt is elmondta, Berlin ahhoz is ragaszkodik, hogy Görögország szigorúbb szabályozásokat vezessen be, mint amilyet a múlt heti tervezetben állapítottak meg (EurActiv.com 03/02/10).
Komoly lépések
Az európai vezetők mindenáron meg akarják előzni, hogy a görög problémák továbbterjedjenek. Ez ugyanis könnyen magával ránthatná az eurózóna más, szintén magas adósságállománnyal, vagy költségvetési hiánnyal küzdő tagállamait, és akár a dominó elv alapján mélyebb válságba sodorja a valutáris térséget. Jelenleg a legveszélyeztetettebb Spanyolország és Portugália.
Egyelőre azonban mindenki hallgat a támogatás részleteiről. Az uniós vezetők ugyanis attól tartanak, hogy ez csökkentené az Athénra nehezedő nyomást, így az már nem sietne annyira, hogy csökkentse a megengedettnél négyszer magasabb (GDP 12,7 százaléka) költségvetési hiányát.
Több eshetőségről is tárgyaltak. Szóba jött például, hogy Németország görög kormányzati kötvényeket vásárolna, állami tulajdonú bankokon keresztül. Előfordulhat az is, hogy a görög költségvetés az EU strukturális alapjaiból kap közvetlen támogatást, de támogatni lehet az euró-kötvények eladásából, vagy IMF-hitelből is.
Egy kormányzati hírforrás szerint a támogatás az Európai Központi Bank és Valutaalap tapasztalatain alapszik, de nem veszi igénybe az IMF pénzügyi segítségét.
A görög miniszterelnök, George Papandreou leszögezte, a költségvetési deficitet le fogják faragni.
"Minden reformot bevezetünk, amely szükséges ahhoz, hogy megváltoztassa a közszféra jelenlegi működését Görögországban. Határozott erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy partnereinket meggyőzzük, komolyan vesszük a munkát” – mondta. 
