Hirdetés
Az eurózóna legszegényebb tagja egészen tegnapig tudta tartani magát a 15 másik euróövezeti ország nyomásával szemben. Az új középjobb kormányfő, Iveta Radičová a júniusi kampányban még a 750 milliárd euróra rúgó európai pénzügyi stabilitási eszköz (European Financial Stability Facility; EFSF) ellen érvelt.
A koalíciós kormány csütörtöki ülésén azonban elfogadta a tervezetet és a pénzügyminiszter, Ivan Miklos sietve alá is írta az alapról szóló keretmegállapodást. Ezzel elhárult az utolsó akadály is a garanciaalap felállítása elől.
Az Európai Bizottság üdvözölte a pozsonyi döntést és hozzátette, hogy folytatja a párbeszédet Szlovákiával.
A korábbi, Robert Fico vezette kormány támogatta a mentőcsomagot, ellenben a csütörtökön hivatalba lépett kormány eredeti álláspontjával. A gazdagabb uniós tagállamoknak nyújtott mindenféle uniós támogatás azonban igen népszerűtlen Szlovákiában, amely csak 2009 január elseje óta tagja az eurózónának (EurActiv.hu 2009.01.05.)
„Példát szeretnénk mutatni azzal, hogy betartjuk a játékszabályokat. Ennek okán a kormány támogatta az előző kormány által tett politikai nyilatkozatot.” – mondta Radičová az újságírók azon kérdésére, hogy mi miatt változott meg a kabinet véleménye.
A Pozsonyra nehezedő nyomás egyre csak nőtt az elmúlt hetekben, hiszen Szlovákia volt az utolsó ország, amely még nem hagyta jóvá az EFSF-t. Az eszköz ugyanakkor kulcsszerepet játszik abban, hogy a 27 tagú blokk visszanyerje a piacok bizalmát a görög adósságválság katasztrofális következményei után.
A szlovák kormány a parlament támogatását kérte a mentőcsomaghoz, de hangsúlyozta, a garanciaalap bárminemű felhasználása előtt meg kell erősíteni az eurózóna fiskális szabályait, beleértve az államcsőd és a felelőtlen fiskális politikák esetére létrehozandó mechanizmusokat.
A kormány elmondta, a bajba jutott országok átmenti megsegítése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabályai és feltételei szerint kell hogy történjen majd.
A súlyos szlovák deficit leszorítására kiválasztott „pénzügyi héja”, Ivan Miklos arra számít, hogy a parlament a következő hetekben megvitatja az EFSF-ben való szlovák szerepvállalást. Miklos a deficitcsökkentés mellett, illetve annak érdekében piaci reformokat tervez.
Szlovákia összesen 4,5 milliárd eurónyi garanciát kell magára vállaljon a 750 milliárdos csomagból. Az ország 5,4 milliós lakosságát, mégis elsősorban az dühítené, ha a jobb életkörülményekkel bíró Görögország számára kellene segítő kezet nyújtani.
A görög segély
Radičová kabinetje ebből kifolyólag nem is támogatta a 750 milliárdos csomagtól elkülönítve kezelt görög mentőövet.
A kormány a parlamentnek is azt javasolta, hogy ne támogassa a 800 millió eurós bilaterális kölcsönt. Ennyi lenne ugyanis a 110 milliárdos görög mentőcsomag Szlovákiára eső része.
„A görög hitel felelőtlen kormánypolitikáról, a bakszektor és a hitelminősítők felelőtlen viselkedéséről, illetve az Eurostat és más intézmények hibás működéséről szól.” – mondta Radičová.
„Ellenzem a hitelt, mivel mi vagyunk az eurózóna legszegényebb országa és ez nevetséges. Görögország tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért.” – mondta Silvia Habova, 27 éves könyvelő.
Szlovákiában a minimálbér 85 ezer forint körül mozog, amely jóval elmarad a 240 ezres legalacsonyabb görög fizetési kategóriától.
(EurActiv/Reuters.)
Vélemények:
Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke úgy véli, hogy a szlovák kormány tegnapi döntése összhangban áll ugyan a pártok választások előtti kommunikációjával, de nem biztos, hogy Szlovákia hosszú távú érdekeit szolgálja.
"Az egyik oldalon Szlovákiának nem érdeke, hogy a szolidaritás elvének alapján bekapcsolódjon a Görögországnak nyújtandó nemzetközi kölcsönbe, másrészt viszont örömmel veszi az EU Szolidaritási Alapjából a szlovákiai árvízkárosult települések helyrehozatalára nyújtandó támogatást." - írja a tegnap közreadott sajtóközleményben Farkas.
Az alelnök a jövőbeni szlovák érdekérvényesítés miatt is aggódik:
"Kérdéses az is, hogy a határozat következtében milyen lesz Szlovákia helyzete a jövőben az európai uniós alapok merítése terén, mindenekelőtt az elkövetkező 2014-2020-as programozási időszak pénzügyi kereteinek előkészítését illetően." - írja Farkas.
