Hirdetés
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az Unió „jelentőségteljes fejlődést ért el az európai energiapolitika területén 2000 óta”. Az EU energiapolitikai célkitűzései „megfelelően reagálnak az energiaügyi kihívásokra és a megvalósításuk világmértékű előnyökkel járnak majd,” írja az elemzés.
Andris Piabalgs elmondta, hogy az IEA jövőbeni rendszeres elemzése „fontos és nagyon hasznos gyakorlat az Európai Bizottság számára”. Az energiaügyi biztos hozzátette, hogy a világ egyik legfontosabb kormányközi szervezetének jelentése azt is alátámasztja, hogy „az EU-t ma már energiakérdésekben is egységes entitásként kezelik”.
Importfüggőség vagy okos energiadiplomácia
Az elemzés időzítése kapóra jön az Európai Uniónak, hiszen a grúz-orosz konfliktus kapcsán központi jelentőséget kapott Európa energiafüggőségének csökkentése is (EurActiv.hu 2008.08.25.). A Bizottság tehát várhatóan a korábbinál is nagyobb erőfeszítéssel fog küzdeni az energia és gázpiaci liberalizáció elfogadtatásáért, illetve nagyobb támogatást kaphat a nukleáris energia is.
Az IEA rámutat, hogy nem az importfüggőség okozza a legnagyobb gondot, „mivel egy nagy lélekszámú, modern és iparosodott gazdaság valószínűtlen, hogy önellátó legyen”. „A problémát az utánpótlást biztosító országokkal való kapcsolatok kezelése, a kritikus infrastruktúrákba való beruházások lehetővé tétele, az utánpótlás forrásainak megosztása (diverzifikáció) és az utánpótlás megszakadására való megfelelő felkészülés jelenti.”
Az IEA úgy véli, hogy az Uniónak az energiaforrások biztosítása és diverzifikációja területén kell még fejlődnie. Ennek eszközét pedig abban látja, ha az EU „egységes hangon beszél, egységesen és következetesen cselekszik”.
Energialiberalizáció
Az elemzés pozitívan értékelte a 2007 szeptemberében javasolt 3. Liberalizációs Csomagot, különösen annak a tulajdonosi szétválasztásra vonatkozó részét. Ez utóbbi terv különösen nagy ellenállásba ütközött Németország és Franciaország részéről, ám a Bizottság májusi módosító javaslatai ebben a két országban is pozitív reakciókat váltott ki (EurActiv.hu 2008.05.16.).
Nukleáris menetrendet javasolnak
Az IEA arra az álláspontra helyezkedik, hogy az EU energiapolitikai céljainak megvalósításához elengedhetetlen a nukleáris energia használata a jövőben is. Ezt mind a klímaváltozás elleni küzdelemben, mind pedig az utánpótlás biztonsága érdekében szükségesnek tartja.
Bár egyes tagállamok egészség- és környezetvédelmi okokból a nukleáris reaktorok leállításán dolgoznak, jelenleg két új atomerőmű is épül az EU-ban. Egy a bulgáriai Belenében, a másik pedig a szomszédos Romániában. Romániában egyébként már megkezdték Európa legnagyobb szélerőmű parkjának építését is.
Az Ügynökség úgy véli, hogy a Bizottság hozzájárulhat a nukleáris energia biztonságos és hatékony európai kihasználásához, ha kidolgozza az európai nukleáris kapacitások lecserélésének, termelésből való kivonásának és az újabb kapacitások építésének menetrendjét.
Kibocsátás-kereskedelem
Az Unió ezen a területen is pozitív értékelést kapott, annak ellenére, hogy az ETS (Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer – Emission Trading System) első fázisában voltak hiányosságok.
Az Ügynökség azt javasolta, hogy a Bizottság minél előbb tisztázza le és valósítsa meg korábbi változtatási javaslatait, hogy egyrészt „biztosítsa a befektetések biztonságát, különösen az energiatermelési szektorban, ahol éppen most indul az új beruházási ciklus”, másrészt, hogy a fogyasztók lássák, mire számíthatnak a jövőben.
Az energiahatékonyság és a megújulók a gyenge pont
Az IEA pozitív kritikái véget érnek az energiahatékonyság kérdésénél. Az Ügynökség szerint ez a terület hatással lehet a többi területen elért eredményekre is. Bár az Unió energiapolitikai célkitűzései a megfelelő irányba mutatnak, egyelőre kezdeti szakaszban vannak, így nem tudnak áttörő eredményeket felmutatni.
Az IEA szakértői szerint ezért nem célszerű egy határozott célértéket kitűzni, mivel félő, hogy a növekvő „megvalósítási rés” miatt nem tudná azt betartani. Az elemzés egy viszonyítási szám meghatározását javasolja.
Szintén megvalósíthatatlannak értékelték a megújuló energiaforrások kapcsán kitűzött célértékeket. A javaslat úgy szól: „meg kell emelni, majd kötelezővé és kikényszeríthetővé kell tenni a célértékeket”.
Több K+F forrás kell
Az elemzés úgy véli, hogy a K+F források már a 2007-2013 közötti időszakra szóló FP7 keretprogramban is túl alacsonyak ahhoz, hogy a 2020-ra kitűzött energiapolitikai célok megvalósíthatóvá váljanak.
Az IEA szerint az FP7 középtávú értékelésekor megfelelő alkalom nyílhat ezen források megemeléséhez, továbbra ahhoz is, hogy a Bizottság újrasúlyozza a prioritásokat és több ösztönzőt nyújtson a nem-nukleáris és az energiahatékonyság területén végzett K+F tevékenység számára.
A Bizottság kijelentette, hogy energiapolitikájának jövőbeni alakításában figyelembe veszi az Ügynökség javaslatait.
Barroso úgy nyilatkozott, „megkönnyebbült”, hogy az IEA ilyen pozitívan járult hozzá a Bizottság 2007-es klímaváltozási és energiaügyi javaslataihoz.
Az IEA elemzése megvásárolható a szervezet honlapján keresztül, az erről készült összefoglaló ugyanitt elolvasható.
