Hirdetés
Évente 22-50 milliárd eurót kell nemzetközi forrásokból előteremteni, de hogy ebből mennyit vállal az EU, az a többi ország „hasonló kötelezettségvállalásától” függ, közölték az EU vezetői kétnapos csúcstalálkozójuk pénteki (október 30.) összegzésekor.
Az EU „méltányos vállalásáról” szóló megállapodás akadályba ütközött, amikor a tagállamok nem tudtak megegyezni arról, hogyan osszák el a pénzügyi terhet egymás között. Az Unió állam- és kormányfői megállapodtak, hogy munkacsoportot állítanak fel, hogy felmérjék „minden egyes tagállam finanszírozási képességét”, jelentette be Nicolas Sarkozy, francia elnök a csúcs után.
Megállapodás született arról, hogy az új klímaegyezmény életbe lépése előtti időszakban, 2010 és 2012 között, évente 5-7 milliárd eurót kellene elérhetővé tenni gyorsított finanszírozási lehetőségként. Az EU részesedéséről azonban csak Koppenhága után határoznak, olvasható a következtetésekben. Annyi bizonyos, hogy az EU által biztosított összeg fele a kormányoktól, illetve közfinanszírozásból származik majd. A pénz másik felét a magánszféra befektetései, valamint az iparosodott országok szénpiacai szolgáltatnák.
Az EU-csúcson a többek közt az Egyesült Királyság és Dánia által támogatott svéd elnökségnek fejet kellett hajtania kilenc közép-kelet-európai tagállam követelése előtt. Utóbbi csoportot Magyarország és Lengyelország vezette, mivel a kormányok attól tartanak, hogy végül többet kell fizetniük, mint amennyit módjukban áll. A kilenc ország azt szeretné, hogy az előzetes kifizetésekhez való hozzájárulás önkéntes alapon történjen.
Miután a svéd elnökségnek nem sikerült megállapodást elérnie csütörtökön (október 29.), új javaslatokat terjesztett elő pénteken (október 30.). A kevésbé tehetős tagállamok semmilyen egyezményt nem voltak hajlandók aláírni, mely arra kötelezné őket, hogy többet fizessenek, mint gazdagabb szomszédjaik (EurActiv.hu 2009.10.30.).
Ambiciózus kibocsátás csökkentési terv hosszú távra
A résztvevők – a környezetvédelmi miniszterek két héttel ezelőtti megállapodásának megfelelően – jóváhagyták azt a hosszú távú tervet, mely a fejlett országok kibocsátását 2050-re az 1990-es évi szinthez képest 80-95 százalékkal csökkentené.
Az EU vezetői szerint a megállapodás óriási áttörést jelent a hónapok óta elhúzódó tárgyalásokban.
„Az EU nagyon jó helyzetben van most, hogy a visszaszámlálás Koppenhágáihoz elkezdődött. Ez egy olyan döntés, mely lehetővé teszi az EU számára, hogy továbbra is az élen járjon a tárgyalásokban, e helyzete [pedig] arra ösztönzi a többieket, hogy ők is teljesítsenek.” – jelentette ki Fredrik Reinfeld, svéd miniszterelnök.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU megőrizte vezető szerepét. „Ami a klímaváltozást illeti, ez egy fontos áttörés volt, mely új lendületet hoz” – közölte Barroso.
A vezetők ugyanakkor kihangsúlyozták, hogy a megállapodás teljes mértékben a többi fejlett ország fellépésétől függ. Az Unió most arra vár, hogy az USA, Ausztrália, Japán és Kanada mivel állnak elő.
„Ez nem azt jelenti, hogy naivak [vagyunk] – ajánlatunk nem egy biankó csekk: tettre készek vagyunk, amennyiben partnereink [is] cselekednek. Ha azt akarjuk, hogy a fejődő országok komoly elkötelezettségekkel üljenek asztalhoz, akkor arra van szükségünk, hogy a fejlett országok pénzt tegyenek az asztalra a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fejlődő országok [kibocsátásának] csökkentésére irányuló erőfeszítések [anyagi] megsegítéséhez.” – jelentette ki Barroso. „Ne csak a szánkat jártassuk.” – tette hozzá.
A jövőt illetően azonban sokak körében erős a szkepticizmus. Ahogy a koppenhágai előkészületek sem zajlanak zökkenőmentesen, úgy egyesek szerint Koppenhágában sem sikerül majd kompromisszumot találni. Angela Merkel, német kancellár valószínűnek tartja, hogy „Koppenhágában nem sikerült egyezségre jutnunk, azonban fontos, hogy meghatározzunk egy politikai szerkezetet, mely az egyezség alapjául szolgál majd”. Ugyanakkor hozzátette, még e szerkezettel is „a tárgyalások hosszabb ideig elhúzódnak, míg egyezségre jutunk.”
Nincs döntés az „üres beszédről”
A csúcstalálkozón azonban nem foglalkoztak a Kiotói Jegyzőkönyvből kimaradt fennmaradó kibocsátási egységek kérdésével. A következtetések szerint a fel nem használt kibocsátható mennyiségi egységek (Assigned Amount Units) valószínűleg növekedni fognak, ezért azokat „nem diszkriminatív módon kell kezelni, egyenlőnek tekintve az európai és a nem európai országokat ”.
Az Európában fel nem használt egységek nagy része a keleti tagállamok kezében van, akik a csúcstalálkozón egyértelművé tették, hogy engedményeiktől nem hajlandóak megválni. Ezzel ellentétben Németország a Kiotói Jegyzőkönyv lejárta után fennmaradó fel nem használt egységek eltörlését szeretné.
A svéd elnökség valószínűleg rendkívüli találkozót szervez majd az EU környezetvédelmi miniszterei számára, hogy még Koppenhága előtt megegyezzenek a fennmaradó egységek kérdésében.
Európán kívüli helyzet
A tagállamok közötti terhek megosztásáról szóló viták közepette néhány EU tagország már Európán kívüli szövetségesek után néz, hogy a decemberi koppenhágai ENSZ klímacsúcsnak minél jobb végkifejlete legyen.
Sarkozy azt nyilatkozta, hogy Angela Merkel német kancellár és ő maga, Brazíliával együttműködve dolgoznak azon, hogy ez ügyben javaslatot tegyenek a koppenhágai csúcson.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Európa maga mellé állítsa az összes szegény országot, különösen Afrikát,” mondta Sarkozy. Közös fellépést képzelt el Európa, Brazília és Mexikó feltörekvő gazdaságai és a fejlődő országok között, akik Kínával, az Egyesült Államokkal és Indiával állnak szemben.
Vélemények:
A zöldek bírálták az EU vezetőit, hogy elmulasztottak egy lehetőséget az ENSZ klímatárgyalások előmozdítására.
„Világosan látszik, hogy az EU megszállottsága, hogy találjon egy súlyozási mechanizmust, amivel csökkentheti a gazdaságilag gyengébb tagországokra nehezedő terheket, nem párosul valódi elkötelezettséggel, hogy globális szinten is méltányos megállapodás jöjjön létre. Nemcsak Lengyelország, de Kína, India és Brazília kedvére is való igazságos megoldást kell találni.” mondta Rebecca Harms, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség csoport elnöke az Európai Parlamentben. „Ezen a csúcstalálkozón az EU vezetői sajnálatos módon a koppenhágai csúccsal szembeni elvárásokra fókuszáltak a bolygó felmelegedése elleni küzdelem helyett” tette hozzá a Zöldek elnöke.
A civil szervezetek csalódottságukat fejezték ki az éghajlat finanszírozással kapcsolatban.
Oxfam aggodalmát fejezte ki, hogy nincs garancia arra, hogy a támogatásokat átcsoportosításokból kerülnének ki. Úgy nyilatkozott, hogy a tartomány felső határa, 50 milliárd euró évente, még a felét sem fedezné annak, amennyire a fejlődő országoknak szükségük van a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
„Jelenleg az EU úgy kezeli az éghajlatváltozás kérdését, mint a kezdők az e-Bay-t. Olyan nyitó licitet tett az éghajlati igazságra, mely korántsem elég és fatális hiba. Európa, ez nem vásár, és nagyon kevés időd maradt újból licitálni mielőtt az aukció egy biztonságos és igazságos üzlettel végleg lezárulna Koppenhágában”, mondta Elise Ford, az Oxfam International brüsszeli iródájának vezetője.
A WWF sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a csúcs lényeges kérdéseinek homályos megfogalmazásai gátolják a nemzetközi tárgyalásokat.
„Különösen bosszantó, hogy nem egyeztek meg a fejlődő országok támogatásáról, és hogy a széndioxid kibocsátás-csökkentési célok növelését a többi fejlett országtól tették függővé” mondta Jason Anderson, az WWF EU klíma- és energiapolitikai felelőse.
A Greenpeace szerint nincs minden veszve, hiszen a világ leggazdagabb nemzetei közül 27 támogatja a globális éghajlat-finanszírozást a fejlődő országok számára.
„A koppenhágai vonat tovább robog, de a világnak égető szüksége van egy klíma vezetőre, hogy megakadályozza a vonat kisiklását. Függetlenül attól, hogy a klíma jogszabályokat még Koppenhága elfogadja az Egyesült Államok, Obama elnöknek fel kellene lépnie és meg kellene törnie a holtpontra jutott tárgyalásokat” mondta Joris den Blanken, a Greenpeace EU klímapolitikáért felelős igazgatója.
A Friends of the Earth Europe szerint az EU csúcs után sem vagyunk közelebb egy fair éghajlatváltozási megállapodáshoz.
„Európa ismét nem volt képes kimondani, hogy milyen mértékben képes hozzájárulni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A tagállamok államfői csak átfogó számadatokról beszéltek, amelyek éppannyira elégtelenek, mint a kibocsátás-csökkentési célok. Az EU minden tekintetben csökkenti a felelősségét és gátolja egy igazságos és méltányos megállapodás létrejöttét”, mondta Sonja Meister, a Friends of the Earth Europe kampány-felelőse.
A European Climate Foundation rámutatott arra, hogy az Unió már lefektette a klímafinanszírozás általános követelményeit. „Az elemzésünk azt mutatja, hogy a szén-piacok 5-10 százaléknál többel valószínűleg nem tudnak hozzájárulni a támogatásokhoz a 2010-2020-as időszakban, ezért szigorú kötelezettségvállalás szükségeltetik a fejlett országoktól, hogy ha a tárgyaló felek el szeretnék érni a globális felmelegedés 2°C-nál magasabb ne legyen”, mondta Jules Kortenhorst a European Climate Foundation vezérigazgatója. 
