Hirdetés
A gazdasági válság súlyosbodásával Európa szerte több ezer dolgozót bocsátottak el. Az autópiaci eladások a mélybe zuhantak, így a megrendelésekben is drasztikus visszaesés volt tapasztalható. Az európai piac most a protekcionizmus megjelenésétől tart.
Franciaországgal szemben már megjelentek bizonyos kritikák. Németország úgy vélte, hogy Párizs a hazai iparágaknak kedvező intézkedéseket hoz. Ezzel egy időben Belgium Angela Merkel német kancellár garanciáját igyekszik megszerezni, hogy a német autóipar megmentését célzó intézkedések nem fogják veszélyeztetni a belga szerelőszalagok működését.
Az Európai Bizottság mindeközben nyíltan kritizálja az Egyesült Államokat, amiért az protekcionista lépésekkel igyekszik támogatni a betegeskedő autóiparát, sőt Oroszországot is bírálta, mivel Moszkva a hónap elején importvámokat vetett ki a külföldi származású autókra.
Ráadásul tegnap (február 3.) napvilágot látott a hír, miszerint Franciaország intézkedéseket tervez bevezetni, mely az autógyártók számára előírná, hogy az alkatrészek bizonyos hányadát kötelezően helyi beszállítóktól rendelje meg.
A Financial Times arról ír, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök azt szeretné, ha a Peugeut és a Renault segítene a francia alvállalkozóknak és beszállítóknak, a számukra jutatott állami támogatásért cserébe.
Az adókedvezmények és a nemzeti autóiparnak nyújtott pénzügyi támogatások hatásáról szóló vita központi helyet foglalt el az EU ipari minisztereinek január 19-én tartott tanácsülésén (EurActiv 19/01/09).
Günter Verheugen ipari biztos figyelmeztette a tagállamokat, hogy ne használjanak protekcionista eszközöket, és sürgette az ipart, hogy igyekezzen kezelni a strukturális problémáit. A biztos szerint a „túltermelés és az innovatív technológiákba való beruházás hiánya” okozza a szektor legsúlyosabb problémáit.
A tagállamok által kínált bármiféle állami támogatásnak átláthatónak kell lennie, és tiszteletben kell tartania az EU versenypolitikai és állami támogatásokra vonatkozó szabályozását – hangsúlyozta a Bizottság. Az EU végrehajtó testülete figyelmeztetett, hogy „a támogatásokért folyó versenyt mindenképpen el kell kerülni”.
A belga kormány ezen a héten (február 2.) válságtárgyalásokat tartott a nehézségekkel szembenézni kénytelen gépjármű összeszerelő üzemeinek képviselőivel.
A General Motors antwerpeni üzeme került elsősorban veszélybe. Itt szerelik össze az Opel Astrát. A telepet nem csak a gazdasági válaság fenyegeti, hanem a hazai autóiparokat támogató protekcionista intézkedések is.
A belga vállalati miniszter, Vincent Van Quickenborne aggodalmának adott hangot, és leszögezte, hogy a kormány Angela Merkellel kívánja tisztázni a helyzetet.
„Belgium fontos ország a gépjármű összeszerelés terén, de nincsen saját márkája. Ha a tagállamok olyan lépéseket tesznek, a melyek csak a saját vállalataik érdekét szolgálják, fennáll a veszélye, hogy Belgiumot figyelmen kívül hagyják.”
Vélemények:
Románia
A gazdasági lassulás következtében a román szakszervezetek is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy növelje a munkahelyek megtartásának biztonságát, illetve, hogy tartsa meg az előző ciklusban bevezetett környezetvédelmi adót.
Az adó ara ösztönözte ugyanis a fogyasztókat, hogy új autókat vásároljanak a használtak helyett, de az Európai Bizottság szerint az ún. „környezetvédelmi adó” nem felel meg az európai jogszabályoknak. Francois Fourmont, a Dacia-csoport francia elnöke szintén támogatta az adó megtartását.
A Renault tulajdonában álló Dacia romániai termelését a múlt héten (január 26.) teljesen leállították, pedig az üzem csak nemrég tért vissza a teljes kapacitásra. Január 12-ig egy hónapos termelési szünetet tartottak.
A romániai telepről 14.000 munkavállalót küldtek haza két hétre, 85 százalékos fizetéssel, de a Dacia menedzsmentjét vezető Furmont szerint mintegy 4000 ember állása szűnhet meg márciusban, ha a gazdasági klíma nem változik.
Az üzem termelésének leállítása 15.000 munkahelyet veszélyeztet a régióban, hiszen az alkatrészeket beszállító vállalatok számára az autógyár jelenti a legnagyobb megrendelést. A vállalt már lelassította a termelés ütemét 1360-ról 1085 darabra naponta.
Magyarország
Hasonló folyamatok zajlanak le itthon is. A hanyatló autó-eladási számok rendkívül hátrányosan érintik mind az autóipart, mind annak beszállítóit. A gazdasági lassulás a januári gázhiány miatti munkabeszüntetésekkel is párosult az év elején.
A Suzuki esztergomi gyárában végrehajtott, mintegy 1200 főt érintő elbocsátások napokon keresztül szalagcímet kaptak a sajtóban. Ez a szám azonban eltörpül az autóipari beszállítást végző kis- és középvállalatoknál történt leépítések összesített értékéhez képest. A gumiabroncsokat, elektronikai alkatrészeket, motor alkatrészeket előállító vállalatoktól összesen mintegy 5000 embert kellett elküldeni.
Az autóipartól erősen függő szektorokban dolgozókat övező bizonytalanság miatt erősen nő az alkalmazottak bizalmatlansága munkaadóikkal szemben. A Suzuki esztergomi gyárában dolgozó párkányi alkalmazott a leépítések előtt az Új Szó szlovákiai magyar napilapnak elmondta, hogy a dolgozók attól tartanak, hogy bármelyik nap megszűnhet a munkahelyük.
„Egyszerűen nem bírtam tovább a bizonytalanságot, szinte az őrület határán voltam, amikor kinyitottam az újságot vagy bekapcsoltam a tévét, és mindenhol a Suzukinál esedékes elbocsátásokról volt szó. A munkában is feszült, szinte elviselhetetlen volt a légkör.”
„úgy gondoltam, jobban járok, ha én mondok fel, mert úgy hallottam, hogy elbocsátás esetén végkielégítést csak az kaphat, aki legalább három éve dolgozik a cégnél, én pedig alig egy évet dolgoztam a Suzukinál. Már az sem érdekel, hogy megkapom-e azt a bizonyos év végi jutalommal együtt járó kéthavi béremet, elegem van az egészből.” – mondta az Új Szónak a párkányi hölgy.
Cseh Köztársaság
Bár az autóeladások továbbra is magasak Csehországban, a kontinens többi részén tapasztalt értékesítési visszaesés itt is kifejtette a hatását. A cseh ipari termelés egyötödéért ugyanis az autóipar felelős.
A Skoda dolgozói több alkalommal is beszüntették a munkát tavaly szeptember óta, és januárig átálltak a négy napos munkahétre. A vállalat csökkentette az alkalmi munkavállalóinak számát, de a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat egyelőre nem érintik a megszorítások.
A Csehországban működő Hyundainál is kénytelenek voltak csökkenteni a termelést, amely munkaerőstoppot is jelentett egyben. Az üzem szintén négy napos munkahetet alkalmaz, de kilátásba helyezte a két-három napos heti működést is, mivel a keresletben további visszaesésre lehet számítani.
A kép egy árnyalattal világosabb a TPCA üzemében, amely a Toyotát, a Peugeot és a Citroënt állítja elő. Bár jelenleg nem vesznek fel új munkaerőt, de a cég vezetése reméli, hogy elkerüli őket a recesszió, hiszen az üzem kisebb, üzemanyag-takarékos gépjárműveket gyárt, amely szakértők szerint versenyképes maradhat még a válság közepette is.
A cseh kormány azzal az ötlettel játszadozik, hogy a német kormányhoz hasonló intézkedéseket kezdeményez, vagyis pénzügyi ösztönzőket vezet be, amelyek vásárlásra bírják a fogyasztókat.
Az ipar szereplői támogatják a javaslatot, de Miroslav Kalousek pénzügyminiszter szerint a terv hátrányos hatással lehet a cseh gazdaságra.
Szlovákia
Pár évvel ezelőtt Szlovákiát nevezték „az új Detroitnak”, és akkor ezt még bóknak szánták. Szlovákia akkor a költségesebb nyugat-európai munkaerőtől és Koreától vett el munkahelyeket.
Pozsony mostanra azonban küzd a hatalmas autóiparának eltartásáért, hogy ne jusson Detroit „Nagy Hármasának” (General Motors, DaimlerChrysler és Ford) sorsára. Maria Novakova, a Szlovák Autóipari Társaság főtitkára nem ért egyet az összehasonlítással. „Jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy növekedni tudjunk. Őszintén szólva, nem akarunk Detroithoz hasonlítani, hiszen nem akarjuk úgy végezni, ahogy Detroit.” - mondta az Associated Press újságírójának.
A dolog, ami Szlovákiába vonzotta a legnagyobb autógyárakat, még mindig a helyén van. Szlovákia az EU tagállama, amely gyorsan fejlődik, ugyanakkor versenyképes marad az üzlet számára. Az autógyárak dolgozói 800 eurót keresnek havonta (230.000 Ft) – ez legalább negyede a német munkaerő díjának – és a vállalatok spórolnak a nyugdíj- és az egészségügyi költségeken is.
Továbbra sincs egyetlen olyan, az autóiparában jelentős tagállam, ahol elkerülhető lenne a bizalmi válság. Jól mutatja ezt, hogy a szlovákiai Kia Motors is nyolcról hat órára csökkenti a munkaidőt mindkét üzemében, Teplickában és Vahomban is. A gyárat a gázellátás akadozása is súlyosan érintette.
Az ipar állapotát globálisan tekintve azonban Szlovákiának még mindig több oka van az optimizmusra, mint más tagállamoknak.
Franciaország
Franciaország az egyik tagállam, akitől Szlovákia igen sok befektetőt elvett. Jóval a hitelválságot megelőzően, még 2006-ban, a Peugeot 2300 munkahelyet szüntetett meg a rytoni gyárában, és Trnavába vitte a termelést.
A helyzet csak súlyosbodott a globális válsággal. A francia kormány gazdaságélénkítő csomagjának keretében, 5-6 milliárd euró közötti összeget készül az iparba pumpálni. A támogatásért cserében a kormány kötelezné az autógyárakat, hogy a beszállítás egy megadott hányadát francia kis- és középvállalatoktól rendeljék meg.
A francia miniszterelnök, Francois Fillon hangsúlyozta, hogy azonnali cselekedetekre van szükség, majd hozzátette, hogy a kormánynak nem áll szándékában támogatni azokat a vállalatokat, akik egyszerűen bezárják a franciaországi telephelyeiket, és máshová viszik a termelést.
A tervet azonban a Szocialista Párt iparpolitikáért felelős nemzeti titkára, Guillaume Bachelay is bírálta. Bachelay szerint a kormány tervei a nagy iparágakat segíti, és nem veszi figyelembe az alvállalkozók és a fogyasztók igényeit.
Franciaország európai szinten is kockázatot vállal, hiszen egy ilyen lépéssel megszegné az állami támogatásokról szóló európai szabályozást, hiszen negatívan hatna ki a külföldi vállalatokra. A német ipari miniszter, Jochen Homman úgy nyilatkozott, hogy „a játékszabályokat tiszteletben kell tartani – tilos diszkriminatív eszközöket alkalmazni”.
Brüsszel egyelőre elégedett a párizsi javaslattal. Günter Verheugen ipari biztos, az Európai Bizottság alelnöke szerint a gazdaságélénkítő csomag „indokolt és alapvető fontosságú”, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a hazai termelőket nem lehet versenytorzító eszközökkel előnyben részesíteni.
Németország
Az Európa szerte felállított gazdaságélénkítő csomagok arra ösztönzik a kormányokat, hogy álljanak pénzügyi forrásokkal is a hazai iparágaik mögé, hiszen kikezdheti őket a szomszédos országokban működő nemzetközi versenytársaik.
A német pénzügyminiszter, Peer Steinbrück az elmúlt héten (január 30.) elmondta, hogy „végzetes” lenne, nem támogatni a német autóipart, látva, hogy az Egyesült Államok gyártói több milliárd dollárt kaptak a kormányuktól.
Steinbrück szerint Németországban „minden hetedik vagy nyolcadik munkahely” függ az autóipartól, amely közül sokat már érintett a válság. Több mint 170.000 munkavállalót már határozott idejű szerződésre vettek át, és ezek száma várhatóan még növekedni fog.
A BMW 26.000 alkalmazottja fog csökkentett munkaidőben dolgozni februárban és márciusban a cég bavariai és berlini üzemében. A Daimler 39.000 alkalmazottja, és a Bosch 10.000 dolgozója is hasonló sorosra jutott.
Az autógyárakat ellátó cégek (Grammer, Schaeffler, Continental, stb.) szintén kénytelenek lesznek csökkenteni a munkaórák számát.
A jelenlegi szabályok szerint az autógyárak maximum 18 hónapra vezethetnek be korlátozott munkaidőt az alkalmazottaik körében. A gyárak vagy fiókjaik hetekre vagy hónapokra is hazaküldhetnek embereket, ekkor a fizetések 60 százalékát (gyerekes családnál 67 százalék) kifizeti a Szövetségi Munkaerő Ügynökség. Ha munkáltató helyzete a 18 hónap alatt nem javul, akkor csak leépítés eszközéhez tud fordulni.
Belgium
A belga kormány ezen a héten (február 2.) kerekasztal-vitát tartott a válságról, melyben a kormány mellett az ipar képviselői vettek részt.
A General Motors antwerpeni üzeme került elsősorban veszélybe. Itt szerelik össze az Opel Astrát. A telepet nem csak a gazdasági válság fenyegeti, hanem a hazai autóiparokat támogató protekcionista intézkedések is.
A belga vállalati miniszter, Vincent Van Quickenborne aggodalmának adott hangot, és leszögezte, hogy a kormány Angela Merkellel kívánja tisztázni a helyzetet.
„Belgium fontos ország a gépjármű összeszerelés terén, de nincsen saját márkája. Ha a tagállamok olyan lépéseket tesznek, a melyek csak a saját vállalataik érdekét szolgálják, fennáll a veszélye, hogy Belgiumot figyelmen kívül hagyják.”
Egyesült Királyság
Peter Mandelson, korábbi kereskedelmi biztos a brit autógyárak felélesztését célzó gazdaságélénkítő csomagot mutatott be, melynek részét képezik egy 2,3 milliárd font értékű (2,53 milliárd euró) kölcsöngarancia. Ebből 1,3 milliárd fontot az Európai Beruházási Bank, 1 milliárdot pedig a brit kormány áll majd.
Gordon Brown brit miniszterelnök tavaly év végén hívta vissza kabinetjébe Mandelsont, hogy segítsen a brit gazdaság talpra állításában. Többször hallható, hogy Mandelson a gyáripar teljes egészére szeretne pénzügyi segítséget kidolgozni.
A brit ipari képviseletek a fogyasztói hitelek könnyítését sürgetik. Azzal érvelnek, hogy az autóipar visszaesése több tízezer munkahelyet sodorna veszélybe.
A GKN mérnöki vállalat, amely a Ford és a Land Rover számára készít alkatrészeket, október óta 242 munkahelyet szüntetett meg, és további bejelentések várhatók. Az Aston Martin közben három napos munkahetet vezetett be a dolgozói körében. 
