Hirdetés
Az Európai Unió vezetői ma (június 17.) Brüsszelben találkoznak, hogy többek közt az európai országok költségvetési politikájának új szabályairól megegyezzenek. Az európai válságjelenségek legmarkánsabbika, a görög adósságválság volt. Athén és az EU problémái abban megegyeznek, megszorításra van szükség, miközben a növekedés beindítását kellene valahogyan megfinanszírozni.
Szakértők és akadémikusok arra figyelmeztetnek, hogy a megszorítási hullám a Németországhoz hasonló államokban azt kockáztatja, hogy meghiúsul a párhuzamosan zajló, a gazdasági növekedés újraindítását célzó folyamat. A program az Európa 2020 stratégia néven ismert.
Franciaország és más európai országok az elmúlt hónapokban nyíltan feddték Berlint, amiért olyan intézkedéseket fogad el, melyek csökkenthetik a német fogyasztást, súlyosbítva a 16 tagú eurózóna kiegyensúlyozatlanságát.
A blokk versenyképességét berúgni hivatott Európa 2020 stratégiát hivatalosan ma fogadják el az EU vezetői, de a kritikusok szerint a tervezet már most elvesztheti hitelességét, ha nem lesz mögötte megfelelő pénzügyi háttér és a politikai elköteleződés.
Maria João Rodrigues, az Európai Bizottság korábbi különleges tanácsadója, jelenleg egyetemi tanár, úgy véli, az elmozdulás a megszorítások felé „ellentétben áll egy új növekedési modell elindításának ambiciózus stratégiájával”, mely a zöld befektetéseken és az információs technológián alapszik.
„Ha tényleg egy új növekedési modell felé akarunk elmozdulni, sokkal többet kell befektetnünk” – nyilatkozta az EurActivnak Rodrigues. „Hiba lenne csak azért csúcsértekezletet tartani, hogy reagáljunk arra, amit a pénzügyi piacok rövid távú nyomásaként értelmezünk”.
„Az elemzők és a döntéshozók egy része a megszorítások felé akar elmozdulni. Én ezzel egyáltalán nem értek egyet. Sokkal egyszerűbb magas növekedési rátával, több befektetéssel és munkahely-teremtéssel elérni a fiskális konszolidációt. Enélkül nagyon nehéz lesz egyensúlyba hozni a költségvetésünket”.
„Fennáll a kockázata, hogy a következő [azaz mai] Európai Tanácson nagy politikai hibát követünk el”.
Rodrigues kritikájához csatlakozott Simon Tilford is, a londoni Centre for European Reform vezető közgazdásza. „Az eurózóna gazdasága nem elég erős, hogy elbírjon egy általános költségvetési megszorítás összehúzó hatásaival. És ha az eurózóna visszasüllyed a recesszióba, esélytelen lesz a közfinanszírozás fenntartható alapokra helyezése”.
Tilford szerint néhány magas adóssággal és költségvetési deficittel rendelkező országnak, mint például Görögország, Portugália és Spanyolország, jelenleg nincs más választása, mint visszafogni a kiadásokat. Másoknak azonban, mint például Németországnak, amelynek hatalmas folyófizetési mérleg feleslege van, nem szabad utánoznia őket, figyelmeztetett.
„A német kormány azt hiszi, példát mutat a költségvetés szigorú csökkentésével. De ez az utolsó dolog, amire az eurózónának ezen a ponton szüksége van, és aggasztó szűklátókörűséget jelez”.
„A fiskális válságot nem lehet gazdasági növekedés nélkül megoldani. Az eurózóna pedig csak akkor tér vissza a megfelelő gazdasági növekedéshez, ha a blokk többlettel rendelkező gazdaságai, különösen Németország, többet kezd el fogyasztani”.
A finanszírozás új forrásai
Rodrigues véleménye szerint Európának új módot kell találnia a növekedési politikái erősítésére. Először is, mondja, azon tagállamoknak, amelyek költségvetésüket átirányítják a kulcs növekedési politikák, mint a K+F és az oktatás felé, „több időt kellene kapniuk deficitjük és adósságszintjük csökkentésére”.
„Pozitív politikai ösztönzők kellenek” – hangsúlyozza. „Másodszor, a kormányoknak új bevételeket kell találniuk, például a pénzügyi tranzakciók vagy a széndioxid kibocsátás megadóztatásával”.
Végül támogatja az eurokötvények kibocsátását az államadósságok költségének csökkentésére, bár elismeri, a javaslat ellentmondásos lehet Németországban.
„Sok kormány támogatja az ötletet, bár néhány ellene van” – mondta, az országok felsorolása nélkül. „Ezért kell finomra hangolnunk ezt az eszközt, hogy ne legyen lehetőség opportunista viselkedésre, és hogy megbizonyosodjunk afelől, ezek a kötvények a jövő befektetéseinek finanszírozására kerülnek forgalomba, nem pedig a múlt adósságainak kiváltására”.
„Végül is, a mai nap tétje, hogy az Európai Unió nagy globális játékosként tud-e viselkedni”.
