Hirdetés
A Bizottság szerint az EU GDP-hez viszonyított államadósságának rátája a békeidők legnagyobb éves növekedését produkálta, a 2008-as 61,5 százalékról 72,6 százalékra emelkedett 2009-re.
A ráta várhatóan 83,7 százalékra fog növekedni 2011-re, az euróövezetre nézve 88,2 százalékra .
A globális pénzügyi válság és a görög adósság tragédiája közepette a Bizottság és néhány tagállam megpróbálják kihasználni a helyzetet, hogy új, szigorúbb politikai intézkedéseket vigyenek keresztül.
A Bizottság egyik köztisztviselője szerint „most jött el a merészség ideje”. „Egy éve még tabu lett volna az adósságokról szóló vita. Most általános támogatás tapasztalható, de ez három hónapon belül ismét eltűnhet.” - tette hozzá.
Németország és Franciaország kifejezett felhívására (lsd. a „Vélemények” között), az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa, Olli Rehn tegnap (május 5.) úgy nyilatkozott a Bizottság európai gazdasági előrejelzésének negyedéves prezentációján, Brüsszelben, hogy Európának több figyelmet kell fordítania az államadósságra, ahelyett, hogy kizárólag a deficitre koncentrál.
Átláthatóbb költségvetés
Ha nagyobb figyelmet fordítanak az államadósságra, az Eurostat, a Bizottság statisztikai hivatala audit-szerű feladatokat láthat majd el. Ez a hivatal felügyelhetné nemcsak a nemzeti kormányok költségvetési fegyelmét, hanem a regionális és helyi hatóságokét is, mondta Rehn szóvivője.
Ezzel megelőzhető lenne, hogy a kormányok a decentralizált költségvetés sorai között rejtegessék a forrásokat elszívó „fekete lyukakat”, ami részben Görögországban is történt. Az országot azzal vádolják, hogy évekig hazudott a könyveléséről.
Új államadóssági cél?
A nagyobb átláthatóság azonban nem tűnik elégségesnek. A Bizottság a következő szerdán (május 12.) teszi nyilvánossá közleményét, mely az euróövezet felügyeletének erősítését célozza, ebben várhatóan szigorúbb intézkedéseket javasolnak majd az ügyben.
Miközben a javaslat részletein még mindig vitatkoznak, Brüsszel fontolgatja egy olyan kötelezettségszegési eljárás kidolgozását, mely nyomást gyakorolna az elszabadult államadóssággal rendelkező országokra.
Jelenleg a legtöbb eurózóna tagállam adóssága valóban a Stabilitási és Növekedési Egyezményben foglalt 60 százalékos GDP-hez viszonyított plafon felett van. Németország és Franciaország is támogatják a keményebb elbánást a legeladósodottabb országokkal szemben.
A Bizottság által jelenleg fontolgatott tervek egy új abszolút korlátot szabnának meg az államadósságra vonatkozóan, vagy korlátoznák annak növekedési ütemét. Az adósság összetételét is figyelembe vehetik, így azok az országok, melyek adóssága főként a háztartásoknak fizetendő kötelezettségekből áll, előnyt élveznének azon országokkal szemben, melyek Európán kívüli befektetési bankoknak tartoznak.
Ha elfogadnak egy hasonló felügyeleti rendszert, nem Görögország lenne az egyetlen alapos vizsgálat alatt álló tagállam. Olaszország, melynek adósságát a GDP 117,8 százalékára becsülték 2009-ben, Belgium (104%), Írország (96,2%) és Portugália (91,1%) mind új ellenőrzésre számíthatnának. Bár Párizs maga is támogatja a szigorúbb szabályokat, Franciaország államadóssága a GDP 87,6 százalékára rúg.
A játszma tehát még nincs lezárva, az eurózóna vezetői várhatóan pénteken (május 7.) fogják megvitatni az ügyet az Európai Tanács szóvivője szerint.
Az államadósság lefaragása jelentős erőfeszítéseket igényel, beleértve a pénzügyi válság során bevezetett gazdaságserkentő intézkedések fokozatos megszüntetését és a nagymértékű átalakításokat is. A Bizottság szerint ez sok esetben jóval a GDP 0,5 százaléka felett lehet évente.
Az előzetes tapasztalatok azt mutatják, hogy a feladat nem lehetetlen. A globális pénzügyi válság előtt Belgium sikeresen 84,2százalékra csökkentette államadósságát 2007-re a GDP-hez viszonyítva az 1990-es évek elején tapasztalt 130 százalékos csúcsról. Az Egyesült Királyság adósságának tetőpontja a II. világháború után a GDP 300 százaléka volt, amelyet fokozatosan csökkentett, így 1990-re már csak 33 százalékot tett ki.
A regionális segély csökkentése a túlzott adóssággal rendelkezők esetében
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény rendszeres megsértői számára akár az EU regionális alapok támogatását is csökkenthetik. Erről tárgyalnak jelenleg az illetékesek, bár nem szükségszerűen a nagy államadósságokkal kapcsolatban.
Angela Merkel német kancellár tegnap (május 5.) támogatását fejezte ki az intézkedést illetően. „Az EU költségvetési pénzek felfüggesztésének is a szankciók részét kell képeznie” – mondta Berlinben a Stabilitási és Növekedési Egyezmény megerősítésének szükségességére utalva.
Rehn biztos egy áprilisi beszédében már fenyegetett hasonló szankciók alkalmazásával Brüsszelben (EurActiv.com 15/04/10).
Vélemények:
Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy kijelentette, a pénteki rendkívüli eurózóna csúcs nem retten majd meg a fontos kérdések megvitatásától. „Alapvető reformjaink várnak végrehajtásra, és mi végre fogjuk hajtani őket. Ez fő prioritást élvez számomra és az Európai Tanács számára.” – mondta szerdán (május 5.).
Angela Merkel német kancellár nem titkolta szándékait a pénteki találkozó előtt. „Akik nem tartják be a Maastrichti Szerződés által megszabott költségvetési deficit korlátját, azokat meg kell fosztani a rájuk eső strukturális és mezőgazdasági alapokból származó pénzektől.” – nyilatkozta szerdán.
„Végső következményként ez nem jelent mást, mint a notórius deficitbűnösök szavazati jogának legalábbis ideiglenes felfüggesztését. A legszélsőségesebb esetekre ki kell alakítanunk egy eljárást az eurózóna tagállamainak rendszeres fizetésképtelensége ügyében. Ha a szerződések módosítása elengedhetetlennek bizonyul a monetáris unió állandó stabilitása érdekében, és ez nagyon valószínű, akkor a kormány és én személyesen lobbizom majd ezért.” – tette hozzá Merkel.
A hét elején Christine Lagarde, a francia gazdasági miniszter a Le Monde interjújában kijelentette: „képesnek kell lennünk a hatékonyabb cselekedetekre, amikor az adósság, a deficit vagy a versenyképesség kikerül az irányításunk alól”.
„Megelőző és figyelmeztető mechanizmusok létrehozására van szükség, hogy hamarabb észrevegyük, amikor egy ország az adóssága, deficitje vagy versenyképessége feletti kontroll elvesztésének határán van” – javasolta.
Olaszország tartózkodóbbnak tűnik a kérdésben. Franco Frattini külügyminiszter, korábbi európai biztos tegnap hangsúlyozta, hogy a „Stabilitási és Növekedési Egyezményt átalakítani kell, nem elferdíteni”.
Következő lépések:
- 2010. május 7: az eurózóna vezetőinek különleges csúcsa Brüsszelben
- 2010. május 12: a Bizottság bemutatja kommunikációját a fokozott politikai koordináció rendszerének kialakításáról az eurózóna szélesebb és alaposabb megfigyelésére alapozva.
