Hirdetés
Az Európai Unió pénzügyminiszterei tegnapi brüsszeli ülésükön a görög kormány válságkezelő lépéseit vették górcső alá. Megállapodtak, hogy szigorú napirend szerint fogják felügyelni az 12,7 százalékos államháztartási hiány csökkentését. A tervek szerint 2012-ig elérhető az eurózónában kötelező 3 százalékos cél.
Athén problémái beárnyékolták az egész összejövetelt, és elvonták a figyelmet olyan kérdésekről is, mint a szolgáltatási irányelv, vagy az európai bankadó.
A miniszterek megállapodtak, hogy Görögország március 16-ig jelentést készít az általa tervezett költségvetési lépésekről, melyeket 2010 végéig végre is kell, hajtson.
Athénnak május 15-ig kell bemutatnia a tervezet részleteit, melyekről eztán negyed évente számot ad.
A görög válságkezelő tervet az Európai Bizottság márciusban felülbírálhatja. Ha az EU legfőbb végrehajtó szerve úgy ítéli meg, hogy Athén nem a megfelelő irányba halad, alternatív intézkedésekre fog javaslatot tenni.
A görög pénzügyminiszter megerősítette, hogy ő mindössze a közalkalmazotti fizetések csökkentését és az adóreformot tervezi, amelyre már korábban is javaslatot tett. Elfogadta azonban, hogy további megoldásokat kell találjon abban az esetben, ha a márciusi felülvizsgálaton a Bizottság nem találja elegendőnek az eddigi lépéseket (EurActiv.com 15/02/10).
A tagállamok megerősítették a február 11-én tett vállalást, amely szerint B-tervként pénzügyileg is támogatnák a görög gazdaságot.
Milyen támogatás?
A miniszterek az újságírói kérdésekre sem adtak részletes választ a tervezett „támogatás” formájáról vagy mértékéről.
Az ír pénzügyminiszter, Brian Lenihan a médiának azt mondta, egyes tagállamok – Németországgal az élen – nem akarják részleteiben is nyilvánosságra hozni, hogy az európai országok milyen oszlopokkal támasztanák alá a görög gazdaságot.
Lenihan sem bocsátkozott tehát magyarázatba az intézkedések felől. Azt azonban elárulta, hogy a miniszterek megállapodtak róla, hogy nem lenne „bölcs” dolog erről vitába szállni.
A német pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble nem volt jelen a találkozón, helyette Jörg Asmussen államtitkár képviselte Berlint. Asmussen ismét sürgette Görögországot, hogy gyorsan tegye meg a szükséges lépéseket.
„Úgy véljük, hogy Görögországnak további lépéseket kell tennie [a deficit csökkentése érdekében].” – mondta Asmussen a sajtónak.
Ingadozó fiskális szuverenitás
A tegnapi tanácsülés rácáfolt minden olyan hírre, amely szerint Görögországnak el kell hagynia az euróövezetet. A találkozón inkább a szolidaritás szelleme dominált, különösen, ami az Eurócsoport 16 tagállamát illeti.
Széles körben idézték Angela Merkel, a múlt heti csúcstalálkozó után elhangzott szavait, amely szerint szükségessé vált egy európai „gazdasági kormányzat”. Az elképzelés a Pénzügyminiszterek Tanácsa utáni sajtótájékoztatón is felmerült, és Elena Salgardo spanyol pénzügyminiszter megerősítette a német kancellárt. Salgardo azt mondta, valóban jobban össze kellene hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját.
Az Európai Unió történetében először fordul elő, hogy az euróövezet egyik tagjának fiskális szuverenitását kétségbe vonják. A tagállamok azonban egyetértenek abban, hogy közös felelősségük biztosítani az euró stabilitását.
„Az [eurózóna] szuverén államainak közös fizetőeszköze van, ezért az euróról szóló minden párbeszédet együtt kell lefolytatnunk.” – mondta Lenihan.
A Lisszaboni Szerződés felhatalmazza a tagállamokat, hogy kötelező erejű döntéseket hozzanak a partnerük fiskális politikájára nézve.
Diplomaták szerint ugyanakkor ez a forgatókönyv valószínűtlen. Ha Görögország és az európai hatóságok között patthelyzet alakul ki fiskális kérdésekben, a tagállamok minősített többséggel, vagyis Görögország kizárásával is elfogadhatnak kötelező erejű intézkedéseket Athénre vonatkozóan.
Ráadásul az Európai Bizottság még a tavasz vége előtt javaslatokat fog tenni az európai gazdaságok feletti felügyelet erősítésére, jelentette be Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos a csúcstalálkozó után.
Görögország problémája mellett eltörpül a bankadó ügye
Bár a tegnapi tárgyalásokat Görögország gondjai uralták, a tagállamok arról is döntöttek, hogy folytatják az EU szolgáltatási irányelvének megvalósítását. E szerint a közös szabályok vonatkoznának az EU területén nyújtandó szolgáltatásokra (EurActiv.com 29/01/10).
A bankadóról szóló vita eltörpült a görög bajok kezelése mellett. Az EU azt reméli, hogy ezzel az adóval a bankszektor elszámoltathatóvá válik a több billiós kisegítések ügyében (EurActiv.com 16/02/10).
Michel Barnier, az EU belső piaci biztosa elmondta, nemsokára Washingtonba és New Yorkba repül, hogy az amerikai hatóságokkal vitassa meg Barack Obama bankadóra vonatkozó javaslatát és az azzal párhuzamosan tervezett európai intézkedéseket.
A miniszterek megerősítették továbbá, hogy a portugál Vitor Constânciot jelölték az Európai Központi Bank alelnöki posztjára (EurActiv.com 16/02/10).
Következő lépések:
- Március 16.: A görög intézkedések bemutatásának határideje
- Május 15: Az esetleges görög korrekciók bemutatásának határideje
