Hirdetés
A kedvezőtlen gazdasági előrejelzések azt mutatják, hogy a pénzügyi válság hosszú távon is ki fogja fejteni a hatását, ami mind a fogyasztás, mind a befektetések terén visszaesést jelent majd. A miniszterek találkozóján ennek ellenére nem született konkrét EU szintű döntés, és inkább várakozó álláspontot vettek fel az ügyek kapcsán. A francia pénzügyminiszter Christine Lagarde, a soros elnökség képviseletében a találkozót összefoglalva azt mondta, „hagyjuk, hogy az automatikus stabilizátorok hatása érvényesüljön”, mely a gazdasági zsargonban a közvetlen beavatkozás elhalasztását jelenti.
Az Európai Bizottság a múlt héten olyan akciótervet mutatott be a minisztereknek, mely szerint az európai gazdaságba pumpált pénzzel elkerülhetővé válna a recesszió és megkerülhetnék a kereskedelmi bankokat, melyek hitelnyújtási tevékenysége a fizetésképtelenségi félelmek miatt jelentősen visszaesett.
A Bizottság annak ellenére javasolta ezt, hogy a jelenlegi közfinanszírozási keretek Európa-szerte a 280 milliárd eurós összeget is elérik (Euractiv.com 30/10/08.). A Bizottság azt javasolta, növeljék meg az Európai Befektetési Bank (EBB) tőkealapját, és engedjék meg, hogy a friss összegek közvetlenül az európai vállalatokhoz kerülhessenek.
A miniszterek alig vették figyelembe a javaslatot. Lagarde javasolta az EBB nagyobb bevonását az olyan projektekbe, mint a környezetbarátságosabb autók kifejlesztése, de tartózkodott attól, hogy a bank egyéb funkcióit is megemlítse. Az adócsökkentést, mint a fogyasztás másik lehetséges fellendítőjét, szintén elvetették. „Ismerjük a fiskális politika korlátait. A múltban már tapasztaltuk nem kívánt eredményeit és nem felejtkezünk el róluk.” – mondta Joacquin Almunia pénzügyi biztos.
Lagarde ezzel szemben szívesen hívta fel a figyelmet az Európai Központi Bank beavatkozási felelősségére: „A csökkentett inflációs nyomás meghagyta a kamatráták változtatásának reményét.” – utalt a Bank november 6-ai találkozójára, amikor, a FED múlt heti kamatcsökkentését látva, várhatóan az európai kamatráták csökkentéséről állapodnak meg.
Európai delegációk a washingtoni G20 csúcson
A francia elnökség javaslata, mely a közös európai álláspontot képviseli majd a november 15-ei G20 találkozón Washingtonban olyan alternatív javaslatokat is tartalmaz az egyes tagállamoktól, melyek az eredeti szöveget akár felül is írhatják. (EurActiv.hu 2008.11.04.)
Az eredeti célt, mely szerint „az elkövetkező makroökonómiai kihívások leküzdésére egy megbízható, nemzetközileg koordinált megoldás szükséges”, elvetették, mivel több tagállam is attól tart, hogy veszélyes és túl ambiciózus próbálkozás lenne a gazdaság globális irányításában.
A G20-on való spanyol részvétel kérdése továbbra sem tisztázott. Madrid mindenképp szeretne részt venni a találkozón. Az - egyébként spanyol nemzetiségű - biztos, Almunia szerint „Európa megfelelő képviselete" a világgazdasági irányítás új felépítésében elengedhetetlenül fontos. Lagarde ugyanakkor újra hangsúlyozta, a G20-on való résztvevőket már megállapították, és ebbe nem tartozik bele Spanyolország.
A globális célok megfogalmazásakor azonban az EU-n belül is konfliktusok kísérik egy esetleges gazdasági irányítás kialakítását. Az Eurócsoport elnöke, Jean-Cleaude Juncker elutasította az arra irányuló ötletet, mely az eurózóna pénzügyminisztereinek havi rendszerességgel tartandó találkozóit javasolta, ahol egyfajta, állam- és kormányfők által vezetett, gazdasági végrehajtó intézményt hozhatnának létre. „Nem tartom jó ötletnek a magasabb szintű találkozók intézményesítését, de amennyiben szükséges, nem rossz kezdeményezés az Eurócsoport vezetőinek összehívása.” – jelentette ki Juncker, aki ezzel jelentősen visszavetette a francia elnök, Nicolas Sarkozy ez ügyben tett törekvéseit. 
