Hirdetés
Peter Mandelson a múlt héten Pekingbe utazott, hogy a 23. EU-Kína Közös Gazdasági és Kereskedelmi Bizottság ülésén a kínai kereskedelmi miniszterrel, Chen Deminggel közösen elnököljön. A négynapos találkozó során Mandelson találkozott Lou Jiweivel, a Kínai Beruházási Szövetség elnökével és részt vett a Tianjin-ben tartott Világgazdasági Fórumon (World Economic Forum).
A találkozón Mandelson azt kívánta elérni, hogy Kína jobban nyissa ki piacát az európai import és a befektetők előtt, mivel a kapcsolatokban jelentős egyensúlytalanságok tapasztalhatók. A Bizottság szerint az Unió kereskedelmi deficitje Kínával szemben mintegy 160 milliárd euróra rúgott 2007-ben.
Mandelson még elutazása előtt úgy nyilatkozott: „A jelenlegi nehéz gazdasági és politikai körülmények között az átláthatóság, a nyitottság és az együttműködés segíthet áthidalni a problémákat. Az EU és Kína ellen kell, álljon protekcionizmus csábításának és közös pozitív kereskedelmi és beruházási terveket kell kidolgoznia.
Termékbiztonság
A Chennel való találkozót végül részben eredményesnek értékelték, mely során „némi előrelépést” sikerült tenni Mandelson szerint. Megegyezésre jutottak többek között arról, hogy Kína felülvizsgálja a kozmetikai termékeire vonatkozó szabványait, illetve hogy kidolgozzák az európai gyümölcs- és disznóhús-export egészségügyi és biztonsági feltételeit.
Az EU-kínai kereskedelmi kapcsolatok egyik legsúlyosabb problémája a kínai termékek biztonságára vonatkoznak. Az EU Rapex rendszerében (gyors figyelmeztetést szolgáló rendszer a fogyasztókra veszélyes termékekről) jelentett veszélyes termékek származási országa az esetek döntő többségében Kína.
Idejemúlt korlátok
Mandelson és Chen üdvözölte azt a technológiatranszferről szóló megállapodást, amely egy európai távközlési felszereléseket gyártó cég és annak kínai partnere között köttetett. A miniszter és a biztos kiemelték, hogy támogatják a két ország cégeinek hasonló célú együttműködéseit.
Mandelson másnap Lou Jiweivel, a Kínai Beruházási Szövetség elnökével találkozott Pekingben. A találkozó folyamán Mandelson a találkozón hangsúlyozta, hogy az Unió aggodalommal szemléli, hogy befektetései 2005 óta jelentősen visszaestek. Míg 2005-ben az EU 6,2 milliárd eurót fektetett be Kínában, addig 2007-re ez az összeg 1,8 milliárdra, vagyis kevesebb, mint egyharmadára esett vissza.
A biztos arra szólította fel kínai kollégáját, hogy szüntesse meg az „elavult és szükségtelen” befektetési korlátokat, melyek jelenleg is akadályozzák az európai közvetlen beruházásokat.
Bár a kínai miniszterelnök-helyettes, Wang Quishan korábban e hónapban bemutatta a külföldi beruházások erősítésének kínai stratégiáját, amelyet az EU üdvözölt is, Mandelson szerint további lépésekre van szükség:
- Erősíteni kell a szellemi tulajdon védelmét. Az ipari kémkedés igen nagy károkat okoz az Uniónak
- Következetessé kell tenni a kereskedelmi és ipari fúziók kínai felügyeletét, amely sokszor hoz kétséges döntéseket.
- Le kell csökkenteni a külföldi vállalatok számára fizetendő kiugróan magas licensz-díjakat.
Mandelson úgy értékelte, hogy ezek nélkül Kína hiába nyitja meg piacát a külföldi működőtőke előtt, „az ajtók félig zárva maradnak”.
A biztos négynapos látogatása alatt többször is hangsúlyozta, hogy Kína nyitott és átlátható piacokat kell, biztosítson a beruházók számára, hiszen „a külföldi politikusok és politikaformálók elkerülhetetlenül aszerint ítélik meg [a kínai befektetésekre vonatkozó feltételeket], amilyen feltételeket Kína biztosít a számukra,” mondta a Mandelson.
A két terület megegyezett továbbá, hogy a kereskedelem területén is szem előtt tartják a környezetvédelmi szempontokat. Ennek az aspektusnak az erősítése különösen azért lenne fontos, mert Kína ma a világ legnagyobb szennyezője és különösen jellemző rá az erőművek magas szén-dioxid-kibocsátása. A közösen megállapított célkitűzések alacsony szénkibocsátású gazdasági módszerek kialakítását, a Kyotói protokoll részét képező Tiszta Fejlesztési Mechanizmusok (Clean Development Mechanism – CDM) alkalmazását és környezetbarát termékek és technológiák ösztönzését határoznak meg.
EU-Kína gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok
Kína jelenleg a világ negyedik legnagyobb gazdasága és a harmadik legnagyobb exportőre. Bár az EU és Kína között két évtizede szinte egyáltalán semmilyen kereskedelmi kapcsolat nem volt, mára Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok mögött, Kína számára pedig az EU a legnagyobb partner. A kapcsolatok szempontjából nem elhanyagolható Kína politikai jelentősége és az Ázsiában játszott stratégiai szerepe sem.
A Közös Gazdasági és Kereskedelmi Bizottság felállításáról 1985-ben döntött az Unió és Kína, a két gazdasági óriás ekkor írta alá ugyanis a Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Megállapodást. Ezt később 2007-ben Partnerségi és Együttműködési Megállapodás megkötésével erősítették meg. A Közös Bizottság évente ülésezik és felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását, a két térség közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődését. 
