Hirdetés
Egy kétnapos brüsszeli uniós csúcs összefoglalóját követően Sarkozy szenvedélyes felszólalásában arra kérte a világ vezetőit, hogy a válság megoldására minél előbb dolgozzanak ki egy bölcs/ előremutató nemzetközi pénzügyi reformot.
“Európának szüksége van erre a csúcsértekezletre még az év vége előtt. Európának szüksége van rá, Európa kéri, Európa meg is fogja kapni”, mondta magabiztosan Sarkozy.
A francia elnök erőteljesen elvetette azon javaslatokat, melyek szerint az EU-nak ki kell várnia az új amerikai kormány januári beiktatását. Szerinte ugyanis a reform lehetősége időközben szertefoszlana, ennek érdekében Jose Manuel Barrosoval, a Bizottság elnökével együtt október 18-án szombaton Bush elnöknél tettek látogatást az Egyesült Államokban.
“Több ízben is beszéltem Bush elnök úrral,” mondta a találkozót megelőzően Sarkozy. “A csúcson ő is részt tudna venni az új elnök gazdasági csapatának kíséretében. A feltételezésekkel ellentétben ez értéket generálna. Európának tehát nem származna hátránya ebből.”
A francia elnök mindenesetre elismerte, hogy az értekezlet napirendjét illetően még dűlőre kell jutni.
“Nekünk európaiaknak számos ötletünk van. Például úgy gondoltuk, elfogadhatatlan lenne kihagyni Oroszországot a csúcsból. De nem csak róluk szól a fáma. Ott vannak továbbá a feltörekvő gazdaságok. És a kérdés: mit várunk ettől a csúcsértekezlettől? Európa konkrét döntésekért fog harcolni és nem csupán az elvekért. Mindezekért már megéri megtenni ezt a pár lépést, nem így gondolják?”, tette fel a kérdést tömött sajtósorok előtt Sarkozy.
‘A Rettenthetetlen Antant’
Sarkozy kiállt olyan témák mellett is, mint az adóparadicsomok és a spekulatív befektetési alapok (hedge fundok) elleni küzdelem, illetve a Nemzetközi Valutaalap reformja. Kiállt a nemzetközi pénzügyi intézmények globális felügyeletének szükségessége mellett is. Javaslatai jól tükrözik Gordon Brown brit miniszterelnök nézeteit is, melyeket egy jelentés formájában hoztak nyilvánosságra egy nappal korábban (http://www.euractiv.hu/?id=EurActiv.com 15/10/08).
A szombati EU-USA találkozón végül „a három vezető abban egyezett meg, hogy a következő hetekben más országok vezetői felé is eljuttatják a globális csúcstalálkozó sorozat ötletét, mely a pénzügyi válsággal kapcsolatos kihívások megoldásában segíthet.”, olvasható a találkozó után megfogalmazott közös álláspontban.
Bush elnök a várakozásoknak megfelelően nem fogadta el teljes egészében Sarkozy fenti javaslatait, mely a „szabályozott kapitalizmus” felé mutat, és hangsúlyozta, hogy egyik globális pénzügyi rendszerre vonatkozó újragondolási javaslat sem áshatja alá a szabadpiac elveit. „Elengedhetetlen, hogy megőrizzük a demokratikus kapitalizmus olyan alapelveit, mint a szabadpiachoz való elköteleződés, a szabad vállalkozások és a szabad kereskedelem.”
Az Európai Tanács múlt heti ülésén is voltak vitás kérdések. Sarkozy elmondta például, hogy a francia soros elnökség megragad minden alkalmat a következő hónapokban arra, hogy stabilabb alapokon álló európai gazdasági kormányzást építsen fel. Ennek előzményeként említette azokat a kivételes döntéseket, melyeket az eurozóna tizenöt országa és Nagy-Britannia hozott a pénzügyi válság leküzdésére. “Egy európai gazdasági irányítás felívelő pályája nem érhet véget itt és most,” hangoztatta Sarkozy.
Sarkozy még tovább ment javaslatával, miszerint a krízis “talán lehetőséget teremtett arra, hogy kibékítse az európaiakat Európával”.
“Kész vagyok fogadni arra, hogy a válságból Európa megerősödött identitással kerül majd ki,” mondta a francia elnök. Hozzátette, hogy a közvélemény támogatni fogja az összeurópai tervezetet, amennyiben az unió vezetői egyértelműen a védelmüket helyeznék előtérbe.
Európai gazdasági kormányzat körvonalazódik?
Sarkozy megragadta az alkalmat és erősebb európai gazdasági hatalomért lobbizott. Elképzelései szerint az Európai Központi Bankot az amerikai Federal Reservehöz (Fed) hasonlóan politikai kontroll alá kellene helyezni, (hiszen az amerikai kormányzat befolyásolhatja a Fedet).
A francia politikai rétegek támogatják az ötletet, míg Németország elutasítja. Ez utóbbi ugyanis attól tart, hogy a francia beavatkozás erősödne, így kitart egy teljesen független Központi Bank mellett.
“Az olyan országoknak, melyek közös pénznemmel illetve közös központi bankkal rendelkeznek, koordinálniuk kell gazdaságpolitikáikat”, mondta Sarkozy, majd hozzátette: “Ha sikerült egy összehangolt választ adnunk az európai pénzügyi válságra, miért ne sikerülne egy összehangolt választ kifejlesztenünk az európai gazdasági válságra?”
Mindenekfelett a francia elnök elismerte, hogy az egyhangú döntés még várat magára.
“A pénzügyi válságra adott válaszunkhoz hasonló tervet szeretnénk a gazdasápolitikák koordinálására is? A francia soros elnökség álláspontja szerint a válasz igen, igen, igen,igen. Mindannyian egyetértünk ebben? Nem,nem,nem.”mondta Sarkozy a nevető tömegnek.
Sarkozy rámutatott az október 12-i válságtanácskozásra, melyen Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az eurozóna vezetőinek és Barroso Bizottsági elnöknek az Elysée Palotában ismertette vízióit az eurozóna erősebb politikai irányításával kapcsolatban.
“Látva az EKB elnökét az eurozóna állam-és kormányfőivel folytatott tárgyalás közben, melyen egyik fél függetlensége sem sérült, ki akartam mondani: Végre!Végre!”
“Mr Trichet nagy dolgot vitt véghez. Nem titkoljuk, hogy nem mindig értettünk mindenben egyet. De azon a véleményen vagyok, hogy együtt kell működnünk és a legkevésbé sem szabad viszálykodást közvetítenünk.... És az említett európai gazdasági egység, amit annyira akarunk, már formát öntött és a folyamat nem áll le,” mondta a francia elnök. Hozzátette, hogy a francia elnökség e tekintetben további kezdeményezéseket tesz majd.
Szerződéses megegyezés decemberre?
A francia elnök kifejezte reményét, hogy december végéig Írország kivételével az össze ország ratifikálja a Lisszaboni Szerződést. Jelezte, hogy a tervek szerint december 6-án Lengyelországba utazik a gyorsabb ratifikáció előmozdítása érdekében.
Akkortájt készítenek elő egy “menetrendet”, melyet egy külön erre a célra felállított EU-csúcs terjeszt majd elő a szokásos december 11-12-i uniós találkozót megelőzően, tette hozzá.
Szlovénia a bölcs szerepében tündökölhet
Az EU vezetői számára az utolsó döntésre váró elemek egyike volt egy reflexiós csoport létrehozása. Az EU hosszú távú céljait/stratégiáját 2030-ig menedzselő csoportot a korábbi spanyol miniszterelnök, Felipe Gonzalez vezeti.
A csúcs egy tizenkét névből álló listát (EurActiv.com 14/10/08) nyújtott be és egy szlovén javaslatot jóváhagyva szlovén állampolgárt jelölt meg főtitkárnak.
