Hirdetés
Egy nagymértékű támogatási csomagra van szükség, ami mind az EU határain belüli, mind az azon kívüli kelet-európai országokat támogatja, és biztosítja Európa stratégiai érdekeit, tette hozzá Leitl.
„Oroszország nagyon hatékony módon segíti a kelet-európai államokat. Fel akarja karolni ezeket az országokat, ezzel közelítve őket Oroszországhoz. Az EU és Oroszország között verseny alakult ki a kelet-európai országok jövőbeli hovatartozását illetően.”
„Ez egy súlyos jelentőségű kérdés. Ez a mi saját, hosszú távú politikai érdekünk, amellyel kifejezzük szolidaritásunkat szomszédaink felé,” mondta.
Leitl észrevételei az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara és a Lengyel Kereskedelmi Kamara által tartott közös sajtótájékoztatón hangzottak el. A találkozó célja egy kelet-európai helyreállítási terv elindítása volt.
A csomag, amely nagyon hasonló ahhoz, melyet az osztrák kormány javasolt, arra sürgeti az Uniót, növelje a keleti országoknak szánt támogatást 25 milliárdról 100 milliárd euróra. Ezzel drámai mértékben kibővülne az Unió fizetési mérleg támogatása a régióban.
50 milliárd eurónak kellene rendelkezésre állnia az előcsatlakozási alapokra és az Európai Szomszédságpolitikában érintett országokra Leitl szerint, aki hozzátette, ezen nemzetek stabilitása stratégiailag fontos az EU számára.
„A kelet-európai országoknak jóval nehezebb dolguk volt, mint néhány nyugati államnak. Ez a mi közös felelősségünk, hogy vigyázzunk a gyengébb gyerekre.”
„A kelet-európai régió kínálja a legjobb esélyt a hosszú távú növekedéshez. Szükségünk van egymásra, és ez szolidaritást jelent. Ezzel együtt egy pénzügyi mentőcsomag létrehozását is jelenti, és ez nem tűrhet halasztást,” mondta.
Ezen kívül felhívta a dél-keleti és balti országok uniós képviselőinek figyelmét, hogy kövessék a nyugat-európai kormányok által elfogadott bankmentő modelleket.
A nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a kelet-európai stabilitás érdekében, tette hozzá.
Részletek a javasolt csomagból:
Növelni a fizetési mérleg támogatását 25 milliárd euróról 100 milliárd euróra. A pénzt a nemzetközi pénzügyi piacokon is lehetne gyűjteni, majd a közép- és kelet-európai országoknak kikölcsönözni
50 milliárd eurót kellene az előcsatlakozásokra és az Európai Szomszédsági országokra szánni
A pénzalapot pénzügyi mentőcsomagok felállítására és gazdaság-élénkítő tervek készítésére kellene költeni
Átmenetileg 80 százalékról 100 százalékra kellene emelni az EU strukturális alapjainak a társfinanszírozás mértékét az infrastruktúrális projektek számára. Ezzel gyorsíthatnák a befektetéseket és a segíthetnének a tagállamok költségvetési problémáiban.
Az Európai Központi Banknak továbbra is csökkenteni kellene a kamatlábakat.
Az Európai Beruházási Banknak növelnie kellene a KKV-k hitelezési volumenét a kelet-európai országokban, a befektetések ösztönzése érdekében.
