Hirdetés
A Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón Keller László, a pénzügyminisztérium államtitkára jelentette be, hogy az EU, az IMF és a Világbank is egy meghatározott hitelkeretet bocsátott Magyarország rendelkezésére, hogy a gazdasági stabilizációs programját végre tudja hajtani.
A hitel mennyisége és feltételei
Az Európai Unió 6,5 milliárd, a Nemzetközi Valutaalap 12,5 milliárd, a Világbank pedig 1 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára (EurActiv.hu 2008.10.29.), amely jóval nagyobb a korábban vártnál. A készenléti hitelkeret 17 hónapra, vagyis 2010 márciusáig szól.
A résztvevők kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy ez egy ún. készenléti hitelkeret. Magyarország bármikor bármekkora összeget lehívhat, de nem köteles azt felhasználni. Vagyis a hitel biztosítékként szolgál arra az esetre, ha Magyarország az elkövetkezendő időben pénzügyi segítségre szorulna a fenti program céljainak megvalósításához.
Orbán Viktor tegnap egy konferencián beszélve úgy vélte, hogy „a segítségnek bizony ára van”. A volt miniszterelnök szerint az IMF-el kötött megállapodásért Magyarország valószínűleg a szuverenitásának egy részével, a gazdasági mozgástér csökkenésével fog fizetni.
Kovács László, az Európai Bizottság adó és vámügyekért felelős tagja az MTI-nek nyilatkozva azonban azt mondta, „Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap nem írt elő konkrét kormányzati intézkedéseket, a célok eléréséhez szükséges lépésekről a kormánynak kell döntenie”. A biztos leszögezte, a megállapodás feltétele az volt, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben reális, teljesíthető célokat tűzzön ki, és folytassa az államháztartási hiány gyors ütemű csökkentését.
Az IMF elégedett a magyar programmal
Az IMF azzal indokolta a döntését, hogy a Magyarország által kidolgozott gazdasági stabilizációs programot megfelelőnek találta és úgy véli, hogy az „elő fogja segíteni az ország középtávú stabilizációját és hosszabb távon is javítja a növekedési potenciált”.
Az IMF vezérigazgatója elmondta, a magyar program arra irányul, hogy „helyreállítsa a befektetők bizalmát és enyhítse az utóbbi hetekben a magyar pénzügyi piacokra nehezedő nyomást”.
A tegnapi sajtótájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke leszögezte, hogy a magyar programban a jegybank számára kitűzött célokkal „nem is volt olyan nehéz azonosulni”. Simor elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerepe két célban határozható meg: az árstabilitás megvalósítása „egy meghatározott pálya mentén”, és az ország megfelelő devizatartalékának biztosítása.
Az EU úgy látja, Magyarország elkötelezett
Az Európai Unió a magyar hatóságok elkötelezettségével indokolta a döntését. A Bizottság képviselője tegnap úgy nyilatkozott, „az intézkedés alapját azok az intézkedések jelentik, melyeket a magyar kormány 2006 közepe óta hozott meg a külső és belső egyensúlytalanságok kezelésére, illetve megoldására. Alapját szolgálja a csomagnak továbbá, hogy a magyar hatóságok részéről erős elkötelezettséget látunk arra, hogy a helyzetet továbbra is jelentős lépésekkel kezeljék, illetve, hogy a közeljövőben benyújtandó középtávú konvergenciaporgramban is ennek megfelelő intézkedéseket foganatosítanak”.
Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter elmondta, hogy a magyar kormány intézkedései részeként, a költségvetés kiigazítására került sor. Az új költségvetés az eredeti 3,2 százalék helyett 2,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol, amely annak köszönhető, hogy a kabinet visszavonta az adócsökkentési tervét és különböző kiadáscsökkentő intézkedéseket hozott.
A miniszter újságírói kérdésekre reagálva hangsúlyozta, hogy az EU és az IMF hitele nem növeli a magyar államadósságot. „Ami az államadósságot illeti, […] ezzel a hitelkerettel Magyarország államadóssága érdemben nem nő. […] Azzal, hogy a vártnál gyorsabban és nagyobb mértékben csökken a költségvetési hiány, Magyarország középtávon érdemben csökkenő állami eladósodást fog mutatni,” mondta a miniszter.
Az EU más tagállamait is érintheti
Az Európai Bizottság képviselője Elena Flores, a tagállamok gazdaságáért felelős igazgató elmondta, hogy a jelenlegi pénzügyi zavarok minden egyes tagországot eltérően érintenek. A gazdaságért és monetáris ügyekért felelős biztos, Joaquin Almunia ezért bejelentette - a Magyarországnak nyújtott készenléti hitel mellett - megemeli az uniós válságkeretet, összesen 25 milliárd euróra. Vagyis, ha egy tagállam súlyos problémákkal szembesül, kérheti a Bizottság pénzügyi támogatását ebből a keretből.
Következő lépések:
- 2008. november 4.: A Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN) Brüsszelben ül össze. Megvitatja a Bizottságnak a hitelkeret megemeléséről szóló javaslatát és a pénzügyi válságra adandó további reakciókat.
- 2008. november eleje: Az IMF Igazgatótanácsa rendkívüli eljárásban dönt az IMF csomagról.
