Hirdetés
A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation – WTO) elnöke, Pascal Lamy 35, a tárgyalás témája szempontjából kulcsfontosságú ország minisztereit hívta össze Genfbe. A július 21-i találkozó ambiciózus céllal rendelkezett, le kívánta zárni a világkereskedelem liberalizációjáról hét éve zajló tárgyalásokat.
Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa úgy tervezte, egy nagyvonalú ajánlattal adja meg a kezdőlökést a tárgyalásoknak. A biztos bejelentette, hogy az Unió a korábbi 54 százalék helyett 60 százalékos agrárvám-csökkentést ajánl. „Úgy döntöttünk, hogy egy erős kezdéssel szeretnénk hozzájárulni a hét tárgyalásainak sikerességéhez. Ezért növeljük a mezőgazdasági vámjaink átlagos csökkentési rátáját,” mondta Mandelson.
A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ajánlat csak akkor érvényes, ha a Brazíliához, Kínához és Indiához hasonló felemelkedő országok szintén enyhítenek tárgyalási pozíciójukon, és csökkentik az ipari vámok mértékét. A felemelkedő országok ipari szektorához való könnyebb hozzáférés nem csak az európai iparosok számra alapvető követelmény, hanem elengedhetetlen cserefeltétele azoknak az áldozatoknak is, amit Európa a mezőgazdasági szektorától lesz kénytelen követelni.
60% - semmi újszerű?
Bár Mandelson az ajánlatot „nagyon megfontolandó fejleménynek” értékelte, sem az EU-n belüli, sem az azon kívüli ellenlábasai nem voltak elragadtatva a javaslattól.
Brazília cselt gyanít az EU ajánlatának hátterében, Mariann Fischer-Boel mezőgazdasági biztos pedig elmondta, hogy a javaslatban nincs „semmi újszerű”. A francia kereskedelmi államtitkár, Anne-Marie Idrac ellenben tagadta, hogy az Unió valóban hajlandó lenne ekkora mértékű vámtarifa-csökkentésre.
Idrac szerint a két érték közti különbség csak abból származik, hogy a Bizottság újraszámolta a korábbi ajánlatát, méghozzá úgy, hogy beleszámította a trópusi gyümölcsökre, például a Banánra – amelyről még nem született végleges megegyezés – alkalmazott tarifacsökkentést is.
Vélemények:
José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke üdvözölte a tárgyalások kezdetét, de hangsúlyozta, hogy „Európa nem lehet az egyedüli engedményező a megállapodásban”. „Doha nem csak a mezőgazdaságról szól, tovább kell lépnünk az ipari tarifák, a szolgáltatásnyújtás, és a földrajzi jelölések kérdésében is,” tette hozzá.
Az EU kereskedelmi biztosa, Peter Manndelson egyetértett azzal, hogy a kompromisszum csak úgy jöhet létre, ha az EU vállal bizonyos politikai egyezségeket is. „Miért kellene az európai ipar képviselőinek […] ölbe tett kézzel néznie, hogy a legmagasabb vámtarifák 6 százalék alá csökkennek Európában, miközben ugyanazon szektorok védelme érintetlenül marad a világ legjobban fejlődő gazdaságaiban? Egyes fejlődő országoknak vállalniuk kell a tarifacsökkentést [az ipari termékekre nézve]. A csökkentésnek azonban kell, hogy legyen gyakorlati haszna, új piaci hozzáféréseket kell, biztosítson. Ez a politikai kiindulópont,” szögezte le a biztos.
A soros elnökséget betöltő Franciaország kereskedelmi államtitkára, Anne-Marie Idrac szerint Mandelson nem lépte túl a mandátumának határait azzal, hogy 60 százalékos csökkentést ajánlott a mezőgazdasági vámokra. „Volt új fejlemény, voltak új százalékok? A válasz, hogy nem. Peter Mandelson ma reggel csak arra világított rá, […] hogy milyen technikai viták merültek fel – ennél sem többről, sem kevesebbről nincs szó,” mondta.
A francia mezőgazdasági miniszter, Michel Barnier szerint sem egy új ajánlatról van szó. A miniszter elmondta, hogy „egyetlen EU tagállam sem állna készen arra, hogy új javaslatot fogadjon el a témában”.
Az AFP szerint a brazil külügyminiszter, Celso Amorim is „jelentéktelennek” és „tisztán statisztikai trükknek” nevezte Mandelson kijelentéseit. Brazília főtárgyalója, Roberto Azevedo pedig hozzátette: „Ez a szám annak eredményeképpen jött létre, amiben a tagállamok egymás között megállapodtak.”
Crawford Falconer, aki a WTO mezőgazdasági tárgyalásain elnököl, ellenben üdvözölte Mandelson bejelentését. „Ez az első alkalom, hogy ilyen jellegű politikai kötelezettségvállalásokat tesznek,” mondta, majd hozzátette: „Nem csoda, hogy képesek a 60 százalékos csökkentésre, […] véleményem szerint mások is meg tudják ezt tenni.”
Ugyanakkor Shelby Matthews, az EU mezőgazdasági lobbiszervezete, a Copa-Cogeca képviselője szerint az európai gazdák nagyon rosszul fogadták Mandelson kijelentését. Matthews elmondta, hogy az eredeti, 54 százalékos elképzelés is már jóval a 39 százalékos „végső határvonal” fölött volt, és mintegy évi 30 milliárd euró kiesést jelentett a mezőgazdasági szektor számára. Matthews amiatt is panaszkodott, hogy miközben az EU csökkenti a vámtarifákat, az Egyesül Államok éppen a mezőgazdasági támogatások emelésén dolgozik.
A tárgyalások jelenlegi állásával az európai ipar vezetői sem elégedettek. Ők azzal vádolják az EU-t, hogy csak a megállapodásra törekszik, bármi áron. Az európai autógyárosok felszólaltak a WTO szöveg-tervezete ellen, mivel szerintük az „semmit nem ajánl az EU tarifák erős csökkentéséért cserébe,” korlátozza a blokk exportlehetőségeit, árt a befektetéseknek és az európai munkaerőpiacnak. Ivan Hodac, az Európai Autógyárosok Szövetségének főtitkára (European Automobile Manufacturers' Association – ACEA) elmondta: „Úgy tűnik, az Európai Bizottság fel kívánja áldozni az európai autógyárosokat a dohai megállapodás oltárán.”
A nem kormányzati szervezetek (NGO) is szkeptikusak. Az ActionAid szerint, még mindig jobb opció, ha nem születik megállapodás, mintha a tárgyalások jelenlegi állása lépne érvénybe. A mostani dohai kompromisszum a fejlett országoknak kedvez. A júliusi tervezet szerint a fejlődő országok átlagosan mintegy 60 százalékkal csökkentenék a tarifáikat, míg a fejlett országok részéről ugyanez az érték csak átlag 30 százalékot tesz ki. A segélyszervezet szerint ez óriási munkahelyveszteséget jelentene Kína, India és Brazília számára.
Következő lépések:
- 2008. Július 21-26.: WTO kereskedelmi hivatalnokok találkozója Genfben
