Hirdetés
Az Európai Parlament második olvasatban szavazott a Bizottság javaslatáról, miszerint a repülőtársaságok is részt kell, hogy vegyenek az Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerében. A javaslat szerint az Európából fel- és ott leszálló járatok üzemeltetőinek kibocsátási kvótát kell vásárolniuk az Uniótól, amennyiben túllépik a számukra előírt keretet.
A jogszabály az Egységes Európai Égbolt (Single European Sky) jogszabálycsomag részeként került a Parlament elé. A csomagban lévő javaslatok célja a biztonság növelése, a költségek mérséklése és a késések visszaszorítása.
A Parlament kiegészítette az eredeti javaslatot
A kibocsátás-csökkentés célértékét a 2004-2006-os időszakban realizált kibocsátások alapján számolnák ki. 2013-ig, egy bevezető időszak keretében a légitársaságoknak 3 százalékkal kellene csökkenteni a levegő szennyezését, a 2013-tól kezdődő időszakban pedig már 5 százalék lenne a célérték.
A csökkentési százalékokat az ETS rendszer általános felülvizsgálata keretében módosítanák. Ez azt jelenti, hogy a légiközlekedésre vonatkozó kibocsátásokat a teljes kibocsátás-kereskedelmi rendszer függvényében határoznák meg.
Az EU központilag határozná meg, hogy mely légitársaságok milyen mennyiségű káros hatású gázt bocsáthatnak ki. A kibocsátási bizonyítványok (emissions certificate) 85 százalékát ingyen osztaná szét, és csak a fennmaradó 15 százalékot értékesítené.
Az EP kivette a szabályozás hatálya alól azokat a kereskedelmi légitársaságokat, akik alacsony forgalmat bonyolítanak, és széndioxid-kibocsátásuk nem haladja meg az évi 10 000 tonnát. Ez főleg a fejlődő országok társaságait érinti.
Kivételt élveznek továbbá
- azok a kisgépek, melyeknek felszállási súlya 5,7 tonnás alatt van,
- az ENSZ mandátummal rendelkező humanitárius célú járatok,
- tűzoltó és más vészhelyzetet elhárító repülők,
- rendőrségi, vám- és katonai repülőgépek, illetve
- a kutatói célú repülések.
A képviselők külön kibocsátási tartalékot képeztek a gyorsan növekedő légitársaságok és az új belépők számára. Bevezettek továbbá egy új mechanizmust, melynek segítségével ki lehetne tiltani az európai légtérből a szabályozást következetesen megsértő légitársaságokat.
A Parlament leszögezte, hogy a szabályozásban meghatározott értékeket a kibocsátás-kereskedelmi irányelv 2013-as felülvizsgálata módosíthatja.
Heves nemzetközi tiltakozás
A szabályozás 2012-től lépne életbe, és az interkontinentális járatokra is kiterjedne, vagyis első körben az EU-nak bilaterális egyezményeket kell kötnie azokkal az országokkal, akik légiforgalmat bonyolítanak Európával.
A Légitársaságok Nemzetközi Szövetsége (International Air Transport Association – IATA) tiltakozik a jogszabálytervezet ellen. Giovanni Bisignani, a szervezet vezérigazgatója szerint a légitársaságok eddig is nagy erőfeszítéseket tettek, hogy csökkentsék a részesedésüket az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásából, ami egyébként sem haladja meg a 2 százalékot.
Az EU-nak nehéz dolga lesz az Egyesült Államokkal is. Washington már korábban megfenyegette Brüsszelt, hogy, amennyiben bevezetésre kerül, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (International Civil Aviation Organization - ICAO) támadja meg a szabályozást.
Vélemények
Az EU környezetvédelmi biztosa, Stavros Dimas üdvözölte a Parlament által elfogadott javaslatot. „Az üvegházhatású gázok kibocsátása a nemzetközi légiközlekedésben jóval gyorsabban nő, mint az EU bármely másik gazdasági szektorában, és ez a tendencia veszélyezteti az átfogó kibocsátás-csökkentési terveinket. (…) [A javaslat] fontos lépés, amely ismét alátámasztja, hogy az EU elkötelezett a konkrét vállalásainak megvalósítására nézve,” nyilatkozta a biztos.
Giovanni Bisignani IATA vezérigazgató nyilatkozatban tiltakozott a tervezet ellen. Az olasz származású vezető szerint „ideje azt mondani BASTA. Elég. Európának újra kell gondolni, hová helyezi a hangsúlyt. Először is, az EU félre kell tegye az ETS javaslatot. Öt éves megvalósítású kibocsátás-kereskedelmi javaslatokat tenni az energiaválság közepette bolondság. Másodszor, őszintének kell lenni. A kibocsátási adók megtölthetik a kormányok pénztárcáját, de igen keveset tehetnek a környezetért. Harmadszor, Európának olyan tartható stratégiát kell kidolgoznia, amely valóban csökkentheti a repülési kibocsátásokat – a válság közepette is,” mondta el Bisignani.
Hozzátette, hogy az EU „alagút-szemszöge nem hoz megoldást. A légitársaságok keményen dolgoznak, hogy csökkentsék a világ üvegházgáz kibocsátásában tett 2 százalékos részesedésüket. Európa kizárólag büntető jellegű eszközöket alkalmaz. A repülőtársaságoknak az ETS rendszerbe való egyoldalú bevonása csökkenti a mobilitást, és 4,2 milliárd euróval növeli az utazás költségeit világszinten”.
A kompromisszumként kötött megállapodás a Tanács, a Bizottság és a Parlament között a politikai dilemmát ugyan feloldotta – jelentette ki Ulrich Schulte-Strathaus, az Európai Légitársaságok Szövetségének (Association of European Airlines - AEA) főtitkára, de a konkrét döntés mögött nincs semmiféle előzetes hatástanulmány arra vonatkozóan, hogyan fogja az ETS érinteni a légitársaságokat, az utazóközönséget és magát a környezetet.
Schulte-Strathaus hozzátette, „Az ETS-nek környezetvédelmi célokat kellene szolgálnia azzal, hogy maximális kibocsátási kvótákat határoz meg. Ehelyett a nemzeti államkincstárok kezében lévő multi-milliárdos pénzszedési akcióvá változott”.
Következő lépések:
- A Tanács a következő ülésén a várakozások szerint elfogadja a javaslatot
- Az irányelvet kihirdetik az Unió Hivatalos Lapjában. Ezzel egyidőben a jogszabály életbe lép.
- A tagállamoknak 12 hónapja van az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogrendbe átültetni
