Hirdetés
„Az euró tizedik évfordulója tökéletes alkalom arra, hogy újra megnyissuk a vitát arról, hogy vajon Nagy-Britannia hosszú távú gazdasági jövőképének részét alkotja-e az eurózónába történő belépés. A bizonyítékok szerint igen,” mondta Richard Corbett, az Európai Parlament brit Munkáspárti delegációjának vezetője tegnap Strasbourgban.
A szokásos gazdasági és politikai indoklás mellett, az euróra való átállás melletti új érvnek számított, hogy az Egyesült Királyság gazdasági helyzete egyre romlik, melynek következtében a font gyorsan veszít értékéből.
Az erős font eddig mindig a brit euroszkeptikusok érdekeit szolgálta, mikor az euró bevezetése ellen kellett érvelni. Az erős fizetőeszköz a honos üzletemberek érdekeit szolgálja, akik az elsők között helyezték ki a szolgáltatásaikat és a munkaerőt külföldre, hogy aztán a termékek hazaimportálásából származó árfolyamnyereségből profitáljanak.
A sterling euróval szembeni értéke azonban November óta folyamatosan esik, és ez jelentősen meggyengítette ezt az érvelést. Sőt, az euró mostanra szinte egyenlő árfolyamra került a brit fizetőeszközzel. A Bank of England legutóbbi kamatlábcsökkentése történelmi mélységűre, 1,5 százalékra vitte le a kamatszinteket. A lépés várhatóan tovább súlyosbítja a helyzetet, tekintet nélkül arra, hogy elképzelhető, hogy az Európai Központi Bank, csütörtökön szintén csökkenti majd a kamatlábakat, az eddigi 2,5 százalékról 2 százalékra.
Ezt a nézetet azonban nem az egész szigetország osztja. A BBC januári közvéleménykutatása szerint a megkérdezett britek 71 százaléka ellenezte az eurózónába való belépést, míg csak 15 százalék mondta, hogy a font esésének következtében hajlandó lenne elfogadni az eurót fizetőeszközként.
„A font értékcsökkenése nem erősíti azt az érvelést mely szerint fel kellene adni Nagy-Britannia nemzeti fizetőeszközét. A gyenge font csak a munkanélküliség növekedésének és a gyenge gazdaságnak a mellékhatása. Az, hogy a kormányunk nem tudja irányítani a brit gazdaságot, nem indokolja, hogy átadjuk az EU-nak a kormányt,” mondta Timothy Kirkhope, az Európai Parlament brit Konzervatívjainak vezetője.
Közben az eurózóna-tagságról szóló vita más, általában euroszkeptikus tagállamok napirendjére is felkerült. Dánia és Svédország, illetve az uniós tagságot nem élvező Izland is a közös valuta bevezetésén gondolkodik. Ez utóbbit az államcsőd szélére sodorta a válság
A dán miniszterelnök, Anders Fogh Rasmussen tavaly októberben javasolta, hogy 2011-ben tartsanak újabb népszavazást az országban az euróövezethez való csatlakozásról (EurActiv.hu 2008.10.03.). „Egy újabb dán euró-népszavazás eredménye nagy hatással lesz a svédeknek a közös fizetőeszközzel szembeni attitűdjére is,” mondta a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt.
Miután Izlandon több hazai bank is csődbe ment, az euró-párti érvek egyre hangosabbá váltak. Az EU bővítési biztosa, Olli Rehn ugyanakkor egyértelműen leszögezte, hogy Brüsszel nem hagyná jóvá Izland euróövezeti tagságát, csak komplett tagsági kérelemmel együtt. 
