Hirdetés
Az uniós alapkamat csökkentésének elmaradását sorozatban négyszeri kamatlábvágás előzte meg 2008 októbere óta, mikor a jegybanki kamat a 3,75 százalékos szinten állt.
Mindazonáltal, Jean-Claude Trichet -az EKB elnöke- nem zárta ki a további lépéseket. Február 5-én egy frankfurti sajtókonferencián felszólalásában azt mondta: „a 2 százalékos szint elképzelhetően nem a legalacsonyabb […] nem lehet kizárni, hogy a következő ülésen csökkentjük a kamatokat”.
Míg a jövőbeli csökkentésekre célozgatott, Trichet megismételte szembenállását a „likviditási csapdával”, azaz a kamatlábak 0 százalékos szintjével, amit Japánban is látni lehetett. „A 0 százalékos szintet jelenleg nem tartjuk megfelelőnek”- mondta az EKB elnöke.
Azt is hangsúlyozta, hogy nem volt kockázata a deflációnak a láthatáron. "Az inflációs várakozások továbbra is rögzítettek 2 százalék alá, de közel ehhez az értékhez.” Az infláció az eurózónában 1,1 százalékos szinten állt januárban az Eurostat számításai alapján.
Függetlenül az EKB döntésétől, az euró veszített az értékéből a fonthoz képest, azáltal, hogy a BoE tovább csökkentette a jegybanki kamatlábat 50 bázisponttal 1 százalékra. Ezt az új, alacsony szintet további merész csökkentések követhetik.
Az árfolyammozgások tükrözik az euróövezet gazdaságainak nehéz körülményeit. A bankok szűkítik a hitelezési tevékenységüket, függetlenül a monetáris feltételek lazításától. Trichet megismételte javaslatát, miszerint egy olyan pénzügyi intézetet kellene létrehozni, amely a cégeknek és a háztartásoknak is hitelt nyújt.
Eközben az EU-tagállamok egyre inkább kihasználják az Európai Bizottság által engedélyezett intézkedéseket, melyek a reálgazdaság talpra állítását hivatottak segíteni. Brüsszel tegnap jóváhagyott három ösztönző tervezetet, melyeket az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország mutatott be.
Az Egyesült Királyság, követve Németországot, Franciaországot és Portugáliát, most már alkalmaz egy sémát. Ennek célja egyfajta garancia nyújtása egészen 500.000 euróig bezárólag azoknak a cégeknek, akiket a válság már megérintett, és azoknak is, akiket 2009-2010-ben ér el.
Franciaország engedélyt kapott arra, hogy segítsen a bajba jutott vállalatokon kedvezményes hitelekkel, bármely időtávra, a 2010-ik év végére. Ez a harmadik intézkedés, amit Párizs jóváhagyott a hitelhez való hozzáférés megkönnyítésére azon négy séma közül, melyeket a Bizottság határozott meg az új válgáskezelő keret szerint.
Németország zöld utat kapott olyan pénzügyi szabályozások elfogadásához, melyek átmenetileg megkönnyítik a kis- és középvállalatok kockázati tőkéhez való jutását.
