Hirdetés
Az EU tagállamainak állam- és kormányfői a nemzeti költségvetések szigorúbb felügyeletéről és összehangolásáról egyeztek meg, de a gyenge pénzügyi pozícióban lévő tagállamokat sújtó szankciókat nem véglegesítették. Erre várhatóan majd akkor kerül sor, ha a Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy vezetése alatt álló magas szintű munkacsoport októberben bemutatja jelentését.
Cameron úgy nyilatkozott, egy „egyértelmű megegyezést” sikerült elérnie azzal kapcsolatban, hogy London gazdasági szuverenitását nem érintik a következő EU csúcson tárgyalt változások.
„Ez a találkozó biztosította, hogy az Egyesült Királyság opt-out jogai garantálva vannak” – mondta az új miniszterelnök. A lényeg az Egyesült Királyság számára, hogy „az eurózónának meg kell oldania a problémáit” – tette hozzá. Cameron azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság mindig Westminsterben fogja először bemutatni a költségvetést, és nem Brüsszel előtt, reagálva az Európai Bizottság javaslataira, miszerint a nemzeti büdzséket előzetesen uniós szinten kellene vizsgálni.
A vezetők a munkacsoport jelentését várják
A Van Rompuy Munkacsoport azt fogja vizsgálni, hogy az uniós támogatások visszatartása valós opció-e a megtévedt kormányzatok megbüntetésére. Eközben a korábbi francia-német javaslat, miszerint a Tanácsban gyakorolt szavazati jogok felfüggesztésével kellene szankcionálni, hűvös reakcióba ütközött a többi tagállam részéről.
A diplomaták között folyamatos az aggodalom a szankciók gyakorlati oldalát illetően, hiszen néhányan attól tartanak, hogy a pénzügyi büntetések csak súlyosbítanák a gazdasági problémákat.
Brüsszelben beszélve Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolta, a szankciók legyenek szigorúbbak az eurózóna tagjai számára, mint az Egyesült Királysághoz vagy Dániához hasonló országokat illetően, melyek nem tagjai az egységes valutaövezetnek. Ez valószínűleg az Egyesült Királyság új vezetőjének is tetszene.
Sarkozy azt is kiemelte, hogy a gazdaságpolitikai döntések Európában nem föderálisak, és a gyakorlat továbbra is az „egyhangú döntéshozatal” az állam- és kormányfők között.
A francia vélemény némileg ellentétes a német nézőponttal, amely a „gazdasági kormányzást” az összes EU tagállam, és nem csak az eurózóna tagjai számára javasolja.
Angela Merkel német kancellár ragaszkodására Sarkozy ejtette azt a javaslatát, miszerint az EU gazdasági kormányzását csak a 16 eurózóna tag között kell folytatni.
Vélemények:
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt mondta, a Tanács támogatta, hogy a jövőben szigorúbb legyen a felügyelet az uniós gazdaságok felett. A tagállamok arra számítanak, hogy ez hosszú távon megerősíti majd fiskális helyzetüket.
„Abban is megállapodtunk, hogy egyrészt a prevenció, másrészt a korrekció érdekében, erősítjük a Stabilitási és Növekedési Paktumot. Ezek a javaslatok egymagukban talán kis lépésnek tűnhetnek, együtt azonban jelentős előrehaladást képviselnek.” – mondta.
Az elnök arra figyelmeztetett, hogy kialakulóban van egy „törésvonal” a 27 tagállam és az eurózóna 16 tagállama között. „Ezért az eurózóna csak akkor fog csúcstalálkozót tartani, ha arra feltétlenül szükség van, és akkor is az én vezetésemmel folyik majd, ahogy az márciusban és májusban is történt.” – mondta Herman Van Rompuy.
Hozzátette, hogy a gazdasági kormányzásnak a Lisszaboni Szerződésben lefektetett intézményi szerepeknek megfelelően kell működjön.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso elmondta, „gyümölcsöző” volt az elnök által életre hívott és vezetett munkacsoport munkája.
„Bizonyos fontos, az európai gazdasági kormányzás irányaira vonatkozó megállapodások már valójában készen voltak a mai nap elején és én bejelentettem, hogy a Bizottság készen áll tovább gyorsítani a munkáját, és részletesebb javaslatokat tenni június 30-ig, szeptemberig pedig további javaslatokat kidolgozni. Fontosnak tartjuk, hogy minél hamarabb lezárjuk a munkát, hogy a jövő év elejére már készen legyen az új rendszer.” – mondta.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron elmondta, „örül annak, hogy az Unió tagállamai ennyire elkötelezettek a fiskális deficitek kezelésére”.
Az érme másik oldalára, vagyis az Egyesült Királyság és az eurózóna viszonyára vonatkozóan David Cameron elmondta, a briteknek nem áll érdekükben, hogy a közös valuta meggyengüljön.
Hozzátette: a brit kereskedelem 40 százaléka az eurózóna tagállamokkal folyik, ezért azt mondta egy „erős és sikeres eurót” támogat. Sietett leszögezni, hogy továbbra is elvárja, hogy tiszteletben tartsák az ország által kijelölt „határvonalakat”.
Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a bankadó elfogadását méltatta, amelyben szerinte Magyarország megelőzte az Uniót, hiszen azt gazdasági akciótervében mutatta be az új miniszterelnök. Igaz, európai szinten már évek óta folyik a vita egy új közösségi adó bevezetéséről, annak elfogadására még nem került sor.
A magyar miniszterelnök méltatta az uniós körben elfogadott költségvetési ellenőrzési mechanizmust, mivel az szerinte a prevenciót szolgálja majd, adta hírül a Magyar Távirati Iroda. Orbán Viktor szerint a jövőben en módot ad a lehetséges anomáliák kiszűrésére.
A magyar miniszterelnök szerint a pénzügyi fegyelem mellett a növekedésre is hangsúlyt kell fektetni, ennek részleteiről azonban nem szólt. Hangsúlyozta azonban, hogy az Uniótól olyan gazdaságpolitikát vár el, amely a következő 10-15 évben a munkahelyek számának radikális növekedését eredményezi. 
