Hirdetés
Az EBB elnöke, Philippe Maystadt szerint a kölcsönt bankok vehetik majd fel, akik továbbadhatják azt a kisvállalkozásoknak Elmondta továbbá, hogy a gazdaság lelassulása a KKV-kat érintette a leginkább, és a munkahelyek megtartása attól függ, hogy az adott vállalkozás kap-e hitelt a bankoktól.
Az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó bizottsága a mikrohitel konstrukciókról szóló konferenciájára hívta meg az EBB-elnököt. Maystadt a felszólalásában elmondta, a tagállamok azt kérték az EBB-től, kezelje prioritásként a KKV-kat, ezért került sor az új kölcsönformák kialakítására.
„A bank már most is 5 és 6 milliárd euró közötti összegben hitelez a KKV-k bankjainak, most pedig azt vállalta, hogy 2008 és 2011 között 30 milliárd eurót fog hitel formájában elérhetővé tenni. 2008-ban 8,5 milliárd eurót nyújtott az EU bankjainak, és ebből 5 milliárdot az év utolsó negyedévében, amikor a gazdasági válság elkezdett kibontakozni.” – mondta.
Az Európai Mikrofinanszírozási Alap felállításának ötlete azonban nem nyert elegendő pénzügyi támogatást a tagállamok részéről. Az EBB-elnök szerint ez a „szolidaritás hiányának”, illetve annak köszönhető, hogy a kormányok túl szigorú feltételekhez kötnék az általuk nyújtott kölcsönöket.
Maystadt leszögezte, hogy az új hitelkonstrukció célja nem a bankok likviditásának növelése, hanem az, hogy a pénzintézetek bővíteni tudják a KKV-knak nyújtott hitelkeretet.
A bankok által viselt kockázat csökkentésére az EBB úgy döntött, hogy a vállalkozásoknak nyújtott hitelek esetén, melyek csökkentik a hitelintézetek tőkekövetelményét, átvállalja a kockázat felét.
A konferencián részt vettek az EP-képviselők és a nemzeti parlamentek delegáltjai is. Maystadt elmondta, hogy a szabaddá tett forrást „immateriális” beruházásokra is fel lehet használni, vagyis kutatásra, terjesztésre és szabadalmak megvásárlására.
Ráadásul az EBB technikai segítséget is nyújtana a mikrohitel intézményeknek, hogy segítse a szakmaiság növelését, illetve növelje a nagyobb bankok hitelezési hajlandóságát.
„[Az intézkedés] egyetlen eleme sem kényszeríti a bankokat, hogy kölcsönözzenek a KKV-knak. Egyértelművé akarjuk tenni a banki partnereink számára, hogy csak azokat támogatjuk a jövőben, akik gyorsan felhasználhatóvá teszik a forrásokat, mivel az a célunk, hogy a hitel hamar elérhetővé váljon.” – foglalta össze mondanivalóját Maystadt.
Vélemények:
Becsey Zsolt magyar néppárti képviselő szerint, aki a mikrohitel konstrukciókról szóló parlamenti jelentés raportőre elmondta, hogy a mikrohiteleket külön kellene kezelni a KKV-k hiteleitől. „A mikrohitelek a specifikus társadalmi csoportoknak nyújtott hiteleket jelentik, így a nők, bevándorlók, roma közösségek részére szolgál. Ezek olyan emberek, akik nem tudnak cserében mit kínálni, de hajlandóak dolgozni és vállalkozást indítani. Olyan vállalkozáskról beszélünk, amelyben 0-9 alkalmazott van.”
A portugál szocialista EP-képviselő, Elisa Ferreira megkérdőjelezte a kezdeményezés sikerét. Véleménye szerint nem egyértelmű, hogy az EBB eléri-e a célját azzal, hogy a kereskedelmi bankokon keresztül nyújt hitelt.
Andreas Lämmel, a német Bundestag tagja szintén fenntartásainak adott hangot. A képviselő úgy vélte, hogy a forrás, melyet az EBB elkülönített a következő generációk elé állít akadályt. „A kölcsön egésze vagy új tartozásként, vagy az adózóként kifizetendő összegként jelenik meg. A köztartozások növelése a következő pénzügyi válság alapjait fekteti le.”
Juoko Skinnari, a finn parlament tagja elmondta, hogy a kihívást ebben az esetben az jelenti, hogy a pénz valóban oda kerüljön, ahol arra szükség van, illetve, hogy ez gyorsan történjen. „Fontos biztosítani azt is, hogy ez az új alap ne olyan emberek kezébe kerüljön, akik a problémát okozták.”
A francia szocialista EP-képviselő, Pervenche Berès arra figyelmeztetett, hogy az USA protekcionizmusa egyre nő, amely hosszú távon negatív hatással lesz a globális kereskedelemre. „Nemzeti és európai szinten párhuzamosan kell lépnünk. Az EU alapjai – a belső piac és a versenyképesség – veszélybe fognak kerülni, ha nem küzdünk a protekcionizmus ellen.” – mondta.
Nuno Da Câmara Pereira, a portugál parlament gazdasági ügyekért felelős bizottságának tagja szerint Európa nem fogalmazott meg közös álláspontot a primer szektorban, amit ő hibának értékel. „Európa a szolgáltatásokba való beruházásokra koncentrált, ahelyett, hogy a termelést ösztönözte volna. A primer szektor nélkül nincs gazdasági rendszerünk.” – szögezte le a képviselő.
Vytenis Povilas Andriukaitism a litván parlament európai ügyekért felelős bizottságágnak alelnöke szerint a nemzeti gazdaságélénkítő terveket figyelmesen ellenőrizni kell, hogy a protekcionizmus ne kapjon teret. Ennek kapcsán erősen kritizálta a francia mentőcsomagot, mivel az véleménye szerint negatív hatással lehet az EU-ra.
Az EU gazdasági és monetáris biztosa, Joaquín Almunia felszólította a Parlamentet, fogadja el a Bizottság által, az el nem költött uniós pénzekből összeállított 5 milliárd eurós csomagot (EurActiv.hu 2009.01.29.). A biztos elmondta, az összeget az energiapolitikai célokon kívül munkahelyteremtésre is fordítanák, ugyanakkor rámutatott, hogy az utolsó Ecofin (gazdasági és pénzügyminiszterek Tanácsa) ülésen a 27-ből 8 miniszter ellenezte a tervezetet.
Almunia azt is felfedte, hogy a Bizottság jelenleg dolgozik egy javaslaton, amely a hitelminősítő intézetek működését szabályozná. Ennek részeként az Európában működő összes hitelbecslőnek regisztráltatnia kellene magát. „Meg kell magyarázniuk, hogyan döntenek, és nyitottnak kell lenniük az esetleges érdekkonfliktusokra.” – mondta a biztos, majd felszólította a hitelminősítő intézeteket, hogy ne essenek túlzásokba a múlt hibáinak kompenzálásakor azzal, hogy túl szigorúan értékelik az állami tartozásokat.
