Hirdetés
Elképzelhetetlen, hogy ne legyen párbeszéd az Európai Unió költségvetéséről akkor, amikor az Európai Tanács újdonsült elnöke által vezetett munkacsoport is Európa erősebb gazdasági koordinációjának lehetőségeit kutatja, mondta Philippe Herzog, a párizsi székhelyű Confrontations Europe elnöke az Európai Parlamentben.
2007-ben az Európai Bizottság elindított egy folyamatot a költségvetés felülvizsgálatáról. A cél az volt, hogy a pénzügyi források jobban lefedjék az Unió stratégiai céljait. Annak ellenére, hogy a konzultáció igen széleskörű volt, a Bizottság nem sietett lezárni a folyamatot. Olyannyira, hogy a javaslat bemutatását elhalasztotta, így azt csak az év vége előtt ismerhetjük meg.
Az időzítés nem túl szerencsés. A nemzeti költségvetések az év végén már erős nyomás alatt vannak, így sok erős érv szól az ellen, hogy a tagállamok jóváhagyják az uniós költségvetés emelését. Ennek egyik lehetséges útja egyébként egy európai adó bevezetése lett volna, vagy a jelenlegi ÁFA alapú hozzájárulás mintájára, vagy akár a széndioxid-kibocsátási kvóták rendszeréből, illetve a pénzügyi tranzakciók adójából elvonva.
„Az európai költségvetésnek mind a strukturális, mind a ciklikus politikai folyamatokban van szerepe, de az Uniónak egy uniós adón keresztül meg kell legyen a saját forrása [ehhez].” – mondta Henrick Enderlein, a német Hertie School of Governance oktatója.
Az EP költségvetési bizottságát vezető, közép-jobb képviselő, Alain Lamassoure szerint egy új, ad hoc –európai- adó bevezetése hosszú távon szükséges lesz, de jelenleg kategorikusan kizárta ennek lehetőségét. „Egyetlen parlament sem kész arra, hogy elfogadjon egy ilyen javaslatot.” – mondta.
A költségvetés megfelelő csökkentése
A szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság jelenlegi problémái közepette a kiadások csökkentése és a költségek konszolidációja lenne a helyes út.
Szinte hihetetlen, hogy az európai Unió 27 nemzeti adminisztrációja fölösleges duplikációkkal terheli a költségvetését, mikor az adott ügy uniós úton és uniós forrásból itt végrehajtásra kerül, érvelt Göran Färm, a Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportjának svéd tagja.
Färm, aki szintén az EP költségvetési bizottságában foglal helyet, a fejlesztési támogatásokat emelte ki példaként. Szerinte az egyes tagállamok óriási összegeket nyújtanak saját adminisztrációjukon keresztül, miközben közvetlenül az Európai Unió is nyújthatná ezeket a forrásokat.
Ehhez hasonlóan, az éppen felálló Európai Külügyi Szolgálat kapcsán is vannak spórolási lehetőségek, figyelmeztetett Färm. A szocialista képviselő szerint a tagállamok megtartanák a képviseletüket a kulcsfontosságú országokban, mint az Egyesült Államok vagy Kína, de az uniós delegációra bízhatnák ügyeik intézését a kevésbé jelentős államokban, mint például Botswana.
A nemzeti parlamentekkel együttműködésben
A konszolidált költségvetések és a költségcsökkentés közti kapcsolat megértéséhez a nemzeti parlamenteket is be kell vonni a vitába, hangsúlyozták a konferencián résztvevő EP-képviselők.
Lamassoure közös egyeztetést javasolt, ahol mind a 27 tagállam költségvetési bizottságai, mind az EP képviselői elmondhatják véleményüket a költségvetési vezérfonalakról, és a költségvetések aktuális tartalmáról (EurActiv.com 02/06/10).
A költségvetési koordináció jelenleg a Tanács előtt zajlik, és akkor is csak a költségvetési egyenlegek vizsgálatára vonatkozik. Az Európai Parlament által kiadott tanulmány szerint a 2000-ben indult, és 10 évre szóló lisszaboni stratégia azért vallott kudarcot, mert az európai célokat nemzeti finanszírozástól tette függővé, akik viszont nem az uniós célkitűzése megvalósítását tekintik elsődleges feladatuknak.
„Össze kell kapcsolnunk a nemzeti vitákat az európai vitával. Ez a nemzeti parlamentek bevonását is jelenti, és a közös célkitűzések finanszírozásához való egyes hozzájárulások rendszeres összehasonlítását követeli.” – mondta Lamassoure, aki aktívan részt vesz egy, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti együttműködés kialakításában.
„A tagállamoknak megvan a maguk problémája, és csökkenteni akarják az uniós költségvetést, ám közben újabb feladatokat adnak az Uniónak.” – hangsúlyozta Färm, aki szerint az Európai Parlamentnek kellene szorgalmaznia, hogy az intézmények közös nevezőre hozzák a finanszírozást és a feladatokat.
A nemzeti parlamentek mélyebb bevonásával ráadásul az is elkerülhető lenne, hogy Brüsszel a korábban javasolt „top-up” megközelítés alapján ellenőrizze a tagállamok költségvetéseit vélik a képviselők.
Az Unió végrehajtó és döntéskezdeményező szerve májusban ugyanis azt javasolta, hogy a tagállamok fonják szorosabbra gazdasági kapcsolataikat is. A Bizottság elképzelése szerint ez azt jelentené, hogy a többi tagállam is betekintést kap a nemzeti költségvetésekbe, mielőtt azt az adott ország parlamentje elfogadná (EurActiv.hu 2010.05.13.).
Nem kell szerződésmódosítás
A képviselők szerint nem lenne szükség az alapszerződés módosításához ahhoz, hogy megteremtsék az Unió számára a saját forrásokat.
„Az új saját forrásokat a jelenlegi szerződésre kellene alapozni.” – mondta Färm. „A tagállamok például átirányíthatnák a pénzügyi tranzakciókra kivetett új adókat a Közösségre, ez pedig nem igényel szerződésmódosítást.” – véli a képviselő.
Az Európai Parlament előtt zajlott biztosi meghallgatás során Janusz Lewandowski, jelenlegi költségvetési biztos realizmust hirdetett a fiskális ügyek terén: „Nem várható, hogy az európai költségvetés jelentősen csökkenjen.”
Továbbra is kérdés azonban, hogy renacionalizáljanak-e olyan uniós kulcskiadásokat, mint például a Közös Agrárpolitika (KAP), vagy a kohéziós politika.
Megpróbáltatás lesz ugyanakkor forrást találni az „Európa 2020” új versenyképességi stratégia megvalósításához.
Jean-Paul Mingasson, az Európai Bizottság korábbi főigazgatója szerint a versenyképességi kritériumok mentén kellene átszervezni a strukturális alapokat. Védelmébe vette a társfinanszírozás elvét is, amely alapján egy adott projekt uniós, és nemzeti források együttes felhasználásával valósul meg.
A London School of Economics profsszora, Iain Begg azonban úgy érvelt, hogy bár a társfinanszírozás járható út lenne, hiszen ösztönzőkre és a feltételesség alapelvére épül, fennáll a nemzeti vétó kockázata.
Begg szerint az Európai Uniónak kiegyensúlyozottan kell vegyítenie a saját forrásait, melyek az állampolgárok közvetlen hozzájárulásain és a tagállamok forrásain alapszanak.
Következő lépések:
- 2010. június: Az Európai Parlament különbizottságot állított fel a 2013 utáni pénzügyi perspektívák vonatkozásában.
- 2010 ősze: Az Európai Bizottság bemutatja a költségvetés felülvizsgálatáról szóló javaslatát.
