Hirdetés
A nagyszabású tervhez kedvező körülményeket teremt Svédország számára, hogy az Európai Unió nemrég kezdett bele az energiahatékonysági akciótervének felülvizsgálatába. A Bizottság június 8-án bocsátotta társadalmi vitára a szöveget, és novemberben tervezi az új változat bemutatását.
Svédország gazdasági és környezetvédelmi terve az „úton egy öko-hatékony gazdaság felé” címet kapta.
Az EU óriási energia-megtakarítási potenciállal rendelkezik. Ennek megfelelő kihasználása az első lépés lehet egy új gazdasági modell felé. Svédország ezért azt ígéri, felgyorsítja az energiahatékonyságról szóló szabályozás vitáját, akkor is, ha nem lesz egyetértés a tagállamok miniszterei között.
Átfogó akciótervet készíteni
Az energia- és környezetvédelmi miniszterek július 23-25. között Svédországban találkoznak informális keretek között. Svéd kormányzati források szerint az elnökség itt szeretné először megvitatni a tervezett módosításokat. Stockholm azt reméli, hogy a Bizottság novemberre elkészül az akciótervvel, így az energiaügyi miniszterek decemberben dönthetnek róla.
A svéd miniszterelnök-helyettes, Maud Olofsson úgy nyilatkozott, országa „szisztematikus perspektívát” szeretne látni a tervben. A soron következő elnökség felülvizsgálná az energialáncolatban szereplő készülékek energiahatékonysági szabványait, a termeléstől a felhasználásig.
„A CHP-hoz [kombinált hő- és villamosenergia előállítás] hasonló dolgok hatékony rendszert képeznének a magas energiahatékonyságú távfűtéssel és a jól szigetelt házakkal.” – mondta egy svéd kormányzati hivatalnok az EurActivnak. Svédország a legjobban szigetelt házak hazája Európában, és jelentős hagyománya van a megújuló forrásokból táplált távfűtésnek is.
Az akcióterv célja, hogy elérje a tavaly decemberben lefektetett célt: 2020-ig 20 százalékkal növelni az Európai Unió energiahatékonyságát. Az EU más 2020-as célkitűzéseivel szemben azonban (a megújulók arányának 20 százalékos növelése, és az üvegházgázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése) ez a cél nem bír kötelező erővel.
A svéd elnökségtől sokan azt várják, hogy változtat ezen. A kötelező hatályról még a Bizottság nyitott vitát az energiahatékonysági szabályok átalakítására készített konzultációs dokumentumban. Az EU végrehajtó testülete szerint a közép-távú felülvizsgálat lenne alkalmas arra, hogy az energiahatékonysági célkitűzésekhez kötelező határidőt szabjanak.
Korai megállapodás a kulcskérdésekről?
Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatában foglalt és az energiahatékonyságot érintő kulcsfontosságú javaslatokról Svédország még az év vége előtt szeretne megállapodásra jutni a Parlamenttel. Stockholm elmondta, ebben akkor is szeretne előrelépést tenni, ha a Tanácsban nem lesz egyetértés a tagállamok között.
„Az a célunk, hogy még a közös álláspontot megelőzően megállapodásra jussunk, ahogy azt a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv esetén tettük.” – nyilatkozta a svéd kormány egyik hivatalnoka az EurActivnak. Elmondta, hogy az elnökség októberben és novemberben kezd tárgyalásokba a képviselőkkel, azzal a céllal, hogy még a december 7-i Energiaügyi Tanács előtt kompromisszum szülessen.
Az Európai Parlament még az előző ciklusban, első olvasatban elfogadta az épületenergetikai irányelvet (Energy Performance of Buildings Directive – EPBD). Az EPBD minden energiával kapcsolatos termékre, és az autógumikra is kiterjeszti az energiacímkék alkalmazását. Egyes tagállamok ugyanakkor hangsúlyozták, kétségeik vannak a képviselők által az irányelvhez csatolt módosításokkal kapcsolatban (EurActiv.com 15/06/09).
A soron következő elnökségre tehát bonyolult alkudozás vár, ha az év vége előtt eredményt akar az EPBD-ről. Az EP-képviselők kívánsága, hogy minden új épület legalább annyi energiát termeljen, amennyit 2019-ig elfogyasztana, a tagállamok szerint nem reális elvárás. A 27 ország attól is tart, hogy az EPBD megvalósítása nagy költségekkel jár majd, és egy sor adminisztratív akadályba ütközik.
A svéd kormányhivatalnok szerint a Tanács egyelőre nem is érintette a zéró-energiafelhasználású épületek kérdését. „Nincs erre vonatkozó álláspont.” – állapította meg.
Svédországnak azt az energiacímkékkel kapcsolatban kialakult patthelyzetet is tisztáznia kell, hogy a Bizottság megkezdhesse az új címkék kidolgozását. A Parlament hatékonyan blokkolta a folyamatot májusban: visszautasította ugyanis, hogy a televíziók új címkéket kapjanak (EurActiv.hu 2009.05.07.).
A tagállamok továbbra is megosztottak a Parlament álláspontja felől. A képviselők azt szeretnék, ha nem bonyolítanák a címkézés bevett A-G skálán mozgó rendszerét, a Bizottság ugyanakkor további csoportokat jelölne meg az ’A’ kategóriás termékeken belül, hogy a technológiai fejlődésnek megfelelően érzékeltetni lehessen a fogyasztókkal, melyek a takarékosabb termékek.
A környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek a Parlament oldalára álltak, és a svéd elnökségtől várják, hogy feloldja a helyzetet.
Ambiciózus nemzeti klímaterv
Svédország márciusban mutatta be „integrált klíma- és energiapolitikáját”, melyben ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. A kormány ebben azt ígérte, hogy 40 százalékkal csökkenti az üvegházgázok kibocsátását azokban a szektorokban, melyek nem vesznek részt az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (Lásd Link Dossziénkat) 2020-ig. Stockholm a század közepére teljesen szén-mentes gazdaságra szeretne átállni.
Azért, hogy 2020-ra 20 százalékkal hatékonyabb legyen Európa energiafelhasználása, vagyis megfeleljünk az EU nem kötelező célkitűzésének, a svéd kormány 27,3 milliárd eurót szeretne beruházni 2010 és 2020 között. Az összeget az energiahatékonyságot növelő módszerek megvalósítására költenék.
Azok az ösztönzők élveznek prioritást, melyek eljuttatják a pénzt és energiát is megtakarító lehetőségekről szóló információt a háztartásokhoz és az üzleti élet szereplőihez. A tervezett intézkedések között, a kormány azt is tervezi, hogy szabályozni fogja az áram- és a melegvíz-felhasználás mérését az új és a felújított épületekben. A svédek ösztönöznék a technológiai beruházásokat is, hogy az energiahatékony technológiák piaca könnyebben szárnyra kapjon.
Vélemények:
A svéd környezetvédelmi miniszter, Andreas Carlgren szerint Svédország az első olyan iparosodott ország, amely tiszta tervet mutat be, vagyis, aki önként mond le a fosszilis energiahordozók felhasználásáról, illetve vállalja, hogy „a klíma állapotának megfelelő szintre” csökkenti a kibocsátását. „Az EU elnökeként, a klímacélokkal az élen és a fosszilis energiáktól mentes elképzeléssel, képesek leszünk továbbra is irányító szerepet betölteni a koppenhágai klíma-megállapodás felé haladó országok között.” – mondta.
A háztartási berendezések előállítói üdvözölték a svéd elnökség terveit. „Örömmel halljuk, hogy a svéd elnökség az energiahatékonyságot prioritásként tűzte napirendre, hiszen kifutunk az időből, ahhoz, hogy elérjük 2020-ra a 20 százalékos energiahatékonysági javulást.” – mondta a CECED (A Háztartási Berendezések Előállítóinak Európai Bizottsága) vezérigazgatója, Luigi Meli.
A CECED azt kérte a svéd elnökségtől, hogy az energia-megtakarítási akciótervben egyértelműen állítsa középpontba a szuper-hatékony háztartási termékeket.
„A célzott ösztönzők segíthetik a leginkább hatékony technológiák elterjedését. Környezetvédelmi és társadalmi szempontból is indokolt, hogy a berendezéseket idejében lecseréljük, hiszen ezzel azokat díjazzuk, akik az átlagosnál jobb eredményeket érnek el az előállításban, illetve, akik ezeket használják.” – mondta Meli.
A környezetvédők arra szólítják fel az elnökséget, hogy tegye kötelezővé az energiahatékonysági célkitűzéseket az Unióban.
„Az energiahatékonyság az a környezetvédelmi mérőszám, amelyet a leginkább mellőztek az utóbbi időben, ezért fel kell értékelni a politikai napirendben. Azt várjuk a svéd elnökségtől, hogy ezt megtegye, és készítse elő az Euórpai Uniót az energiapazarlás legalább 20 százalékos csökkentésének kötelezővé tételére 2020-ig.” – mondta Esther Bollendorff, a Föld Barátai Európa klímakampányának vezetője.
Következő lépések:
- 2009. november: A Bizottság bemutatja a felülvizsgált energia-megtakarítási akciótervet.
- 2009. július 23-25.: Az energiaügyi miniszterek informális találkozója
- 2009. december 7.: Közlekedés, Hírközlés és Energia Tanács
