Hirdetés
Richard Pelly, az Európai Beruházási Bank (EBB) vezérigazgatója szerint annak ellenére, hogy néhányan az európai kockázati tőkepiac halálát jósolták, megfelelő támogatás mellett nagyszerű lehetőségek kínálkoznak.
Pelly ugyanakkor úgy véli, a kockázati tőkepiac kiépítésének kudarca egyben alááshatja az innovatív kis- és középvállalkozásokra (kkv) épülő, ún. tudás alapú gazdaság megteremtését.
„Véleményem szerint a kockázati tőkeipar elég fiatal Európában, és hullámvölgyben jár. Jó ötletek merültek fel jelenleg, de a közigazgatási intézményrendszer támogatása szükséges.” – mondta Pelly.
A vezérigazgató szerint az Európai Befektetési Alapnak (EBA) 30 és 50 százalékos kockázati tőkebefektetéssel kell előállnia az üzleti ciklus mélypontján, és serkentenie kell a magántőkét is az elkövetkező 3-5 év során.
Szabályok változtatása „súlyosbítja” a válságot
Pelly figyelmeztetett azonban arra, hogy az új szabályozás megnehezítheti a szektor életét, hiszen az innovatív vállalatok éppen új ötleteket, új befektetési lehetőségeket keresnek.
„Biztos, hogy a szabályok változásával a kockázati tőkepiac súlyosbodó problémákkal fog szembenézni.” – mondta az EBB vezetője.
Az iparág képviselői is egyetértettek Pellyvel, és hangsúlyozták, a készülő, fedezeti alapokról szóló irányelv szerintük kevésbé teszi vonzóvá a kockázati tőkét (EurActiv 07/05/10).
A kockázati tőkébe fektetők figyelmeztetnek arra, hogy az Unió alternatív befektetéseket szabályozó direktívájához tartozó új átláthatósági szabályok arra kényszerítik a tőkével támogatott kkv-kat, hogy kereskedelmi szempontból érzékeny információkat hozzanak nyilvánosságra.
Az irányelv kritikusai szerint ez arra ösztönözheti a cégeket, hogy más finanszírozási módot válasszanak.
A kkv-nak gyors forrásra van szükségük
Pelly szerint egy évről hat hónapra kellene csökkenteni azt az időt, amíg az EIF forrásai eljutnak a kkv-khoz. Ezen a véleményen voltak a kkv-k gazdasági fellendítéséről szóló panel más előadói is.
A Bizottság kkv–követe, Françoise Le Bail elmondta, az Unió azon dolgozik, hogy a kisvállalkozások egyszerűbben jussanak forráshoz. Le Bail problémaként értékelte, hogy az európai politikában zászlóshajóként kezelt kutatási alap, az FP7 nem vonzó a legtöbb kkv számára, mert az egyrészt csak a kutatás-fejlesztésre, és nem az innovációra koncentrál, illetve, mert a meghirdetett pályázatok jelentős adminisztratív teherrel járnak.
A követ szerint tehát felül kell vizsgálni az FP7 céljait, és el kell azokat tolni az innováció irányába, így a program vonzóbb lehet a kis- és közepes vállalkozói rétegek számára is.
Az iparág vezetői ugyanakkor azt szorgalmazták, hogy az Unió biztosítsa, hogy a kkv-k egyszerűbben hozzáférjenek a tőkepiachoz, és ne kelljen olyan felügyelettel szembesülniük, mint amely jelenleg a nyilvántartott cégekre vonatkozik.
Vélemények
Hugh Morgan-Williams, a BusinessEurope kkv-bizottságának elnöke szerint „hatalmas változás” volt Európában az elmúlt 5 évben, és a kkv-k kerültek az irányvonal meghatározás középpontjába.
Az elnök úgy véli, hogy az Európában sokat magasztalt tudás alapú gazdaság megteremtésének fő akadálya az egységes európai törvénykezés hiánya.
Morgan-Williams szerint az európai bankokban nincs elég forgótőke ahhoz, hogy kielégítse a kkv-k igényeit. „Különböző prioritásaik vannak, mint például a mérlegük elkészítése, valamint hogy a nagy cégeket – amelyek kevéssé kockázatosak – biztosítsák a források felől.
Az elnök elmondta, hogy jelentős probléma, hogy a kkv-k számára egyszerűen megfizethetetlenek a hitelek. Egyes brit cégek például szerinte arra kényszerülnek, hogy 10 százalék feletti kamatot fizessenek a hitelért, annak ellenére, hogy a kamatlábak alacsonyak és a kormányok garanciát nyújtanak a kisvállalkozások hiteleire.
Morgan-Williams szerint az Európai Kisvállalkozói Törvény (SBA) átfordítása nemzeti kezdeményezéssé még mindig „szedett-vedett”. Néhány tagállamban továbbra is megmarad, hogy az azonnal kifizetési kötelezettségek ellenére, a pénzre akár 300 napot is várhatnak.
A Sky Europe alapítója és sorozatos vállalkozó Christian Mandl szerint a magas szakértői költség a fő akadály a fiatal cégek számára. A vállalkozó javaslata szerint kell mód arra, hogy a kisebb cégek alacsonyabb költséggel jussanak tőkepiacokhoz, és kevesebb jelentési kötelezettségük legyen, mint a nagyobb cégeknek. Mandl elmondta, hogy a több mint 1 millió eurós költség megakadályozhatja a gyorsan növekvő vállalatokat abban, hogy kijussanak az értéktőzsdére.
Mandl panaszkodott arról, hogy a kkv-któl megkövetelt megfelelő gondosság miatt, a tőkenövelés közel hat hónapot vesz igénybe. Szerint ez erős ellentétben álla azzal, amilyen gyorsan kisegítették a 2008-as pénzügyi válság csúcsának idején a fő pénzintézeteket.
Mandl szerint szociális jóléti reformra van szükség azért, hogy a vállalkozói életformát vonzóbbá tegyék.
„A jóléti állam sokkal jobban támogatja a munkavállalókat, mint a vállalkozókat. Nincs biztonsági háló azok számára, akik saját vállalkozásukból akarnak megélni. Több hídra van szükségünk a munkavállalók és a vállalkozók között. Például lehetne „vállalkozói szabadság” – hasonlóképpen a szülési szabadsághoz – azért, hogy az emberek abban a tudatban próbálhassák ki a vállalkozás létrehozásának kockázatát, hogy biztos visszatérhetnek munkájukhoz, ha nem járnak sikerrel.” – véli Mandl.
Françoise Le Bail, az Unió kkv-követe szerint a következő évtized az innovatív kisvállalkozásoké lesz. „Beszéltünk már a nagy cégek innovációjáról, de most az innovatív kis cégekre kell koncentrálni.” – állítja Le Bail.
A követ szerint azokat a kkv-kat, amelyek nem tudják megszerezni az uniós forrásokat, kompenzálni minőségigazolással kellene kompenzálni. Ez a dokumentum igazolná, hogy a benyújtott projekt érdemleges, annak ellenére, hogy nem nyert pénzügyi támogatást.
„Még akkor is, ha nem kapnak pénzt, szükség lenne valamilyen minősítésre, amellyel a bankban, vagy a strukturális alapok forrásaiért folyamodó pályázatban igazolja, hogy a projekt minőségi, annak ellenére, hogy valamilyen okból nem kapott FP7 forrást.” – mondta a követ.
Le Bail szerint jelenleg a kis cégek támogatásának erősítse történik, különösen az SBA keretei között. A Bizottság követe elmondta, néhány ország és régió szinte szó szerint végrehajtotta a törvényt, másoknak azonban van mit pótolniuk.
Ami kkv-k által termelt tudást illeti, Le Bail szerint Európának „nincs hitelessége” az innovációban, amíg nem hoz áttörést az európai törvénykezésben.
Tuomo Tuikka, a finnországi VTT Technical Research Centre munkatársa szerint az innovatív csoportok olyan környezetet teremthetnek, amelyben új találmányok születhetnek. „Előrejelzésem szerint 2-3 éven belül közülünk mindenki mobil telefonnal fog vásárolni a boltokban és vonat állomásokon. Ez egy innovációs példa, amely a finn Eureka csoport tagjaitól származik.” – mondta Tuikka.
VTT Technical Research Centre munkatársa úgy véli, hogy egy ökoszisztémában egymással összekapcsolt kisebb és nagyobb cégektől származó innováció támogatja a találmányokat.
Tuikka szerint a nagy cégek tudják segíteni a kkv-kat a high-tech ipar felé vezető úton, és ebben a környezetben a kis cégek megtalálhatják a saját piaci résüket.
Christophe Leclercq, az EurActiv alapítója és kiadója, valami a vita moderátora szerint a kkv-knak nyújtott támogatások mértéke „bagó” azokhoz a milliárdokhoz képest, amivel kisegítették a bankokat.
Leclercq szerint az innovációt kell az Európa 2020 foglalkoztatási stratégiájának központjába állítani. Továbbá úgy gondolja, hogy ezzel Európa-szerte segíthetnék a stratégia kommunikációját az érintettek felé.
Az EurActiv alapítója azt is hozzátette, hogy a tudás tulajdonlásának reformja szükséges, mert a legtöbb kezdőnek nincs más biztosítéka, mint az ötletei és a hírneve.
