Hirdetés
A Római Szerződés aláírása óta, több mint ötven éve nem volt igazi vita a Közös Agrárpolitika (KAP) fő irányvonalairól és céljairól, sajnálkozott Jean-Michel Lemétayer, a Copa elnöke. Az európai gazdák brüsszeli találkozóján, kedden (szeptember 30.) elmondta, a mezőgazdasági politikát több alkalommal is anélkül reformálták meg, hogy „az országok vezetői valóban kiálltak volna az élelmiszerbiztonság és a minőség biztosítása és javítása mellett”.
Az elmúlt ötven évben azonban sok minden megváltozott, elég, ha a hat alapítóból ma már 27 főre bővült EU-t említjük, melynek köszönhetően különösen megnövekedtek a terülteket közötti eltérések.
Annak ellenére, hogy a KAP 2013 utáni reformjáról szóló tárgyalások jövőre kezdődnek, az európai gazdálkodók szervezetei már most elfogadták azt a deklarációt, melyben az Unió Közös Agrárpolitikájáról fejtik ki nézeteiket.
Az emelkedő élelmiszerárakat látva néhányan talán úgy gondolhatják, hogy a mezőgazdaság újbóli államosítása kedvező lenne. Lemétayer azonban azt mondta, ez semmiképpen sem valósulhat meg, és az alábbi dolgokra hívta fel a figyelmet:
- a politikai szereplőknek meg kell győződniük arról, hogy az EU-nak erős Közös Agrárpolitikára van szüksége
- választ kell nyújtani a „játékszabályok” és a szektor szabályozási mechanizmusainak meghatározására
- garantálni kell, hogy a mezőgazdasági termékek kereskedelme továbbra is az előírt szabályoknak megfelelően működik
- az egészséges termelési követelmények bevezetésével lehetővé válhat a minőségi élelmiszerek biztosítása
Lemétayer azt mondta, a KAP-nak mindenképp fel kell készülnie az olyan új kockázatokra és kihívásokra, mint:
- egészségügyi és egészségi kockázatok
- a klímaváltozás kihívásai
- piaci kihívások
- és a jelenleg nem megjósolható új kihívások (ilyen például a kéknyelv betegség, mely egész Európán végigsöpört és több országban is károsította az állatállományt)
Vélemények:
A konferencián Mariann Fischer Boel, agrárügyi és vidékfejlesztési biztos is felszólalt. Beszédében elmondta: „Egyetértünk abban, hogy célokat kell megfogalmazni a KAP számára, és nem hagyhatjuk, hogy a politika pusztán a költségvetés által vezérelt kérdés legyen. Ne higgyenek azoknak értesüléseknek, melyek szerint én mindent egy könyvelő szemüvegén keresztül látok. Igaz, gyakran utalok arra a politikai nyomásra, melynek a KAP költségvetése ki van téve. Nem kérek bocsánatot emiatt, mivel reálisnak kell maradnunk. De azt is gondolom, hogy ötleteinket a megfelelő időben kell tálalnunk, és ezzel a költségvetésről folytatott vitában fő szerephez jutni. Ha nincs ötletünk arról, hogy mit akarunk véghezvinni, akkor senki nem fog pénzt adni. Másrészről, ha néhány tiszta és érthető ötletet mutatunk be, és ezeket a társadalom igényeihez igazítjuk, akkor tényleg azt gondolom, lehet egy olyan agrárpolitikánk, mely a gazdáknak a sikerhez és prosperitáshoz szükséges hosszú távú támogatást nyújt.”
„Nincs erős Európa erős mezőgazdaság nélkül” – mondta a francia mezőgazdasági miniszter, Michel Barnier, aki a mezőgazdaságot az Unió „stratégiai eszközének” nevezte. Azt is megjegyezte azonban, hogy egy erős agrárpolitika megvalósítása csak akkor lehetséges, ha az EU intézményei is erősek. Ehhez a Lissszaboni Szerződés elfogadása elengedhetetlen feltétel. A mezőgazdasági termékek nem „átlagos” termékeknek számítanak, és emiatt a piaci szabályozások sem lehetnek a többi termékéhez hasonlóak, mondta Barnier és hozzátette: „Szabályok kellenek”, ha az élelmiszerről és az élelmezésről van szó. „A mezőgazdaság politikát igényel.”
Következő lépések:
2008 végéig: várható megegyezés a KAP állapotfelméréséről
2009: vita a 2013 utáni KAP jövőjéről
2009: a EU költségvetésének általános felülvizsgálata
