Hirdetés
A találkozó előtt az EU egy vezető diplomatája elmondta, egyetértés látszik kirajzolódni a blokk 27 tagállama között „a hat fő tengelyről”, amelyek mentén Európa energia ellátásának biztonsága növelhető lenne.
A januári ukrán-orosz gázvita következtében a tengelyeket a gázkérdés dominálja. A hatból öt az ellátási útvonalak megerősítésével vagy változatossá tételével foglalkozik. Ezek között szerepel egy balti gáz „összekapcsolási” terv, ami több cseppfolyós földgáz (LNG) állomás építését jelentené, és több összeköttetést létesítene a Földközi térségben, Dél-Kelet-Európában és a Balkánon között.
Ide tartozik a még kidolgozás alatt álló Déli Gázfolyosó is, ahol az EU tervezett Nabucco vezetéke versenyez a Gazprom által támogatott riválisával, a Déli Áramlattal.
Azt a nehéz kérdést, hogy az EU felkérje-e Oroszországot, hogy résztvegyen a Déli Gázfolyosóban, a minisztereknek kell megválaszolni. „Boldogulunk orosz gáz nélkül?” tette fel a kérdést az egyik diplomata.
Néhány nagy tagállam, mint például Franciaország és Olaszország, nem titkolta, hogy szeretnék Oroszországot bevonni a blokk Nabucco projektjébe. Anne Laperrouze francia EP-képviselő jelentése támogatja az ötletet, hogy a Gazprom vegyen részt a Nabuccoban. (EurActiv.hu 2009.02.02.)
A módosítás végül elbukott, de mély megosztottságot hozott felszínre az EU tagállamok között, nevezetesen azok között, akik a Moszkvával kapcsolatos „békülékenyebb megközelítés” hívei, de főleg a volt szovjet államok között, amely gyanakvással szemlélnek mindent, ami megerősítené Oroszország befolyását Európa gázellátására.
Ráadásul megkérdőjeleződött néhány ország képessége is, hogy el tudnák-e látni a Nabuccót megfelelő mennyiségű gázzal.
„Ez nemcsak gazdasági megvalósíthatóság kérdése, hanem természetesen politikai kérdés is,” mondta az EU egyik nagy tagállamának vezető diplomatája. „A Nabucco néhány támogatója kezd amellett érvelni, hogy jó ötlet lenne a Gazpromot bevenni a projektbe,” tette hozzá.
A gázellátás biztonságáról szóló vita nyilvánvalóvá tette az európai földgáz piac liberalizálására tett uniós javaslattal kapcsolatos megosztottságot is. A kezdeményezés nyomán fellángoltak az ellentétek a tulajdonosi szétválasztással kapcsolatban is, ami a hatalmas, vertikálisan egységes energiavállalatok feldarabolását jelentené, mint például a francia GDF Suez, vagy az olasz ENI. Ezek a vállalatok egyszerre adják el földgázt, és továbbítják a vezetékrendszerükön keresztül.
A hatalmas egyesült gázcsoportok, egy diplomata szerint „természetesen kritikus tömeggel rendelkeznek a gázellátó országokban”. ”A tulajdonosi szétválasztás leghűségesebb támogatói is lemondtak a gáz szektorról,” tette hozzá, utalva Nagy-Britanniára és Hollandiára.
Finanszírozás és 'juste retour' (igazságos visszaadás)
Az EU tagállamok a projektek finanszírozásával kapcsolatban is megosztottak maradtak, mivel néhány kulcs fontosságú állam a befektetéseinek „igazságos visszaadását” kéri.
Januárban az Európai Bizottság felajánlotta az EU költségvetéséből megmaradt 3,5 milliárd euró újraelosztását, amit leginkább a szénmentes gazdaság megteremtésére, szélerőművekre és gázvezeték összekapcsolására kiépítésére fordítanának. (EurActiv.hu 2009.01.09.)
Az tisztázatlan maradt, hogy a tagállamok jóváhagyják-e a források újraelosztását.
Egy olasz diplomata azt nyilatkozta akkor, hogy „meglepte” a Bizottság javaslata, mert „az nem tükrözi az Európai Tanács decemberi döntését”. A tisztviselő szerint Olaszország aggódik, hogy a mezőgazdaságra szánt pénzt más szektorokba csoportosítják át, amiből Olaszországnak csak alig származik haszna, kivéve azt az előirányzott 100 millió eurót, amit a Görögországgal való gáz-összeköttetés létrehozására kapna.
A hozzászólások kiemelték az Európában újra és újra felmerülő vitát az EU pénzek felhasználásáról, és 'juste retour' elvéről, amely alapján a tagállamok az EU költségvetéséhez való hozzájárulásuk arányának várnak el juttatásokat.
„Mi soha nem támogattuk a 'juste retour' elvét”, magyarázta egy vezető EU diplomata. „De egy bizonyos egyensúlynak meg kell lenni” főleg egy „földrajzi egyensúlynak” a támogatott energia projektek között, tette hozzá.
„Ma két állam pénzeli a többieket, ezek Franciaország és Olaszország,” jelentette ki a diplomata, és arra figyelmeztetett, hogy teljes patthelyzet alakulhat ki” mind finanszírozás, mind a projektek kiválasztása kapcsán.
