Hirdetés
A globális szkepticizmus ellenére a német és a francia vezetők sürgetik, hogy vegyék vissza a G20-ak napirendjére a tranzakciós adókról szóló vitát. A világ 20 vezető gazdasági erejét képviselő országa legközelebb 2010. június 26-27-én találkozik a kanadai Torontóban.
„Az EU kezdeményezőként kell fellépjen a pénzügyi intézményekre kivetendő globális adók és illetékek globális megközelítésében.” – olvasható a csúcstalálkozó záródokumentumában, melyet egyhangúlag fogadtak ez az állam- és kormányfők.
„A globális pénzügyi tranzakciók megadóztatását ebben a [G20-as] közegben kell tovább fejleszteni és megvizsgálni.” – teszi hozzá.
A globális pénzügyi tranzakciós adó (financial transactions tax, FTT) „visszakerült a napirendre, mivel mi azt akartuk, hogy visszakerüljön.” – mondta az újságíróknak Merkel a csúcstalálkozót követően.
„Fel fogunk készülni a G20-ak és a G8-ak találkozójára, hogy közös európai javaslatként mutathassuk be ezt, amely a bankadót és a pénzügyi piacok adóztatását is tartalmazza.” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok korábbi tiltakozása mellett a pénzügyi tranzakciók megadóztatását a Nemzetközi Valutaalap és egy áprilisi keltezésű uniós elemzést is elutasította (EurActiv.com 14/04/10).
Az EurActiv kérdésére, hogy miért kíván Németország egy, az IMF elképzeléseivel ellenkező ötletet erőltetni, a kancellár elismerte, hogy a pénzügyi tranzakciók adója sokkal szélesebb tevékenységkörre vonatkozik, mint a bankadó.
Egyértelmű többség a bankok megadóztatása mellett
A tagállamok egyértelmű többsége támogatja, hogy a bankadó és a tranzakciós adó párhuzamosan működjön. A vélemények csak abban különböznek, hoyg hová folyjék az ebből beszedett pénz.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, ha nem lesz konszenzus a torontói G20-on, az EU akkor is tartja magát eredeti elképzeléséhez és minden bankra nézve kiveti az adót.
Az FTT-t pártolók szerint a bankadó nem lenne képes a bankpiacban rejlő morális kockázatot megelőzni, mivel nem célozza a szektor kockázatvállalását. Csökkentené ugyan a profitot, de nem változtatna a napi banki menetrenden.
A pénzügyi tranzakciós adó továbbra is megosztja az országokat
A francia államfő, Nicolas Sarkozy elismerte, hogy az EU egyes tagállamai „nem egészen vannak elragadtatva” az FTT ötletétől, és attól tartanak, hogy az inkább oda vezetne, hogy a pénzügyi intézmények kitelepülnek az Unió területéről.
Sarkozy szerint a végső döntést a G20-ak ülése után hozzák meg. Hozzátette, Franciaország és Németország akkor is lobbiznak majd az ügy érdekében, ha abban globális szinten kevés fantáziát látnak.
„Franciaország és Németország küzd a pénzügyi tranzakciókat célzó adóért és készen vagyunk arra is, hogy […]megvalósítsuk [akár a G20-ak keretein kívül is].” – mondta Sarkozy.
A francia és a német vezetők ugyanakkor Európán belül is nehézségekbe ütközhetnek.
Svédország, Csehország és az Egyesült Királyság tegnap megerősítették, hogy nem támogatják az FTT-t.
Zavarodottság
Ráadásul egyes források szerint az uniós csúcstalálkozót zavarodottság jellemezte arra vonatkozóan, hogy a vezetők melyik adóról tárgyalnak.
Az Egyesült Királyság korábbi miniszterelnöke, Gordon Brown játszott a bankadó ötletével és bírálta az FTT-t, az új konzervatív-szabaddemokrata kormány koalíció pedig teljes gőzzel dolgozik a bankadó bevezetésén és szkeptikus az FTT-vel szemben.
Mark Hoban, a britek új pénzügyminisztere újságíróknak azt mondta, hogy a bankadó hamarosan akkor is bevezetésre kerül az Egyesült Királyságban, ha azt az Egyesült Államok ellenzi, amely az elődjéhez képest ellentétes álláspontot jelent.
Svédország például már bevezette a „bank stabilizációs alapot”, amelyet a bankok és más hitelintézetek bizonyos költségeire kivetett díjból finanszíroznak.
Franciaországban Sarkozy azt mondta, hogy a bankadó már most 2,4 milliárd bevételt hozott az államkasszába.
Esőfelhők gyülekeznek
A kavarodás úgy tűnik folytatódik, hiszen az egyes állam- és kormányfők nagyon eltérő véleménnyel vannak az adókról.
Ellentmondás merült fel, miután az Európai Bizottság tervbe vette az Európai Bankalap létrehozását, amely a tagállamok nemzeti alapjainak hálózataként jelenne meg, melyet a kiadások, a nyereség, a profit és a működésre kivetett díjakból finanszíroznának, harmonizált szabályok mentén (EurActiv.com 26/05/10).
Az Egyesült Királyság és Franciaország ellenezte azt az ötletet, hogy a bankok bizonytalan helyzetére különítsenek el a tagállamok, és inkább azt szerették volna látni, ha ez a pénz a kormányzati kasszába folyik.
A brit pénzügyminisztérium hivatalnokai szerint a bankalap sem oldja meg az erkölcsi kockázat ügyét, hiszen a bankok annak tudatában folytathatják felelőtlen tevékenységüket, hogy valaki majd úgyis megmenti őket, ha buknak.
Sarkozy szerint a bankadó vagy egy „alapba” folyik majd be, hogy megelőzzék a jövő bankválságait, vagy „egy országot alapoz meg”, ahol az adófizetők is hozzájárultak a pénzintézetek kisegítésének tervéhez. „Ez a bankadó két lehetséges formája”.
Következő lépések:
- Június 26-27.: A G20-ak Torontóban találkoznak, hogy a pénzügyi és gazdasági reform további lépéseiről egyeztessenek
