Hirdetés
„Elköteleztük magunkat, hogy biztosítsuk a növekedés visszaállításához szükséges hosszú távú erőfeszítéseket.” olvasható a miniszterek által kiadott állásfoglalásban. A szöveg extra forrásokat ígér a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a regionális hitelintézetek -például az Ázsiai Fejlesztési Bank- számára.
Konkrétumokról nem esett szó, de az egyik jelen lévő hivatalnok a Reutersnek elmondta, hogy a kiindulópont az, hogy legalább megduplázzák az IMF 250 milliárd dolláros, jelenlegi forrásait. Az IMF által nyújtott hitelek a bizalom visszaállítását szolgálják, így segítve a bajba jutott államoknak átvészelni a hitelezés és a beruházások kiesése miatti likviditáshiányt.
A brit miniszterelnök, Gordon Brown a fenti kijelentéstől függetlenül nyilatkozott úgy, hogy „masszív változásra” van szükség a pénzügypiaci szabályozásban. A brit kormányfő szerint ez a G20-ak április 2-i találkozóján megy majd végbe, melynek a brit főváros, London szolgál helyszínéül. Brown úgy vélte, elsősorban a spekulatív befektetési alapok és a kevésbé ellenőrzött pénzügyi műveletek felügyelete fog szigorodni.
A 20 pénzügyminiszter által, a találkozó után kiadott állásfoglalás szerint a spekulatív befektetési alapokat a jövőben regisztrációhoz kötnék, a hitelminősítő intézetek ellenőrzését pedig szigorítanák.
A dokumentum szerint az elsődleges cél az, hogy a hitelezés folyamát, amely a gazdasági életet meghatározza, visszatereljék a normális medrébe.
A miniszterek félretették a támogatásokra fordított közpénzek mértékéről alkotott eltérő véleményeiket és úgy nyilatkoztak, mindenki megteszi a tőle telhetőt annak érdekében, hogy megközdjenek az IMF által csak „Nagy Recessziónak” nevezett válsággal.
„Mérgező” tőke
A G20-ak szerint a világ GDP-jének 80 százaléka fog nagyobb mértékben csökkenni, mint az 1930 óta bármikor. A mostani pénzügyi válság az Egyesült Államokban bontakozott ki 2008 végén, és világ szerte a mélybe rántotta a bizalmat, a beruházásokat, a kereskedelmet és a munkahelyeket.
Az Egyesült Államok egyelőre nem részletezte, hogy hogyan kívánja kezelni a bankok „mérgező” tőkéit, vagyis azokat a pénzeszközöket, melyek piaci értéke a jelenlegi körülmények között nem meghatározható. Legtöbben úgy vélik, hogy az ilyen tőkék felszámolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság újra mozgásba lendüljön. Az USA egyik résztvevő hivatalnoka szerint a részletekről a jövő héten számol be az új adminisztráció.
A G20-ak felsorolták azokat a vezérfonalakat, melyek mentén az országok meg tudnak szabadulni a bankok használhatatlan tőkéitől.
„Nemsokára bemutatjuk a szabályozás új kereteit, egy új pénzügyi keretet e hagyatékok számára.” – mondta el Timothy Geithner, az Egyesült Államok pénzügyminisztere a Fox Business News-nak, a horshami (Dél-London) találkozó után.
Washington a hónap végén szeretné bemutatni a pénzügypiaci szabályozás általa elképzelt új kereteit is. A G20 vezetőinek közben valóra kell váltani a korábbi ígéreteket, hogy féken tartsák a piac kicsapongásait és biztosítsák, hogy mostantól kezdve mindenki felelősségre vonható legyen.
Obama tagadja, hogy szakadás lenne a transzatlanti viszonyokban
A novemberben megválasztott amerikai elnök, Barack Obama tagadja azokat a feltételezéseket, hogy szakadás lenne az amerikai és az európai pénzügyi-gazdasági kapcsolatokban. Washington inkább a kormányzati támogatásokra fókuszál, míg az európai kormányok a szabályozásnak adnak prioritást. Obama szerint azonban senki sem fog szigorúbb ellenőrzést folytatni nála.
„Nem tudom, hol támadt fel az a szóbeszéd, hogy a G20-akon belül oldalak lennének kialakulóban.” – mondta az Ovális Irodából a sajtónak. „Nincs egyik és másik oldal.”
A spekulatív befektetési alapok és a hitelminősítő intézetek erősebb felügyeletének címén a G20 tárgyalásokban újabb elem jelent meg. A brit főváros mellett összegyűlt pénzügyminiszterek vállalták, hogy segítik a felemelkedő gazdaságokat, talán tanulva a ’90-es évek ázsiai válságából, mikor a pénz tömegesen folyt ki ezekről a piacokról.
„Lépnünk kell, hogy megállítsuk a felemelkedő gazdaságok visszaesését, ahonnan már most folyik kifelé a pénz.” – mondta a brit pénzügyminiszter, Alistair Darling, aki házigazdaként fogadta a résztvevőket a horshami luxushotelben
Az IMF az elmúlt hónapokban már közel 50 milliárd dollárnyi mentőcsomagra vállalt kötelezettséget kelet-európában. A nemzetközi szervezet most azt kéri, duplázzuk meg a forrásait 500 milliárd dollárra.
Robert Zoellick, a Világbank vezetője is jelen volt a szombati találkozón. Véleménye szerint a kormányok gazdaságélénkítése csak átmenetileg indítaná be a gazdaságot, ha a kormányok nem szabadulnak meg a bankok mérgező tőkéitől, amelyek továbbra is aláássák a bizalmat és a hitelezési és beruházási hajlandóságot.
Az Egyesült Államok a múlt héten azt kérte, hogy a kormányok vállalják, hogy a GDP két százalékát a növekedés ösztönzésére fordítják. Németország és Franciaország nem fogadta kedvezően a javaslatot, mivel mindkét EU-tagállam úgy véli, hogy így is eleget tesz a válság ellen.
A brit pénzügyminiszter szerint az áprilisi G20 találkozó előkészületei megfelelő úton haladnak. Gordon Brown miniszterelnök úgy tekint a londoni csúcsra, mint a G20-ak első, novemberi találkozóján tett ígéretek beváltásának helyszínére.
„Itt van ez az elengedhetetlen kötelezettségvállalás, melynek megvalósítására a világ 20 legnagyobb gazdaságának vezetői állnak készen, bármilyen eszközök is lesznek szükségesek bármilyen hosszú ideig. Úgy vélem, hogy ez jelentős előrelépés.” – mondta Darling.
(EurActiv/Reuters)
Követlező lépések:
Április 2.: G20-ak állam- és kormányfőinek találkozója Londonban.
