Hirdetés
A versenyképes ipari ágazatokban a CDM-et felváltó ágazati hitelezési mechanizmus akadályba ütközhet az olyan élenjáró fejlődő országokban, mint Kína vagy India, mivel ezek az államok nem rendelkeznek a szükséges intézményi kapacitással. Erre figyelmeztetett egy, a klímaváltozásról szóló brüsszeli konferencia.
A mechanizmus lényege, hogy hitelezést biztosít azokban a szektorokban, melyek gázkibocsátásuk csökkentése során elérik a megállapodásban megnevezett szintet. Ez a rendszer alapjaiban különbözik a CDM-től abból a szempontból, hogy egyéni berendezések helyett teljes iparágazatokkal foglalkozik, közölte Jürgen Lefevere, az Európai Bizottság környezetvédelmi igazgatóságának nemzetközi éghajlat-változási tárgyalásokkal foglalkozó politikai koordinátora.
„Ez az intézményekre is hatással lesz”, tette hozzá. „Tehát egy intézményi szerkezetről van szó, melynek képesnek kell lennie, hogy válaszoljon ezekre az alapvető változásokra.”
Lefevere rámutatott, hogy a fentiekből adódóan az új intézményi megállapodásoknak figyelembe kell venniük a kormányok és az ágazatokat irányító szervek szerepét. A koordinátor nyomatékosította, hogy ezeket a megállapodásokat „elég gyorsan” kellene megkötni.
Ugyanakkor az intézményi, avagy a kapacitásfejlesztés még el sem kezdődött, mivel a kormányok még mindig messze állnak attól, hogy megegyezzenek az új klíma-megállapodás részleteiről.
„A tárgyalások szintjén az ágazati hitelezésekről szóló viták továbbra is bonyolultak, de úgy vélem, ennek politikai okai vannak. A kétoldalú tárgyalásokban igen pozitív reakciókat látunk.” – közölte Lefevere.
Az elképzelést azonban nem támogatja teljesen az üzleti élet, mely szerint jobban megérné a CDM-et fejleszteni, mint egy teljesen új rendszert bevezetni.
„A piacnak sok hibája van […] azonban van egy módja, hogy megoldja a problémákat.” – jelentette ki Daniele Agostini, az Enel, olasz energia közüzemi vállalat munkatársa. Agostini szerint a rendszer problémáit jelentősen csökkenteni lehetne pusztán a szabályok megerősítésével.
Hozzátette, míg az ágazatalapú mechanizmusok működhetnek egyes országokban, talán más országokban is jó megoldásnak tűnnek.
„Van valami ezekben az országokban, amire gyakran nem gondolnak az emberek, ez pedig a piaci szerkezet.” – közölte az Enel munkatársa, aki felhívta a figyelmet annak a veszélyére, hogy az ágazati hitelezési mechanizmus eltörli a felszínről a kis játékosokat, teret engedve a nagy multiknak.
A technológiai átvitel előmozdítása?
Az ágazati mechanizmust az EU arra is használná, hogy elősegítse a technológiák átvitelét az iparosodott országokból a fejlődő világba. Ez egyike az új klíma-megállapodás fontos szempontjainak, amely azonban megbotlott a szellemi tulajdon védelmén (EurActiv.com 2009.10.16.).
Ugyanakkor Nick Campbell, a BusinessEurope klímaváltozási munkacsoportjának elnöke szerint az ágazati megközelítés kevés ösztönzést adna a pénzügyi közösség számára, hogy új technológiákat telepítsen a fejlődő országokba.
A CDM arra buzdította a pénzügyi közösség tagjait, hogy részt vegyenek a technológiai transzferekben azáltal, hogy a technológia telepítését és fejlődő országokat a szénpiachoz kapcsolta, közölte Campbell.
„Az ágazati hitelezési folyamat egyik, [számomra megválaszolatlan] kérdése, hogy ’Hol van az ösztönzés a pénzügyi közösség számára, hogy részt vegyen az ágazati hitelezésben, mikor én úgy látom, hogy ez egy igencsak kormánytól-kormányig [terjedő] folyamat?” – így Campbell.
Az üzleti vezető figyelmeztetett, hogy a kormányok közötti technológiai transzferről szóló nemzetközi tárgyalások keveset tesznek annak érdekében, hogy előmozdítsák a vállalkozások által nap, mint nap használt technológiák telepítését.
Következő lépések:
- 2009. október 29-30.: EU-csúcs.
- 2009. november 2-7.: ENSZ-tárgyalások Barcelonában.
- 2009. december 8-17.: ENSZ klímakonferencia Koppenhágában.
