Hirdetés
Az alapvetően jónak mondható EU-orosz vámügyi együttműködés fokozásának kérdése pont a két fél közötti erős kereskedelmi kapcsolatokból adódóan merült fel. Az EU jelenleg Oroszország elsőszámú kereskedelmi partnere. A két gazdasági tér közötti áruforgalom értéke tavaly elérte a 278 milliárd eurót, és intenzitása növekvő tendenciát mutat.
Ez a hatalmas forgalom azonban nemcsak a számokban, hanem a határátkelőkön is érződik. Kovács László, adózásért és vámügyekért felelős biztos ezért hétfőn (szeptember 21.) az orosz fővárosba látogatott. Orosz útjának első napján a biztos találkozott Igor Levitin, orosz közlekedési miniszterrel, valamint Andrej Belyanivovval, az orosz Szövetségi Vámhatóság elnökével, hogy a megoldási javaslatokról egyeztessenek.
A forgalmi torlódások elsősorban Lettország, Észtország és Finnország orosz határain jelentkeznek. A néha több napos várakozások nemcsak a megrendelők számára okoznak kárt, de helyi szinten negatív környezeti és társadalmi hatásai is vannak. A probléma súlyosságát jelzi, hogy megoldási lehetőségeinek megvitatása már az előző négy EU-orosz csúcson is napirenden volt.
A biztos elmondta, hogy bár a gazdasági válság miatt az áruforgalom mérséklődött, a jövőben újra határ menti torlódásokra lehet számítani. Az Európai Unió a megoldást többek között az orosz vámhatóságokkal való kölcsönös információcserében, valamint az orosz vámügyi ellenőrző-rendszer megreformálásában (részleges leépítésében) és fejlesztésében látja.
Kovács László a finn Turku Egyetem Páneurópai Intézetének folyóiratában így fogalmazott: „Az információcserék sikere […] nagymértékben Oroszország határ menti tevékenységében jelenleg zajló reformok eredményétől függ. Amennyiben tovább nő a [a két fél közötti] kereskedelem, a határ mindkét oldalán növelni kell a vámügyi folyamatok kapacitását és hatékonyságát: ha a vámügyi tevékenységek láncának bármelyik eleme kevésbé hatékony, mint a többi, torlódások alakulnak ki. Ezért várjuk az orosz reformok életbe lépését […].”
Az orosz vámhatóságok és infrastruktúrájuk fejlesztéséhez a torlódások problémájának megoldása érdekében az Európai Unió anyagilag (25 millió euróval) is hajlandó hozzájárulni. Példának okáért határátkelő pontokat létesítettek az orosz-lett (Csernisevszkoje), illetve az orosz-lengyel (Mamonovo-Gzhetokhi) határon.
Mindezt lényegében a már tíz éves Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA) megalapozta, melynek helyére egyelőre még nem lépett új, átfogó egyezmény, bár a felek között továbbra is folynak a tárgyalások ez ügyben.
Annyi mindenesetre bizonyos, hogy miután Oroszország belép a nemzetközi kereskedelem vámoktól való mentesítését célzó Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), az Európai Unió kész „létrehozni egy mély és széleskörű gazdasági integrációs egyezményt az EU és az orosz gazdaságok között, amely a PCA és a WTO előírásaira épül, de egyben meg is haladja azokat.” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.
Kedden (szeptember 22.) az adózásért és vámügyekért felelős biztos megbeszélést folytatott Viktor Ivanovval, az orosz Szövetségi Kábítószer Ellenőrző Szolgálat vezetőjével. A megbeszélés tárgya a kábítószergyártáshoz használt vegyi termékek (prekurzorok) Oroszországból EU-ba irányuló forgalmának ellenőrzése volt, orosz kezdeményezésre. Az javaslatot Kovács László készséggel fogadta, ugyanakkor Viktor Ivanov elképzelését, mely szerint az együttműködést Oroszország és az EU tagállamai közötti kétoldalú szerződésekkel lehetne javítani, elutasította a vámunió közösségi kompetenciájára hivatkozva.
