Hirdetés
EurActiv Link Dosszié a pénzügyi válságról
Az Európai Gazdaságélénkítési Terv az EU GDP-jének 1,5 százalékát, vagyis mintegy 200 milliárd eurót használna fiskális ösztönzőként. Ez még az előzetes várakozásoknál (130 milliárd euró) is magasabb (EurActiv.hu 2008.11.26.).
A pénz legnagyobb része a tagállamok költségvetéséből tevődik majd össze, a Bizottság ugyanis arra kéri az EU 27 kormányát, hogy GDP-jük 1,2 százalékával, vagyis összesen 170 milliárd euróval járuljanak hozzá a gazdaság beindításához. A fennmaradó részt, vagyis mintegy 30 milliárd eurót az EU saját költségvetéséből[1], illetve az Európai Beruházási Bank forrásaiból állná.
A javaslatot szerdán mutatta be a Bizottság elnöke. „Kivételes idők, kivételes módszereket kívánnak. Állampolgáraink munkahelyei és a jólétük forog kockán.” – mondta José Manuel Barroso.
Az EU szerszámosládája
A Terv több módszert is felajánl a válság kezelésére, vagyis a tagállamok még válogathatnak is az uniós „szerszámosládából”. Egyes tagországok – köztük Németország, az Egyesült Királyság – már korábban bejelentették, hogy a fiskális ösztönzők eszközéhez nyúlnak. Barroso elmondta, ezeket a mentőcsomagokat beleszámítják az uniós tervbe.
Az EU a következő módszereket ajánlja a válság leküzdésére:
- a válság által leginkább sújtott rétegek, vagyis a munkanélküliek és a legszegényebb háztartások támogatásának növelése;
- óriási infrastrukturális beruházások, például energiahálózatok és a szélessávú internet kiépítésének ösztönzése;
- a brit példához hasonló átmeneti ÁFA-csökkentés az egész gazdaságban és;
- a munkavállalói adók csökkentése, különösen az olyan „munka-intenzív” szektorok, mint a fodrászat és az éttermek ÁFÁ-jára tekintettel. Ez utóbbi javaslat már korábban is tárgyalások alapját képezte az Unión belül.
A csomag egészét az Európai Tanács, vagyis az EU állam- és kormányfői fogják tárgyalni december 11-12. között, és itt hozzák meg a döntést a terv jövőbeni sorsáról is.
Nincs közös forgatókönyv
Bár a Bizottság minden tagállam pénzügyi hozzájárulását kérte, a testület egyben azt is leszögezte, hogy „nincs mindenki számára megfelelő forgatókönyv, hiszen a tagállamok [költségvetési deficitjüket és általában a gazdasági helyzetüket tekintve] más-más állapotból indulnak”.
A Bizottság becslései szerint a költségvetési deficitek 2009-re 7 százalék (Írország) és 3,6 százalékos szufficit (Finnország) között fognak mozogni. Nagy Britanniában 5,6 százalék, Franciaországban 3,5 százalék, Spanyolországban és Olaszországban valamivel 3 százalék alatti, Németországban pedig 0,2 százalékos hiány várható.
Ehhez hasonló aggodalmak merültek fel az árszínvonal alakulásával kapcsolatban is. Egyes tagállamokban defláció várható, míg máshol a kétszámjegyű infláció (Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia) sem elképzelhetetlen. Ezek a különbségek mutatják, mennyire fontos, hogy a megoldások az egyes tagállamokra legyenek szabva.
„Azoknak van most a legnagyobb mozgásterük, akik a jó időket arra használták fel, hogy stabilizálják az államháztartásukat” - mondta a Bizottság.
A Stabilitási és Növekedési Paktum még mindig érvényes
A csomag legfontosabb eleme, hogy nagyobb rugalmasságot enged a tagállamoknak. A Stabilitási és Növekedési Paktum ugyanis 3 százalékban maximálja a GDP-hiányt. A rugalmasság „különösen arra vonatkozik, hogy az átlagosnál hosszabb időt vesz igénybe a deficit 3 százalék alá csökkentése.” – állapította meg a Bizottság.
Barroso ugyanakkor felszólította a tagállamokat, hogy ne használják ki a szükségesnél nagyobb mértékben ezt a rugalmasságot, hiszen az egy - a jövőbeni növekedést meggátoló - lefele mutató tartozási spirálba viheti a gazdaságot. A paktum „a megoldás és nem a probléma része.” - hangsúlyozta.
A Bizottság állásfoglalása szerint a testület minden alkalommal, amikor egy tagállam átlépi a 3 százalékos deficit-küszöböt, „jelentést fog készíteni”. Ha erre nem kerülne sor, akkor a „túlkapások nem lennének kivételesek, átmenetiek és a küszöbhöz közeliek”.
„A Stabilitási és Növekedési Paktum még mindig érvényes.” - hangsúlyozta Joaqín Almunia, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa. Ennek bizonyítékaként bejelentette, hogy egy a túllépésről szóló jelentés már készülőben is van: Írország a következő hetekben kapja kézhez a Bizottság javaslatait.
„Okos” beruházások
A Gazdaságélénkítő Terv második pilléreként Barroso „koherens” lépéseket javasol, vagyis olyanokat, melyek az EU hosszú távú céljaival – például a klímaváltozás elleni küzdelemmel – is összeegyeztethetőek.
Barroso szerint a Terv „a válságot lehetőséggé változtathatja az irányba, hogy tiszta növekedést és több és jobb munkahelyet teremtsünk a jövőben”.
„A holnap igényeibe és technológiáiba fektetett okos beruházások felgyorsítják a Lisszaboni Növekedési és Munkahelyteremtési Stratégiát annak érdekében, hogy Európa egy 21. századi, dinamikus és alacsony szén-igényű gazdasággá váljon”.
„Ha Európa úgy dönt, megvalósítja a Gazdaságélénkítő Tervet, visszatérhetünk egy fenntartható növekedési pályára és visszafizethetjük a rövid távú kölcsönöket. Ha nem így teszünk, akkor a recesszió, illetve a folyamatosan csökkenő vásárlóerő és adóbevételek ördögi körébe esünk, miközben a munkanélküliség és a költségvetési hiány állandóan növekedni fog.”
A magyar biztos ajánlása a magyar kormánynak
Kovács László adó és vámügyekért felelős európai biztos úgy vélte, Magyarország számára is követendő a Bizottság által mutatott irány, hiszen ez az ajánlat figyelembe veszi „az egyes tagállamok helyzetét és adottságait”. A biztos szerint a csomag jó lehetőséget ad hazánknak, hogy modernizálja a gazdaságát, megalapozza a gazdasági növekedést és új munkahelyeket teremtsen.
Vélemények:
Németország államfőjére, Angela Merkelre most nagy nyomás nehezedik. A kancellárasszony eddig ellenállt a francia kollégája érveinek, miszerint Németországnak példát kellene mutatnia. A német kormány szóvivője megerősítette, hogy az ország már létező 32 milliárdos gazdaságélénkítő csomagja lefedi az EU-tervhez történő hozzájárulást. „Úgy becsüljük, hogy a jelenlegi csomag elegendő lesz.” - nyilatkozta Thomas Steg a Reutersnek.
Kovács László, a Bizottság adóügyekért és vámunióért felelős tagja kiállt a nagy munkaigényű szolgáltatások kedvezményes ÁFA kulcsa mellett. „Az Európai Bizottság szorgalmazza, hogy a Pénzügyminiszteri Tanácsban mielőbb kerüljön elfogadásra a nagy munkaigényű szolgáltatásokra kedvezményes ÁFA kulcsot immár 18 tagállamban alkalmazó, de 2010 végén lejáró megállapodás véglegesítése. A lehetőség megszűnése ugyanis kisvállalkozások százezreit hozná csődhelyzetbe és jelentős mértékű munkanélküliséget eredményezne.” – olvasható a biztos nyilatkozatában.
Kovács László Magyarország számára is javasolta, hogy kövesse a Bizottság által mutatott irányt.
„Érdemes követni azt a Bizottság által megfogalmazott irányvonalat, amely szerint a válság leküzdését össze kell kapcsolni a gazdaság modernizálásával, a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség ösztönzésével, az energiahatékonyság növelésével és az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság alapjainak megteremtésével.” – véli a magyar biztos.
Az EPP-ED, az Európai Parlament közép-jobbos politikai csoportja üdvözölte az EU gazdaságélénkítő csomagját és a javasolt eszközöket. Véleménye szerint ez a „megfelelő szerszámosláda a gazdasági válság leküzdésére”.
„Politikai csoportom számára prioritás, hogy Európa állampolgárait megvédjük a pénzügyi zavarok legrosszabb következményeitől.” - mondta Joseph Daul képviselő, az EPP-ED elnöke. „Az áldozatokat el kell kerülni, de Sarkozy elnök úrral és Angela Merkel kancellár asszonnyal együtt, a csoportunk úgy véli, hogy a kormányoknak ellen kell állniuk a recessziós spirálnak.”
Az EPP-ED különösképpen „üdvözli a tényt, hogy a Bizottság a Lisszaboni Stratégia prioritásaira alapozta a válaszait”. „Egyetértünk a Bizottság álláspontjával, mely szerint a pénzügyi ösztönzők mellett strukturális reformokra is szükség van a tagállamokban. Az országoknak pedig lépéseket kell tenniük azért, hogy a hiányuk növelése nélkül tudják beindítani a gazdaságaikat. Ezért támogatjuk az euro-kötvények ötletét.” - mondta Daul.
Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke üdvözölte a Bizottság Gazdaságélénkítő Tervét. Rasmussen úgy vélte, hogy a testület „meghallgatott bennünket és a megfelelő irányba mutat”.
Ugyanakkor „két nagy hibát” vélt felfedezni a tervben. „Az első, hogy a GDP 1,5 százaléka két évre biztosan nem elég arra, hogy alacsonyan tartsuk a munkanélküliséget. Számításaink szerint évente a GDP legalább 1 százalékára van szükség, három éven keresztül ahhoz, hogy a munkanélküliség a jelenlegi szinten maradjon. A második hiba, hogy [a német kancellár,] Angela Merkel és más konzervatív politikai vezetők, mint [az olasz Silvio] Berlusconi fel fogják vizezni a tervet, és nem fogják megtenni a megfelelő beruházási lépéseket.”
Az ALDE, az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja „elégedett” volt, mert a Bizottság a tervben megerősítette a költségvetési alapelveket. Üdvözölte a recesszió elkerülésére javasolt módszereket, melyeknek része a „zöld beruházások és a zöld növekedés” támogatása. Mindemellett arra kérte a Bizottságot, hogy „ne járuljon hozzá az ipar számára szükségtelen támogatásokhoz” és „álljon ellen a kísértésnek, hogy visszatérjünk a múltba”.
A kis- és középvállalkozók néppárti szervezete, az SME Union szerint a Gazdaságélénkítő Terv „a megfelelő irányba tett első lépés”. Üdvözölte a kis- és középvállalkozókat támogató javaslatokat is.
Az SME Union elnöke, Christoph Leitl felszólította a Bizottságot, hogy „gyorsítsa fel az állami támogatásokról szóló döntési eljárását”, hiszen a Terv szerint a tagállamok átmenetileg rugalmasabb feltételek mellett nyújthatnak támogatást. „Az Európai Beruházási Bank (EBB) 30 milliárd eurós globális kölcsöne a kkv-k zsebébe kell hogy kerüljön, amilyen gyorsan csak lehet. A Bizottságnak segítenie kell a tagállamoknak, hogy ez minél előbb lehetővé váljon” - mondta Leitl.
Az Oxfam nemzetközi fejlesztési szervezet felszólította a Bizottságot, hogy ne feledkezzen meg a fejlődő országokban élő szegény emberekről, akik leginkább vannak kitéve az ilyen sokkoknak.
Következő lépések:
- 2008. december 11-12.: Az Európai Tanács dönt a csomag jövőjéről
[1] Nem mellékes azonban tudni, hogy az EU saját költségvetése is a tagállamok befizetéseiből tevődik össze.
