Hirdetés
A latin-amerikai országok vasárnap (július 27.) bejelentették, hogy megállapodásra jutottak az EU-val a banán-importról szóló, régóta húzódó vitájukban. A bejelentés reményt ébresztett, talán mégis sikerül a globális kereskedelmi-paktum létrehozása.
„A 16 éves banánháborúnak vége. Végre magunk mögött hagyhatjuk a GATT és a WTO legbonyolultabb vitáját,” nyilatkozta a Reuters-nek Ronald Saborio Soto, Costa Rica WTO-követe.
A banánvita a mezőgazdasági tárgyalások döntő pontja volt. Amennyiben az EU és a latin-amerikai országok nem tudtak volna megegyezni, az megakadályozta volna, hogy szélesebb megállapodás jöhessen létre a trópusi gyümölcsökről, illetve gátat vetett volna a preferenciális rendszerek lebontásának is. Mindkét kérdés veszélyeztethette volna a végleges megállapodást is (EurActiv.hu 2008.07.21.).
„Sikerült lezárni a dohai fordulók legnagyobb ellentéteket magában rejtő vitáját,” mondta Soto. Az EU képviselői sokkal visszafogottabban kommentálták a történteket, csak annyit mondtak: „Lényeges előrelépéseket tettünk banán-ügyben”.
Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) országok azonban rögtön jelezték, hogy számukra a megállapodás „elfogadhatatlan”, és azzal fenyegettek, hogy az egész WTO tárgyalást ellehetetlenítik, ha nem látnak változásokat. Az alapvető problémát az jelenti, hogy az ACP-országok banántermelői korábban csökkentett díjakat harcoltak ki, ugyanakkor megtartották preferenciális helyzetüket az EU piacán. A latin-amerikai országok szerint ez sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. A latin-amerikai termelőknek tett bármiféle engedmény ugyanakkor azonnali piacvesztést jelent az ACP-országoknak.
Az EU és az Egyesült Államok azonban mindenképpen le akarják zárni a tárgyalásokat, még július vége előtt. Susan Schwab, az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselője ezért nyomást gyakorol a felemelkedő gazdaságokra. Schwab azzal vádolta meg az ACP országokat, hogy fel akarják borítani a pénteken elért törékeny egyensúlyt.
„Pénteken ráléptünk a sikerhez vezető útra… Nem volt tökéletes, de érzékeny kompromisszumokon alapult, és erős támogatottságot élvezett,” mondta, majd hozzátette: „Sajnos néhány felemelkedő piac úgy döntött, hogy újra akarják azt súlyozni, annak érdekében, hogy egyik-másik területen nagyobb sikert könyvelhessenek el.”
A Kereskedelmi Képviselő kijelentései Kínát is célba vették, mivel a pekingi tárgyalók magukra haragították a fejlődő országokat azzal, hogy egyes mezőgazdasági szektoraikat ki akarják venni a tarifacsökkentés alól.
Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa szerint India is „potenciális buktatót” jelent. India „lobbanékony tárgyalójának” javaslata ugyanis nagy felháborodást váltott ki az afrikai és latin-amerikai országok körében. A javaslatban India különleges biztonsági mechanizmus bevezetését követeli, ami az import rohamos növekedése esetén megengedné, hogy India emelje a mezőgazdasági tarifáit.
Mandelson beismerte, hogy az EU-ra a saját tagállamai is folyamatosan nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy további kedvezményeket harcoljon ki kereskedelmi partnereitől. Írország, Franciaország és Magyarország a nem-mezőgazdasági szektorban elért nyereséghez képest túlzónak tartja az EU által felajánlott 60 százalékos mezőgazdasági tarifacsökkentést.
A szolgáltatások területén azonban előrelépések történtek, mutatott rá a biztos. Véleménye szerint ez jelenti „az egyik legfontosabb komparatív előnyt a globális kereskedelemben. A tárgyalások ezen a héten folytatódnak.
Amenniyben a 35, magát Genfben képviseltető ország meg is tud egyezni, újabb rizikófaktort jelent, hogy a megállapodást mind a 135 WTO-tagnak el kell fogadnia.
Vélemények:
A magyar Kormányszóvivői Iroda tegnap közleményben adta hírül, hpgy Gyurcsány Ferenc megszakította a szabadságát, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnökkel és Nicolas Sarkozy francia és soros EU-elnökkel egyeztessen a WTO-tárgyalások állásáról. A magyar álláspont elutasítja Pascal Lamy WTO elnök pénteki javaslatát.
A magyar kormány úgy véli, hogy a magyar termelők által feladott előnyök és a magyarországi piacnyitás nem állnak arányban a Magyarország számára biztosított nyereséggel. A nyilatkozat szerint "jóval nagyobb mértékben kellene megnyitni a saját piacainkat, mint amennyivel könnyebbé válna a mi piacra jutásunk más országokban".
Gráf József mezőgazdasági miniszter, Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztost is tájékoztatta a magyar álláspontról. A magyar kormány úgy döntött, nem írja alá a megállapodást, ha az a jelenlegi javaslat alapján készül el.
