Hirdetés
Az Eurobarometer múlt pénteken (július 24.) megjelent kutatása egyértelműen tükrözi „az európaiak foglalkoztatási és szociális ügyekről alkotott komor véleményét.” – írja az elemzés. Az kutatók szerint az állampolgárok nagy várakozással vannak az EU, mint a válság kezelője felé „és [ez] várhatóan tovább növekszik a (közel)jövőben.”
Különösen sötétek a kilátások a balti nemzetek, Észtország, Lettország és Litvánia esteében, ahol minden más országban mért adatoknál magasabb arányban véli úgy a lakosság (átlagosan 77 százalék), hogy a gazdasági válság legsúlyosabb periódusa még előttünk áll.
Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős szóvivője, Katharina Von Schnurbein az EurActiv-nak adott nyilatkozatában azzal magyarázta a balti országok pesszimizmusát, hogy a „válság itt nagyon gyorsan bontakozott ki”.
„A munkaerőpiacaikon erősebben volt érzékelhető [a válság], mint más uniós tagállamokban.” – mondta.
Az uniós állampolgárok többsége (60 százalék) osztja a baltiak álláspontját, és csak a skandináv országok vélik úgy, hogy a legrosszabbat már magunk mögött tudhatjuk.
Mi van a név mögött?
A kutatás azt is mérte, mennyire vannak az emberek tudatában annak, hogy milyen eszközöket és testülteket állított hadrendbe az EU a recesszió leküzdésére. Az eredmények korántsem adnak okot a dicsekedésre.
A felújított Európai Szociális Alap (ESF) és az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap (EGF) például csak az európaiak harmada előtt ismert, holott ezek kulcsszerepet játsszanak a munkanélküliség elleni küzdelemben.
Von Schnurbein szerint a statisztika ugyanakkor félrevezető, hiszen az ESF programjai számtalan állampolgárt pozitívan érinthetnek anélkül, hogy tudnának róla, honnan érkezik a forrás, vagy mi az alap pontos neve.
„A nagyobb képet kell figyelembe vegye” – mondta. Hozzátette: „Az kérdés a következőképpen néz ki: ismerik-e az emberek az ’ESF’ elnevezést? A részben vagy egészben az ESF-ből finanszírozott képzési programok gyakran sehol nem viselik az ESF nevét.”
A Bizottság véleményét a szóvivő közvetítésében a következőképpen fogalmazták meg: „Sokkal fontosabb, hogy összehasonlítsuk [az ESF ismertségét] azzal, hogy hány ember véli valójában úgy, hogy az EU-tól segítséget kaphat, ha munkavállalásról van szó, vagy, hogy az EU hatással lehet-e rájuk a továbbtanulás és a továbbképzés terén.”
Az Eurobarometer elemzése szerint ugyanakkor a válaszadók harmada kevesellte az ESF forrásait, miután a közvéleménykutató elmagyarázta, mire is lehet felhasználni a támogatásokat.
Az Európai Bizottság jelenleg 100 százalékos finanszírozást biztosít a tagállamok számára. Von Schnurbein szerint ez elsősorban azon tagállamok számára kedvező, ahol „a költségvetésen már amúgy is szoros a nadrágszíj, és ahol így nehéz biztosítani az önrészt”. Az ESF itt lehetővé teszi, hogy folytassák a képzési programokat és más szolgáltatásokat biztosítsanak a dolgozók számára, vélte a szóvivő. 
