Hirdetés
A Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd eurós várható hitelkeretével együtt a görög támogatás összege megdöntheti minden eddigi nemzetközi segélycsomag rekordját.
„A mai döntéssel Európa egyértelműen jelzi, hogy többé senki nem játszadozhat a közös valutánkkal, senki nem játszadozhat a közös sorsunkkal.” – mondta a görög miniszterelnök, George Papandreou tegnapi sajtóközleményében.
A közös valutaövezet 16 országának pénzügyminiszterei a hétvégén rendhagyó módon, egy telefonkonferencia keretében üléseztek, és támogatásukról biztosították a Görögország megsegítésére kidolgozott részletes tervet. A javaslat szerint az IMF és az eurózóna országai a piaci kamatok töredékéért nyújtanak hitelt Athénnak.
„A program egy három éves időszakot fog át. Az eurózóna tagállamai a maguk részéről készen állnak, hogy az első évben 30 milliárd euróval járuljanak hozzá az IMF-el közösen kialakított és közösen biztosított program költségeinek finanszírozásához.” – olvasható a pénzügyminiszterek és az Európai Bizottság közös állásfoglalásában.
A görög pénzügyminiszter hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy logikusan a csomag bőven 40 milliárd fölé fog emelkedni a három év alatt. Vasárnap a korai órákban azt mondta, hogy a végösszeg akár 80 milliárd euróra is rúghat, ám ezt később visszavonta.
Ha Görögország úgy dönt, hogy lehívja a segélyt, akkor ez a csomag a Mexikónak és Argentínának nyújtott támogatás mértékével is vetekedhet. Az IMF eddigi legnagyobb felelősségvállalása a Mexikónak szolgáltatott 47 milliárd dolláros támogatás volt 2009 áprilisában, ún. flexibilis hitel formájában. Mexikó eddig nem hívott le a hitelkeretből.
Ha takaréklángon is marad, a görög csomag tüzelőereje biztonságérzetet nyújthat a befektetőknek, akik így újra felbátorodhatnak a görög részvények vásárlása terén. Továbbra is nagy azonban a rizikó faktor a hosszabb távú előrejelzések tekintetében. Az eurózónát alapjaiban megrengető görög adósságteher csökkentése nehéz feladatnak bizonyulhat.
A görög hatóságok szerint a kormány néhány napon belül dönt arról, hogy kér-e támogatást. A döntés annak függvénye lesz, hogy vajon a piaci kamatlábak mértéke csillapodik-e.
A kamatláb 5 százalék körüli
Az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja, Olli Rehn elmondta, az eurózóna három éves kölcsöne 5 százalék körüli lesz, ami jócskán elmarad a jelenlegi, 7,3 százalékos piaci kamattól. A feltétel megfelel a görögök azon kívánalmának, hogy a valutaövezetben szokásos kamatokhoz közelebb eső kamatláb mellett tudjanak kölcsönt felvenni.
A következő évek támogatásáról a későbbiekben döntenek majd.
„Ha aktiválni kell a mechanizmust, akkor nem számít majd az [Európai Unióról szóló] szerződés megsértésének, hogy Görögország támogatást kap, hiszen a kölcsönt vissza kell fizetni és nem tartalmaz támogatási elemet.” . mondta Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke egy brüsszeli sajtókonferencián.
A német kormány hivatalosan üdvözölte a megállapodást, ami véleménye szerint lehetővé teszi, hogy Görögország a piac negatív befolyása nélkül elvégezze fiskális „házi feladatát” a hiánycsökkentés terén.
„Hozzá kell járulnia a piac megnyugvásához, hogy Görögország nyugodtan és csendben tudja végezni házi feladatát.”
Olli Rehn szerint minden eurózóna tag arányosan tesz hozzá majd az Európai Központi Bank (EKB) tőkéjéhez, így Németország lesz a legnagyobb hitelező, őt követi Franciaország és Olaszország.
Az IMF-el való koordinációról hétfőn kezdenek tárgyalni, mondta. A közös program tartalmazni fogja „az összegeket és a feltételeket” – áll a Bizottság állásfoglalásában.
„Az euróövezet tagállamai akkor döntenek majd a támogatás aktiválásáról, amikor arra szükség van, és a kiadásokról is az egyes résztvevő tagállamok hoznak döntést.” – mondta a Bizottság képviselője.
„Fegyver az asztalon”
A megállapodást már sokan várták, hiszen Athén kedden árverezi el a rövid távú tartozását. Görögország döntését a befektetők azon döntése előzte meg, hogy felemelték a hitel árát, mivel attól tartottak, hogy az EU nem nyújt védőhálót az országnak.
Papndreou egy interjúban leszögezte, hogy a mentőcsomag részletes tervét az utolsó menedék az országgal szemben zajló spekulációk elől.
„A kérdés az marad, hogy vajon ez a mechanizmus meggyőzi-e a piacokat. Ez olyan, mintha egy fegyver heverne az asztalon. Ha nem győzi meg őket, akkor használni kell a mechanizmust.” – mondta a To Vima vasárnapi számában.
A pénzügyminiszter George Papaconstantinou ugyanakkor a vasárnapi döntés után azt nyilatkozta, hogy reméli, hogy továbbra is képesek lesznek egyenletes ütemben kölcsönöket felvenni a piacról.
A múlt héten erősödött azonban a kétség arra vonatkozóan, hogy a görögök képesek lesznek-e kezelni 300 milliárd eurós adósságukat, amely meghaladja a gazdaság éves bevételét is (240 milliárd euró). A befektetők eladták a görög államkötvényeket és részvényeket és a Fitch hitelintézet két fokozatta csökkentette Athén értékelését pénteken.
A Fitch szerint jelenleg Görögország BBB- szintű adós, amely a reménytelen esetek előtti legalacsonyabb szint. A növekvő államadósság és az egyre súlyosabb válság az elemzők szerint megnehezíti, hogy Athén teljesítse a költságvetési hiánycéljait.
A kormány ugyanakkor kemény megszorításokat vezetett be ennek érdekében. Juncker szerint az Athénból érkező adatok szerint a görög fiskális konszolidáció bíztató és azt mutatja, hogy az ország jó úton jár, hogy teljesítse az idei célszámokat. Rehn szerint Görögországnak nem kell újabb megszorításokhoz nyúlnia idén, de a következő években különösen a nyugdíjak terén kell majd faragnia a költségekből.
(EurActiv/Reuters).
