Hirdetés
Az Agrármunkaadók Országos Szövetsége (AMOSZ), a Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ), a Magán Erdőtulajdonosok És Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ), a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (MTTSZ) és a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) júniusban adta ki állásfoglalását az uniós agrárpolitika reformjával kapcsolatban.
Az Érdekegyeztető Tanácsban, illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottságban résztvevő szakmai érdekképviseletek közösen rendezték meg a Vidékfejlesztési Országos Fórumot (VOF). A több hónapos konferencia- és egyeztetés-sorozat eredményeképpen a szervezetek a tagállami kompetenciák erősítése mellett tették le voksukat.
„A föld tulajdonlása és használata szempontjából fontos, hogy a tagállamok önrendelkezési jogot kapjanak a földpiaci szabályaik megalkotásában. A termőföldhöz kapcsolódó támogatások feltételei kombinálódjanak a foglalkoztatás-bővítéssel, biodiverzifikációs és a cross-complience [kölcsönös megfeleltetés], valamint a tájmegőrzéssel, a természeti károk megelőzésével kapcsolatos tevékenységekkel.” – olvasható a hét hazai szervezet által aláírt VOF állásfoglalásban.
Az EU biztosítson forrást az árvizek megelőzéséhez
Ez az átalakítás a VOF szerint az Európa 2020 stratégiai alapvetéséhez is illeszkedik, és a Lisszaboni Szerződésben megjelenő szubszidiaritásról szóló rendelkezés hatálya alá tartozik.
„Az EM-DAT nemzetközi katasztrófa-adatbázis szerint „az 1998–2002 közötti időszakban előfordult események 43 százaléka árvíz. Ebben az időszakban Európát körülbelül 100, komoly károkat okozó árvíz sújtotta, amely mintegy 700 halálos áldozattal, körülbelül félmillió ember kitelepítésével és a biztosított gazdasági javak legalább 25 milliárd eurónyi veszteségével járt” – írja az állásfoglalás.
„A víz- és aszálykár sújtotta vidékek gazdái önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe az egységes európai piacon. A kárenyhítési, kockázatcsökkentési rendszer nem működik megfelelően”. Ezen károk enyhítése érdekében a VOF azt szeretné, ha az EU biztosítaná az ehhez szükséges költségvetési, intézményi és intézkedési feltételeket.
A szakmai szervezetek ezek mellett azonban a technológiai és egyéb szabályozási tapasztalatok megosztását is szükségesnek tartják.
„Nem csak hozzájáruló, hanem megoldást biztosító műszaki, technikai, technológiai, meliorációs, erdészeti, folyamszabályozási, stb. beavatkozásokkal érje el az Európai Unió a mezőgazdasági termelés éghajlati és árvízi kockázatának minimalizálását a leginkább érintett tagországokban a KAP 2020-ig következő időszakában, és biztosítsa ehhez a szükséges intézményi, infrastrukturális, finanszírozási feltételeket!”
Nincs kohézió az új tagállamok és az EU-15 között
„Az EU15-ök és az EU12-ek [a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozó 12 ország] termelői között a piaci esélyegyenlőség és a gazdasági potenciál tekintetében a KAP első pillére nem eredményezett érdemleges kohéziót.” – állítja a VOF.
Az állásfoglalás szerint a kohéziós céllal az újonnan csatlakozottak esetén bevezetett kisebb mértékű területalapú támogatás nemhogy nem szolgálta rugalmasan a kiegyenlítődést, hanem éppen „az integrációs folyamat ellen hat” és hosszú távon divergenciához vezethet. Éppen ezért a szakmai szervezetek a támogatások egységesítését szorgalmazzák.
„A területalapú támogatások egységesítése, nivellálása önmagában viszont tovább fogja mélyíteni közöttük a gazdasági fejlettségbeli különbséget, számos anomáliát eredményez a tagországok között.”
Az egységesítés legfontosabb eszközének a gazdasági potenciál javítását látják,
- „különösen a saját tagországukban és az üzemi központjukhoz közel eső földtulajdon megvásárlásában, bérlésében, továbbá
- a piacra jutás képességében.”
A megvalósításhoz a pozitív diszkrimináció elve szerinti támogatási, vagy adminisztratív eszközöket képzelnek el, melyek a kohézió megvalósulása szerint később fokozatosan leépülnek.
„A kohézió megvalósítása két kontextusban (történhet):
- az EU15-ök és az EU12-ek gazdáinak támogatása közötti különbségek felszámolása úgy, hogy az csak az utóbbiak tényleges felzárkóztatása és egyenlő feltételű versenyhelyzetbe hozása mellett történhessen,
- a fejlettebb infrastrukturális, foglalkoztatási, piaci és humán-szolgáltatással rendelkező poliszok és a falu, a perifériális, hátrányos vidékek között”.
A mezőgazdaság társadalmi funkciója: élelmiszerbiztonság és a vidék szerepe
A VOF a helyi termelés támogatása mellett teszi le a voksát, akár a szabadkereskedelem rovására is.
„Az új KAP-nak […] arra kell összpontosítania, hogy az Európai Unió lakosságának a mindennapi, egészséges élelmezéséhez szükséges élelmiszerek termelése és a fogyasztóhoz való eljuttatása a lehető legteljesebb mértékig helyben történjen.” – olvasható a dokumentumban.
A VOF úgy véli, hogy a minőségi önellátó élelmiszergazdaságának fejlesztése mellett ez a célkitűzés a vidéki lakosság vállalkozásainak fejlődését is szolgálja.
„[A helyben termelés és eladás] hozzájárul a vidéki lakosság fogyasztására alapozó mikro-, kis- és közepes-vállalkozások fejlődéséhez, a rövidebb szállítási utak csökkentik a logisztikából (fuvarozás, csomagolás, stb.) fakadó környezeti terhelését és a költségeket, valamint vonzóvá teszi a vidéki életet és identitást.” – véli a VOF.
E szempont mögött pedig csak második helyre szorulna a szabad kereskedelem.
„A termelési felesleget felhasználó export, illetve a táplálkozási szokásokhoz igazodó és változatosságot szolgáló, vagy hiányt pótló import e prioritás után jöhet, nem írhatja felül a szabadkereskedelmi szempont.” – így az állásfoglalás.
„A KAP reformja evidencia”
A VOF szerint a KAP az Európa 2020 versenyképességi stratégia irányelveit megvalósító kulcspolitika, így reformját mára „evidenciának tartja, melyre „nincs alternatíva”.
„Az Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiáját az új KAP-nak is tartalmaznia kell a rurális térségekre, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra vonatkozóan.” – írja az elemzés.
A VOF az Európa 2020 stratégiával összhangban három területet határoz meg, mint ”a következő évtized szociális piacgazdaságának kialakításának” alapját: az intelligens növekedést, a fenntartható növekedést és az inkluzív növekedést. Az innováció, a környezet-tudatosság és a foglalkoztatás magas szintje tehát a KAP-on belül is domináns szerepet kell játsszon, véli a VOF.
A KAP rendszerében a jelenlegi első pillér a piactámogató intézkedéseket és közvetlen támogatásokat nyújt az uniós termelőknek, a második pillér pedig a vidékfejlesztési programokat tartalmazza. Ezek átgondolását is szorgalmazza a VOF.
„A KAP felosztása I. és II. pillérre újragondolást igényel a fenntartható fejlődés, az európai táj és vidék örökségének megtartása, a klímaváltozás, a foglalkoztatás, a globalizáció, a gazdasági hatékonyság és eredményesség összefüggő, egymásra ható kritériumai miatt. A KAP jövőbeli funkcióját ezek a kritériumok új dimenzióba helyezik.” – írja a VOF.
A foglalkoztatás szintjének és biztonságának erősítése érdekében a VOF azt is felveti, hogy azt a támogatáspolitikával kössék össze.
„A vidéki foglakoztatás fenntartása számos országban problémát okoz. Ezért mérlegelendő, hogy a támogatások egy része a legális foglalkoztatott létszámhoz lenne köthető.” – írja az állásfoglalás.
„Célszerű megfontolni a foglakoztatás elismerését és az agrárfoglalkoztatottak szociális biztonságának szolgálatát összekapcsolni. Ebben az esetben a foglalkoztatottak alapján nyújtott támogatás közvetlenül az agrárnépesség egészség biztosítását és/vagy nyugdíj biztosítását szolgálná.” – teszi hozzá.
Az új KAP prioritásai között ezen kívül a VOF szívesen látná a genetikailag módosított (GMO) növények termelésének és importjának korlátozását.
„Összefüggésben a biodiverzifikációs, a biológiai - és élelmiszerbiztonsági prioritással a KAP a GMO [genetikailag módosított] növények termelését és importját nem preferálhatja, hasonlóképpen nem az olyan mezőgazdasági és élelmiszer importot, amely olyan országból származik vagy érkezik, ahol az élelmiszerbiztonsági előírások az Európai Unióénál kevésbé szigorúak. Ez a követelmény nem rendelődhető alá a szabadkereskedelemnek.” – így a dokumentum.
Bár a VOF a KAP „stratégiai jelentőségű ágazataként” szeretné elismertetni az állattenyésztést, a környezetvédelmi és a nyomon követhetőséggel kapcsolatos előírások mellett az állatjóléti szabályokat is a jövedelmezőséget veszélyeztető tényezőként látja, és akár a lakosságra háríthatónak is tartja.
„A jövőben el kell ismertetni a piaccal ezeket a többlet költségeket vagy úgy, hogy a piacra (lakosságra) hárítjuk vagy úgy, hogy központi költségvetésből finanszírozzuk, de akár ezek kombinációja is elképzelhető.” – így az állsáfoglalás.
A KAP reformját a költségvetéstől elválasztva is elképzelhetőnek tartják: „Érdemes mérlegelni, hogy a KAP reformja nemcsak a következő költségvetési ciklusra készüljön, hanem egy első tíz éves ciklusra, majd 2050-ig több szakaszra bontva, akár a 2020-ig tartó ciklust is. 2014-től kezdve átmenetre van szükség már csak az érvényes szerződések és az intézmény-rendszer átállása miatt is”.
