Hirdetés
A munkadokumentumot a CEU négy kutatója készítette: Tuerk, Andreas, Dorian Frieden, Maria Sharmina, Helmut Schreiber, és D. Ürge-Vorsatz.
A vevők csak megbízható eladót választanak!
A kelet-közép európai régió uniós tagállamai , valamint Oroszország és Ukrajna jelentős mennyiségű kiotói kibocsátási-kvótát (AAU) kínálnak eladásra, mivel ipari struktúrájuk átalakulásával nem használják el a korábban nekik kiszabott mennyiséget. A kibocsátási kvóták vevői azonban nem kizárólag az árra alapozzásk vásárlási döntéseiket, derül ki a CEU fenntartható energia és a klímaváltozás politika részlegének elemzéséből.
Az AAU-kereskedelem szabályozásáról jelenleg is tanácskoznak az új globális klímaegyezmény tárgyalásainak keretében. A rendszer ugyanakkor már két éve működik és számos CEE ország –köztük Magyarország is- részt vesz benne. Budapest volt az egyik olyan ország, amelyik korán bevezette a GIS rendszert és, amely AAU-t értékesített.
„A GIS rendszer alapvető célja, hogy zöld tevékenységekbe fektessék az AAU-többletből származó bevételeket, olyan módon, hogy az a vevőnek és az eladó országok kormányainak is elfogadható legyen.” – írják az elemzők.
A vásárlási kritériumok között szerepel ugyan az ár, de az ún. „zöldítési arány”, vagyis az eladott AAU mennyisége és az elért kibocsátás csökkentés közötti arány szintén jelentős tényező.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a bevételekből származó pénzt az eladó országnak „zöldítő tevékenységekbe” kell fektetnie. A „zöldítésnek” pedig kétféle módját sorolja fel: az egyik módja a „hard greening”, amikor a hitelesített kibocsátás-csökkentést kell felmutatni, valamint a „soft greening”, amikor a csökkentés nem számszerűsíthető. A vizsgálatok szerint az országok többségében a hard greening tevékenységeket részesítik előnyben.
„Mivel az AAU-k lehetséges kínálata sokkal nagyobb, mint a kereslet, a piaci GIS kezdeményezések a vevők igényeitől függenek, különösen a GIS hitelességére vonatkozóan. A jelentés szerint a legtöbb nem piaci vásárló óvatosan választja meg az eladó országot, és csak olyan AAU-t vásárol, amelyet átlátható és egyértelmű úton zöldítenek ki.” - olvasható az elemzés következtetésében.
A kutatók hangsúlyozzák, a nem állami szereplők esetén kevésbé számít ez a szempont, de az ilyen esetben az adott cég reputációja is csökken.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a vevők a kiválasztott eladó országgal általában erősíteni kívánják gazdasági kapcsolataikat is, illetve fontos számukra, hogy az eladó ország bevételéből előállított új technológiát átadják nekik.
Végkiárusítás
Az elemzők szerint a koppenhágai konferencia bizonytalanná tette a GIS jövőjét, mert felröppent a hír, miszerint a rendszer 2012 után megszűnik, mivel az AAU-nak nem lesz értéke már. Az írok ezért úgy gondolják, hogy a CEE országok minél hamarabb a lehető legtöbbet el akarnak adni kvótáikból és ez ahhoz vezet majd, hogy egyre alacsonyabb áron kínálják azokat.
„A helyzet növelte a nyomást a közép-kelet-európai országokon, hogy minél több AAU-t adjanak el, minél gyorsabban. Ennek az lehet a következménye, hogy az AAU eladói egyre kevésbé figyelnek majd hitelességre, és csökkentik a kvóták árát.” - írják a szerzők.
Energiahatékonyság és megújuló energia!
Az elemzők azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a bevétel elköltésének átláthatóságával problémáink voltak. A szerzők a médiából szerzett információk alapján úgy vélik, hogy a gazdasági válság hatására a Gyurcsány-kormány megpróbálta a kvóta-bevételeket pénzügyi problémák megoldására fordítani.
A tanulmányban leírtak szerint a magyar kormány kezdetben 45-55 millió AAU eladását tervezte, és az első üzletek 2008 és 2009 során Belgiummal, Spanyolországgal és Japánnal köttettek meg. Az elemzésben olvasható, hogy kezdetben ugyan a magyar rendszert érték kritikák az átláthatóság szempontjából, de időközben Spanyolország elismerően nyilatkozott a hazai állapotokról. A szerzők szerint ez ok lehet arra, hogy a kormány a tervezett 55 millió helyett többet adjon el.
A tanulmány következtetései szerint a legtöbb eladó ország a bevételekből származó források felhasználásánál az energiahatékonyságot és az épületek megújuló energiaforrásokon alapuló használatát támogatja. Ez Magyarországra is igaz.
„Mivel a teljes kibocsátás harminc százaléka Magyarországon az épületekhez kapcsolódik, a fő prioritás az ország számára a szektor energiahatékonysága.” – olvasható a tanulmányban.
Itthon 2009-ben két GIS programot indítottak el, a Klímabarát Otthon Panel- és Energiahatékonysági Alprogramot, támogatva ezzel a két fő prioritást: az energiahatékonyságot és az épületek megújuló energiaforrásokon alapuló használatát.
A programokra pályázók körében leginkább lakás tulajdonosok, lakó közösségek és önkormányzatok voltak, írják. A szerzők hangsúlyozzák: további programok indítására is készültek tervek, amelyek a közösségi közlekedés, a világítás és a háztartási eszközök energiahatékonyságát veszi célba. Ezen kívül megemlítik azt is, hogy a források nagyságától függően a közintézmények és a kis- és közepes vállalkozások fűtésrendszerének felújítása is a tervek között szerepel. 
