Hirdetés
„Elkerülhetetlennek látszik, hogy ősszel, a konvergencia-program aktualizálása során a kormány a költségvetési (hiány- és adósság) kritériumoknak való megfelelést legkésőbb 2012-re, illetve 2013-ra irányozza elő. Ez lehetővé tenné az euró 2014. évi magyarországi bevezetését. Ebben a helyzetben ésszerű lehet az euró 2014. évi bevezetésének idén év végén való meghirdetése és az ERM-2 csatlakozás kezdeményezése. Ez gazdaságpolitikai horgonyként működne, növelné a kamatcsökkentés lehetőségét, erősítené az ország tőkevonzó-képességét, s hozzájárulna a következő években lehetséges növekedés gyorsításához” – írja az elemzés.
Beinduló gazdasági növekedés és csökkenő államadósság 2010-ben
A GKI előrejelzése szerint 2010 egészében 1 százalék körüli gazdasági növekedés várható majd. „A külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. A belföldi piacon érdekelt, például építőipari és kereskedelmi cégek forgalma viszont egyelőre még csökken”.
„A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul, a folyó fizetési és tőkemérlegben már az I. negyedévben 0,8 milliárd euró aktívum keletkezett. Magyarország tehát nettó értelemben nem szorul külföldi forrásra - csak a lejáró hitelek egy részét kell megújítania -, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4 százalékát kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken”.
A második Orbán-kormány intézkedései
A banki adó az elemzés szerint több kárt okoz, mint hasznot: „Irreálisnak vagy súlyos károkkal járónak látszik a pénzintézetektől évente és különösen idén négy hónap alatt 200 milliárd forintot - éves nyereségük mintegy felét - beszedni. Ennek súlyos következményei lehetnek az amúgy is kemény finanszírozási feltételekre”.
A GKI vitatja a költségvetési megtakarítások realitását is.
„Kérdéses az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami cégek bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitása (de még az értelmezése is, hiszen pl. az állami vállalatok bértömegének csökkentése semmilyen pozitív hatást nem gyakorol a költségvetésre). Mivel az idei államháztartási hiányt az elmúlt hónapokban túlbecsülte az új kormány, ezért önmagában nem feltétlenül okoz gondot, hogy a nem meghirdetett, de valójában tervezett restrikció egy része nem fog megvalósulni.” – olvasható az elemzésben.
A felelőtlen hivatalos kommunikáció okozta károk következményeit, a magyar kormány és a magyar gazdasági iránti bizalomvesztést „csak egyértelmű és tartósan fegyelmezett gazdaságpolitikával lehet visszaszerezni” – állítja a GKI. „Mivel a hiány alakításában mára gyakorlatilag megszűnt a mozgástér, 2010-re a parlament által elfogadotthoz nagyon közeli, 4% körüli államháztartási hiány várható”.
„A nemzetközi szervezetekkel egyeztetett gazdaságpolitikát - s a nemzetközi befektetői hangulat stabilizálódását is - feltételezve a II. félévben ismét növekedhet a magyar pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ekkor a jegybank az alapkamatot 2010 végére 5 százalék környékére csökkentheti. A forint árfolyama a II. félévben - az I. félévhez hasonlóan, a júniusinál erősebb szinten - 270 forint/euró körül alakul”.
A miniszterelnök által június elején bejelentett 29 pontos, három nap alatt kiötlött akcióterv a GKI állítása szerint „szükséges, több elemében helyes irányú, de részleteiben sok ponton kérdéses reagálás a létrejött helyzetre. A fő üzenet a piacok (a külföld és az EU) számára az, hogy a kormány nem tesz megalapozatlan hiánynövelő és élénkítő lépéseket. Belföldi felhasználásra az akcióterv fő üzenete, hogy a kormány cselekszik”.
