Hirdetés
Mérföldkövek
- 2004. május 1.: Tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország. Hazánk az EP-ben 24 képviselői helyet kap, a szlovák képviselők közül pedig ketten magyar nemzetiségűek
- 2005: Románia és Bulgária megfigyelőket küld a Parlamentbe. A román megfigyelők között három magyar nemzetiségű is található
- 2007. december 10: Új romániai képviselők, köztük négy magyar nemzetiségű
Következő lépések:
- 2009. június 4-7.: Első EP-választások, ahol a 27 tagállam egyszerre választ.
A 2004-es EP választások
Közvetlenül a tíz tagállam csatlakozása után 2004. június 10-13. között zajlott le az első olyan parlamenti választás, ahol már az újak is képviselve voltak. Magyarország 24 képviselői helye közül tizenhármat a néppártiak, kilencet az európai szocialisták, kettőt pedig a liberálisok frakciója nyert el.
Szlovákia 14 képviselői helyre állíthatott jelölteket. Ebből nyolcat a néppártiak, hármat a szocialisták kaptak meg, a maradék három jelölt pedig függetlenként került be az EP-be. A szlovák választókra nagyon jellemző volt a 2004-es választások ”szavazói fáradtság”. Mivel az EP-választásokat megelőzte a többszöri államfői választás is, a részvételi arány nagyon alacsony, mindössze 16,96 százalékos volt (szemben a szintén alacsonynak számító, 45,7 százalékos uniós átlaggal, illetve a 38,47 százalékos magyar részvétellel). Tény viszont, hogy Szlovákiában az EP-választás nem a kormány elleni protest-szavazás volt, a kormánypártok ugyanis jobb eredményt értek el, mint az ellenzék.
Megoszlás képviselők és pártok szerint:
Pártok | Választási | Képviselők | Frakció az EP-ben |
Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) | 17,09 | 3 | EPP-ED |
Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HDZS) | 17,09 | 3 | független |
SMER | 16,89 | 3 | PES |
Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) | 16,19 | 3 | EPP-ED |
Magyar Koalíció Pártja (MKP) | 13,24 | 2 | EPP-ED |
A Magyar Koalíció Pártja ötödikként került be a Parlamentbe, ezzel két képviselőt küldhetett. Legnagyobb arányban a dél-szlovákiai megyékben szavaztak a magyar jelöltekre. A legjobb eredményt Dunaszerdahelyen sikerült elérni - 86,22 százalékot - de jól szerepelt a párt a magyar kisebbségek által sűrűn lakott Párkányban, Komáromban vagy Érsekújváron is.
Az MKP listán 11 jelöltet állított, közülük a preferenciaszavazás szerinti első kettő jutott be. Így parlamenti képviselő lett Bauer Edit (listán és a szavazáson is első helyezett) és Duka-Zólyomi Árpád (listán harmadik, a szavazáson második), és nem került be Berényi József (listán második, a szavazáson azonban lecsúszott a harmadik helyre).
A 2007-es választások Romániában
Románia és Bulgária 2007. január elsejével lett az Európai Unió tagja. Az EP-ben ez azt jelentette, hogy a csatlakozáskor az addigi megfigyelők automatikusan képviselővé váltak, a két ország pedig újabb választásokat tartott az év folyamán. A bolgár választásokra május 25-én került sor, Romániában viszont a május 13-ai szavazást belpolitikai feszültségek miatt elhalasztották november 25-ére.
Megfigyelőként így a Romániai Magyar Demokraták Szövetségének három képviselője is tagja lett az első román EP-küldöttségnek a néppárt színeiben, név szerint Kelemen Attila, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly Ferenc.
A novemberben – a választási rendszer módosításáról szóló szavazással egy időben - megtartott választások mérsékelt részvétellel zárultak. A szavazásra jogosultak 29,46 százaléka járult az urnákhoz, és választott a tizenhárom párt jelöltjei közül.
Az eredmények a következőképp alakultak:
Pártok | Választási | Képviselők | Frakció az EP-ben |
Demokrata Párt (PD) | 28,81 | 13 | EPP-ED |
Szociáldemokrata Párt (PSD) | 23,11 | 10 | PES |
Nemzeti Liberális Párt (PNL) | 13,44 | 6 | ALDE |
Liberális Demokrata Párt (PLD) | 7,78 | 3 | EPP-ED |
Romániai Demokrata Szövetség (UDMR-RMDSZ) | 5,52 | 2 | EPP-ED |
Tőkés László | 3,44 | 1 | Zöldek/EFA |
Az RMDSZ jelöltjei közül így Sógor Csaba és Frunda György jutott be, utóbbi azonban lemondott a képviselőségről, így őt Winkler Gyula váltotta. Tőkés László független jelöltként került be, azóta pedig a Zöldek / az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjához csatlakozott. Szintén magyar nemzetiségű a liberálisok színeiben indult Csibi Magor.
A jelölést megelőzően azonban hosszas egyeztetés folyt a magyar szervezetek között, amely végül kudarccal végződött. Az utóbbi években az RMDSZ-ből levált vagy újonnan alakult szervezetek, melyek fő célként az autonómia elérését jelölték meg - mint például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) -, ugyanis nem voltak hajlandóak közös listát állítani az RMDSZ-el. Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, aki 2004-ig az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt, kölcsönös kampányba kezdett - egymás ellen.
A választásokon így fennállt a veszélye, hogy sem az RMDSZ nem lépi át a pártok számára előírt 5 százalékos, sem Tőkés nem teljesíti a függetlenekre vonatkozó két és fél százalékos küszöböt, és így európai képviselet nélkül marad a romániai magyarság.
Az „Új honfoglalás” illetve az „Unió, Erdéllyel” szlogenekkel kampányoló jelölteknek végül kedvezett az alacsonyabb országos szavazási hajlandóság. A felfokozott kampányhangulatnak köszönhetően a magyar kisebbség nagyobb arányban ment el szavazni, így az RMDSZ két jelöltje és Tőkés is bejutott a Parlamentbe. A legnagyobb csata a székely megyékben volt, a szórványban ugyanis sokkal alacsonyabb a támogatottsága az autonómiatörekvéseknek. Kovászna megyében Tőkés püspök nyert, az RMDSZ-központnak számító Marosban a Szövetség, Hargita megyében pedig kiegyenlített lett az eredmény.
Közös témák, tevékenység
Összesen így jelenleg harmincra bővült a magyar nemzetiségű képviselők száma az Európai Parlamentben. A nem magyarországi képviselők - saját országuk álláspontjának képviselete mellett - természetesen több témában is együtt tudnak dolgozni hazai kollegáikkal. A különösen nagy visszhangot kiváltó jogsértések terén többször is felszólaltak mind anyaországi mind pedig határon túli képviselők.
Így közös állásfoglalást adtak ki például a Babes-Bolyai Tudományegyetem vagy az olaszországi romák ügyében, Tőkés László pedig Járóka Lívia néppárti képviselővel konferenciát szervezett a romakérdésről. Az utóbbi időben a közbeszédben is egyre hangsúlyosabban jelen levő erdélyi autonómia kérdésköre pedig szintén felmerhet a Parlamentben.
A határon túli magyar képviselők és bizottsági tagságaik:
&nb
Képviselő | Ország | Párt | Tag | Póttag |
Bauer Edit | Szlovákia | EPP-ED | Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM), Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) | Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) |
Duka-Zólyomi Árpád | Szlovákia | EPP-ED | Emberi Jogi Albizottság (DROI) | Külügyi Bizottság (AFET) |
Csibi Magor | Románia | ALDE | Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI) - alelnök | Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) |
Sógor Csaba | Románia | EPP-ED | Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) | Foglalkozási és Szociális Bizottság (EMPL) |
Tőkés László | Románia | Zöldek/EFA | Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) | Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) |
Winkler Gyula | Románia | EPP-ED | Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) | Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) |
