Hirdetés
Az EP-választások eredményéről:
- Az EP-választások eredménye
- EP-választás: A jobboldal diadalmenete
- Uniós szinten is a jobbközépé a győzelem
Az EurActiv választási hét tartalma:
- Fidesz-KDNP: Schmitt Pál: Ha uniós ügyekről beszélnénk, csökkenne a részvétel
- Jobbik: Morvai Krisztina: A 100 százalékig magyarok döntsenek!
- LMP-HP: Szabó Tímea: A tét, hogy bebetonozzuk-e a kétpártrendszert
- MDF: Bokros Lajos: Közös költségvetési politikára lenne szükség
- Munkáspárt: Thürmer Gyula: A mostani választás egy próba
- MSZP: Göncz Kinga: „Nem lógjuk el a munkát” az EP-ben
- MCF - Roma Összefogás: a párt listavezetője nem nyilatkozott lapunknak
- SZDSZ: Szent-Iványi István: Az EU legnagyobb problémája, hogy elitprojekt maradt
- ELTE Politikatudományi Intézet: Dr. Arató Krisztina: Nincs európai démosz
- Európai Parlamenti Szemle: Nász Adrienn: Az EP csak az „éles szeműek” számára látható
- Magyarországi Európa Társaság: Hegedűs István: Pártosodásra van szükség!
- EP Tájékoztatási Iroda: Szalai Zoltán: Ünneplőbe öltöztettük a Fehér Házat
Mérföldkövek:
- 1951: Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Közgyűlése
- 1958: Létrejött az Európai Gazdasági Közösség (EGK) Közgyűlése
- 1962: Az EGK Közgyűlés Európai Parlamentre változtatja a nevét
- 1967: Közös intézménnyé vonják össze az ESZAK és az EGK Közgyűlését. Léterjön az Európai Közösségek (EK) közös képviselőtestülete, az Európai Parlament.
- 1979: Első közvetlen EP-választás
- 2004: Első EP-választás Magyarországon
- 2007: Románia és Bulgária képviselői csatlakoznak az EP-hez, így 785-re emelkedik a képviselők létszáma
Következő lépések:
- 2009. június 4-7.: Első EP-választások, ahol a 27 tagállam egyszerre választ.
- 2009. június 7.: EP választás Magyarországon
A választások menete:
A képviselők politikai hovatartozásuk szerint ülnek az Európai Parlamentben, munkájukat frakciókban egyeztetett álláspontok alapján végzik. Ez ma már sokkal inkább befolyásolja a képviselők munkáját, mint a nemzeti hovatartozás. Az EP-választások igen hasonlítanak a nemzeti parlamenti választásokhoz és gyakran ugyanazok a pártok versengenek egymással. Bár már többen kezdeményezték, hogy az EP-választásokat egységes szabályok alapján, összeurópai szinten tartsák meg, ezek a kísérletek egyelőre nem jártak sikerrel.
Magyarországon az EP-képviselőket az „Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény” alapján választják, amely több pontban különbözik az országgyűlés tagjainak megválasztásától. A törvény szerint a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. A választók arányos választási rendszerben, listás szavazáson adhatják le voksaikat.
A listás szavazás azt jelenti, hogy a pártok nem egy-egy jelöltet, hanem a jelöltek egy listáját bocsátják szavazásra. Vagyis a választók nem egyenként a képviselőkre, hanem a lista egészére szavaznak. A pártlistákra leadott szavazatok alapján állapítják meg, hogy egy-egy listáról hány képviselő jut tovább. A listán a pártok előre meg kell, határozzák a jelöltek sorrendjét, a jelöltek ez alapján jutnak mandátumhoz.
A törvény alapján két vagy több párt közös listát is állíthat, listaállításhoz legalább 20 000 ember aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
Hasonlóan egy választókerületként szavaznak a képviselőkről tizenkilenc másik tagállamban is. Területi választókerületeket pedig csak hat ország alkalmaz. Németországban a pártok állíthatnak országos és helyi listát is, de a mandátumokat országosan osztják szét.
A választások dátuma:
A nemzeti választásokra nem egyszerre kerül sor, mivel a nemzeti választási szabályok szerint ez a tagállamokban más-más napra esik. Magyarország vasárnap, míg az Egyesült Királyság például csütörtökön szavaz.
2009-ben június 4. és június 7. közé esnek a választások, bár több tagállam esetében még vannak bizonytalanságok, mivel az európai választások túl közel esnek a nemzeti parlamenti voksoláshoz.
A magyar választásokat a köztársasági elnök írja ki. Sólyom László március 26-án döntött: Magyarország 2009. június 7-én szavaz az EP-képviselőkről (EurActiv.hu 2009.03.27.).
Változó számú mandátumok:
Az Európai Parlamentben ülő képviselők jelenleg a Nizzai Szerződés szabályai alapján ülnek. Az Európai Unió folyamatos bővülése azonban több érdekes helyzetet is eredményezett. Bár a Nizzai Szerződés 732 képviselőben maximalizálja a képviselők számát, jelenleg 785-en foglalnak helyet az EP székein.
A Nizzai Szerződés 27 tagállamra állapított meg 732 helyet, de a 2004-es európai választásokon még csak 25 tagállama volt az EU-nak. A Szerződést értelmében a 732 helyet a 25 tagállam között kellett szétosztani, vagyis Románia és Bulgária helyeit a többi tagállam között arányosan felosztották.
A 2007-es csatlakozással azonban ennek megfelelően a két új tagállamot kompenzálni kellett, így a 2009-es választásokig ideiglenesen a román és a bolgár képviselőkkel 785-re emelkedett a képviselők száma.
2009-ben először választ képviselőket a 27 tagállam, egyszerre. A Nizzai alapján maradna a 732 képviselő, de a 2004-ben csatlakozott Tízek csatlakozási szerződése elismerte, hogy a Nizzai Szerződés tévesen két-két mandátummal kevesebbet állapított meg Csehországnak és Magyarországnak, így ezzel a négy mandátummal bővítve 2009-ben 736 képviselőt választtunk.
Ha a Lisszaboni Szerződés életbe lépett volna, a helyzet véglegesen 750+1 (elnök) főben határozta volna meg a képviselők számát, a tagállamok számától függetlenül. A Szerződést azonban nem sikerült minden tagállamban az EP-választások előtt ratifikálni.
Parlamenti helyek jelenleg, a Nizzai Szerződés, illetve a Lisszaboni Szerződés alapján 2009-től:
Tagállam | 2007 | 2009 | 2009 |
Németország | 99 | 99 | 96 |
Franciaország | 78 | 72 | 74 |
Olaszország | 78 | 72 | 73 |
Egyesült Királyság | 78 | 72 | 73 |
Spanyolország | 54 | 50 | 54 |
Lengyelország | 54 | 50 | 51 |
Románia | 35 | 33 | 33 |
Hollandia | 27 | 25 | 26 |
Belgium | 24 | 22 | 22 |
Csehország | 24 | 22 | 22 |
Görögország | 24 | 22 | 22 |
Magyarország | 24 | 22 | 22 |
Portugália | 24 | 22 | 22 |
Svédország | 19 | 18 | 20 |
Ausztria | 18 | 17 | 19 |
Bulgária | 18 | 17 | 18 |
Finnország | 14 | 13 | 13 |
Dánia | 14 | 13 | 13 |
Szlovákia | 14 | 13 | 13 |
Írország | 13 | 12 | 12 |
Litvánia | 13 | 12 | 12 |
Lettország | 9 | 8 | 9 |
Szlovénia | 7 | 7 | 8 |
Ciprus | 6 | 6 | 6 |
Észtország | 6 | 6 | 6 |
Luxemburg | 6 | 6 | 6 |
Málta | 5 | 5 | 6 |
Csökkenő részvételi arány:
Az EU vezetőinek nagy problémát okoz, hogyan népszerűsítsék az állampolgárok körében az EP-választásokat. 1979 óta ugyanis minden ciklusban folyamatosan csökken a választásokon való részvétel aránya.
Választás éve | Részvételi arány |
1979 | 63% |
1984 | 61% |
1989 | 59% |
1994 | 57% |
1999 | 50% |
2004 | 46% |
A 2004-es, rendkívül alacsony részvételi arányt különösen az új tagállamok alacsony részvétele okozta. A Mannheimi Egyetem felmérése szerint ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az új tagállamok – egy kivétellel – mind tartottak népszavazást a csatlakozásról, így a választók „szavazási fáradtságban” (election fatigue) szenvedhettek. Más magyarázatok szerint azonban ez inkább azzal áll összefüggésben, hogy az EU – még maga a legnépszerűbb intézmény, az Európai Parlament is – egyre távolabb kerül az emberektől, mivel nem foglalkozik az őket közvetlenül érintő kérdésekkel.
Az EU, az Alkotmányos Szerződésének bukása utáni reflexiós időszak lezárásakor, új kommunikációs stratégiával állt elő, amely sokkal több hangsúlyt fektet az állampolgárokkal való közvetlen kommunikációra. A Lisszaboni Szerződés írországi kudarca alapján azonban úgy tűnik, ez a politika nem volt sikeres. Kérdés, hogy képes lesz-e az EU az európai választásokkal közelebb hozni az Uniót az állampolgárokhoz, vagy a támogatottsági adatokkal együtt (EurActiv.hu – 2008.06.26.) tovább csökken a választási részvétel is.
A választásokat Margot Wallström kommunikációért felelős európai biztos és a Kommunikációs Főigazgatóság kívánja „érdekesebbé tenni”. Ennek érdekében a Bizottság együttműködik a nemzeti és a helyi médiával, illetve az European Broadcasting Union-nal (Európai Műsorszolgáltatók Uniója).
Az EP választási honlapja
2009. január 30-án lett véglegesen kész az Európai Parlament választási honlapja, amely az uniós intézmény központi oldalán belül található, de annál jóval egyszerűbb
és átláthatóbb információt szolgáltat.
A baloldali menüsorból választva a 27 ország, 1 választás cím alatt az egyes uniós tagországok választási szokásairól, statisztikáiról tájékozódhatunk.
Kicsit tovább böngészve, a legfontosabb események címszónálrövid és egyszerű leírást találunk az Európai Parlament 2004-2009-es időszakban végzett munkájáról, bár egyes szakterületekre kattintva még üres a honlap. Igaz, a honlapról szóló sajtóanyag az oldal folyamatos frissülését ígéri az olvasónak.
A magyar választási rendszerről, az előző választás eredményéről és a magyar EP-képviselőkről szintén olvashatunk összefoglaló cikket.
Horvátország:
További problémát jelent Horvátország várható csatlakozása. Bár mostmár szinte teljesen biztos, hogy Horvátország nem válik az Unió teljes jogú tagjává 2010 előtt (EurActiv.com 09/04/08), amennyiben a Lisszaboni Szerződés nem lép életbe, a tagállamoknak egyhangúan kell megegyezniük a Horvátországot megillető parlamenti helyekről.
Mivel a Nizzai Szerződés 27 tagállamú Unióról szól egyes nézetek szerint a Lisszaboni Szerződés elutasítása eleve lehetetlenné teszi a bővítést is (EurActiv.hu – 2008.06.20.).
Új pártok:
A 2004-es választások különlegessége, hogy először indulhattak páneurópai pártok. Ezek a pártok nem a tagállamok politikai pártjainak összessége, hanem külön Európa-politikai szempontok alapján létrejött politikai csoportosulások. 2004-ben ezek közül egyedül az Európai Zöldek (European Greens) jutottak be az EP-be 35 képviselővel.
A 2009-es választásokon várhatóan indulnak a Newropeans, a Europe United és a Europe-Democracy-Esperanto. A páneurópai pártok minden tagállamban indítanak listákat, és folytatnak kampánytevékenységet.
Magyar képviselőjelöltek
Az EurActiv úgy tudja, hogy a legtöbb magyar EP-képviselő elégedett volt a mandátumával, és szívesen meghosszabbítaná azt egy következő időszakra is. Az EurActiv-nak adott interjúban Gál Kinga korábban elmondta, „nem tudunk a [jelölti] listáról sokat, de több kollégámmal együtt én is szeretnék elindulni a 2009-es választásokon”. Hasonló választ adott a szocialista Herczog Edit is, aki elmondta, „élete legszebb 5 évét” töltötte az intézményben. Mohácsi Viktória, az SZDSZ EP-képviselője a részvételi szándékát egy határozott „mindenképpen” kijelentéssel adta tudtunkra, Olajos Péter, az MDF egyetlen helyének betöltője pedig szintén lényegretörően fogalmazott, mikor megkérdeztük, indulna-e a 2009-es választásokon: „Természetesen.” – mondta a képviselő.
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz január 17-én bemutatta a 2009-es választásokon általa indítandó jelöltek listáját. A legnagyobb ellenzéki pártból indulók listája vegyes, több ismerős, de sok új név is szerepel közöttük. Meglepetés, hogy a listát nem a jelenlegi Fidesz frakció elnöke, Szájer József vezeti, hanem őt a listán megelőzi Schmitt Pál. Mivel a Fidesz valószínűsíthetően tartani tudja a képviselőinek számát, elképzelhető, hogy egy siket képviselő is bejut az EP-be Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnökének személyében, aki a lista 12. helyén szerepel.
1. | Schmitt Pál | A néppárti frakció jelenlegi alelnöke |
2. | Szájer József | A néppárti frakció jelenlegi elnöke |
3. | Gál Kinga | jelenlegi EP-képviselő, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnöke |
4. | Áder János | Az Országgyűlés alelnöke |
5. | Surján László | jelenlegi EP-képviselő, az EU-Chile Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség alelnöke |
6. | Deutsch Tamás | A Fidesz Elnöki Kabinetének vezetője |
7. | Járóka Lívia | jelenlegi EP-képviselő, a kevés roma származású képviselők egyike |
8. | Schöpflin György | jelenlegi EP-képviselő, A Külügyi Bizottság tagja |
9. | Gyürk András | jelenlegi EP-képviselő, Az EU-Mexikó Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség alelnöke |
10. | Őry Csaba | jelenlegi EP-képviselő, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja |
11. | Glattfelder Béla | jelenlegi EP-képviselő, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagja |
12. | Kósa Ádám | A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke |
13. | Hankiss Ágnes | politikai újságíró, a Magyar Rádió és a Duna TV kuratóriumának tagja |
14. | Győri Enikő | a Fidesz EU munkacsoportjának stábfőnöke |
15. | Bagó Zoltán | A Bács-Kiskun megyei közgyűlésének alelnöke, 2004-ben is szerepelt a Fidesz EP-listáján |
16. | Hölvényi György | A néppárti delegáció sajtófőnöke |
17. | Szemerkényi Réka | 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, 2004-ben is szerepelt a listán |
18. | Ékes József | Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának tagja |
19. | Fridvalszky Gáspár | A Fidesz EU munkacsoportjának tagja, KDNP színekben |
20. | Hammerstein Judit | A Fidesz sajtófőnöke, 2004-ben is szerepelt a listán, de csak 51.-ként. |
21. | Gulyás Gergely | Fidesz választmányának tagja |
22. | Tóth Edina | korábbi Fidelitas-alelnök, jelenleg tanácsadó az EP-ben, 2004-ben is szerepelt a listán |
SZDSZ
Az SZDSZ Országos Tanácsa (OT) február 7-én mutatta be az EP-jelöltjeinek listáját. A lista élén a jelenlegi EP-képviselő, Szent-Iványi István áll, aki egyben az OT elnöke is.
A 2004-2009 között vele együtt dolgozó Mohácsi Viktória csak 4. helyet kapott a listán, de a képviselőnő később úgy döntött, visszalép (EurActiv.hu 2009.04.02.). A jelöltségről való lemondást azonban az Országos Tanácsnak is jóvá kell hagynia, így a kérdés még nyita áll.
A párt maga sem biztos abban, hogy bejut az Európai Parlamentbe, hiszen Fodor Gábor pártelnök a sajtótájékozatót a „Van-e 200.001 szabad demokrata szavazó?” feliratú plakát előtt tartotta. A rendszerváltáskor betöltött szerepüket és liberális eszméiket hangsúlyozó jelölteknek ennyi szavazatra van szükségük az 5 százalékos küszöb teljesítéséhez.
A listán második helyet kapott Béki Gabriella, jelenlegi országgyűlési képviselő, akit harmadik helyen Demszky Gábor főpolgármester követ. A főpolgármester jelölését eltérően kommentálják. A sok hozzászólást generáló Reakció blog kárörvendő posztja szerint az EP-választás arra adhat esélyt, hogy "Demszky Gábor a továbbiakban Budapest helyett Brüsszelben folytassa" pályafutását.
Az SZDSZ listáját vezető Szent-Iványi István nyilatkozataiból kiderül, hogy a párt legjobb esetben két befutóra számít, így a blogger öröme elhamarkodott lehet. A politikus az inforádiónak elmondta: "a párt jövője szempontjából meghatározó, hogy sikerül-e bejuttatni képviselőjét az Európai Parlamentbe, de mivel a 2006-os választásokon az SZDSZ 350 ezer voksot kapott, szerinte elérhetőnek tűnik a 200 ezer támogató szavazat. "Ha nem érjük el, nyilvánvaló, hogy sok mindent át kell gondolnunk, a politikánkat is, és személyi következmények is lehetnek, de nem ebből indulunk ki".
"Szimbolikus" ötödik helyet kapott Konrád György író, aki nem kíván képviselő lenni. Fodor Gábor elmondta, hogy a jelölés elfogadásával az író csak szimpátiáját kívánta jelezni.
A fennmaradó 17 helyre a párt ügyvivő testülete adja majd le jelöléseit, melyet az OT véglegesít.
1. | Szent-Iványi István | jelnelgei EP-képviselő, a Koreai-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség alelnöke és a külügyi bizottság tagja az EP-ben |
2. | Béki Gabriella | Az SZDSZ parlamenti frakciójának frakcióvezető helyettese, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság és az egészségügyi bizottság tagja |
3. | Demszky Gábor | Budapest főpolgármestere |
4. | Mohácsi Viktória (?) | jelenlegi EP-képviselő, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagja |
5. | Konrád György | író, Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének csillagos viselője, Berettyóújfalu és Budapest díszpolgára |
MSZP
Az MTI szocialista forrásokra hivatkozva 2009. február 25-én bejelentette, Göncz Kinga külügyminiszter lesz az MSZP európai parlamenti választásokon indítandó listájának élén (EurActiv.hu 2009.02.26.). A Magyar Távirati Iroda értesülései szerint a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szűk körű megbeszélésre hívta össze az MSZP vezetését (alelnököket és elnökhelyetteseket), melynek keretében közölte, a külügyminisztert helyezi a lista élére.
A helyzet érdekessége, hogy az erről lábrakapott korábbi híreszteléseket Göncz Kinga többször is cáfolta: úgy nyilatkozott, hogy „egyelőre nincsen szó” arról, hogy őt jelölnék, és az EP-jelöléséről szóló híreknek „nincsen alapja”.
A külügyminiszteren kívül a Magyar Hírlap „hírbe hozta” az EP-listával korábban Szili Katalin jelenlegi Házelnököt, sőt a jelenlegi magyar biztost, Kovács Lászlót is. Az Index értesülései a lista felét megtöltik. A hírportál úgy tudja, hogy a decemberi választmányi ülésen az MSZP jóváhagyta, hogy a jelenlegi 9 szocialista EP-képviselő újra induljon, sőt megneveznek négy új jelentkezőt is, Kökény Mihályt, Baráth Etelét, Szabó Zoltánt, illetve az Cserei Gyulát. Hivatalos megerősítést azonban egyik értesülés sem kapott.
A listával kapcsolatos korábbi értesülések részben helyesnek bizonyultak, hiszen szerepelni fognak a listán a párt jelenlegi európai képviselői, illetve Cserey Gyula külügyi titkár és Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke.
Nem szerepel azonban a listán Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős magyar tagja, sem Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, így ezek a híresztelések alaptalannak bizonyultak.
A jelöltekről és a sorrendről szóló végleges döntést a tisztújító kongresszus hozta meg. Az MSZP EP-listájára a párt országos elnöksége tesz javaslatot, az elnökség és a választmány pedig február 28-ig készített közös előterjesztést.
Annak ellenére, hogy az MSZP korábban azt mondt, minél csandesebb EP-kampányt szeretne, a listát vezető Göncz Kinga, a Gyurcsány-kormány volt külügyminisztere személyesen indult kopogtatócédula-gyűjtésre április közepén.
1. | Göncz Kinga | A Gyurcsány-kormány külügyminisztere |
2. | Herczog Edit | Jelenlegi EP-képviselő, energiaügyi politikus, de tagja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak is |
3. | Gurmai Zita | Jelenlegi EP-képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke |
4. | Tabajdi Csaba | Jelenlegi EP-képviselő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és az Emberi Jogi albizottság tagja |
6. | Fazekas Szabolcs | Jelenlegi EP-képviselő, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Költségvetési Bizottság tagja |
7. | Cserey Gyula | Az MSZP nemzetközi titkára, korábban a Versenyjogi Főigazgatóság munkatársaként az Európai Bizottság alkalmazásában állt. |
8. | Kökény Mihály | Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, 2003. szeptember 15. és 2004. november 3. között Egészségügyi Szociális és Családügyi miniszter. |
MDF
A jelenleg egyetlen EP-képviselővel rendelkező MDF Bokros Lajost kérte fel, hogy álljon a párt EP-listájának élére. A Közép-Európai Egyetemen oktató, és a Világbank tanácsadó szervét vezető pénzügyi szakember még nem adott választ a felkérésre.
A politikai döntés alapja Bokros szakértelme volt. "Bokros Lajosnál jobban senki nem ért a pénzügyi gazdasági válság kezeléséhez." írja Dávid Ibolya az MDF honlapján közzétett indoklásban.
A párt jelenlegi EP-képviselője, Olajos Péter korábban annyit tudatott az őt kérdezőkkel, hogy jó eséllyel indul az MDF-es lista vezető helyéért, a Bokros felkéréséről szóló döntéskor azonban egy, a pártelnökségnek előre bejelentett külföldi úton járt, így nem lehetett jelen (EurActiv.hu 2009.02.25.).
A főleg környezetvédelmi kérdésekben aktív képviselő az EurActiv-nak adott korábbi interjújában elmondta, hogy politikai karrierjének célja az európai parlamenti képviselőség, így nagyon szeretne újra a brüsszeli intézményben szolgálni.
Az MDF választmánya 2009. március 7-én döntött a párt EP-listájáról. A választmány 48-44 arányban elfogadta a Bokros Lajos által vezetett Listát. Az ülés után Dávid Ibolya bejelentette, hogy a Horn-kormány volt pénzügyminisztere elfogadta a jelölést (EurActiv.hu 2009.03.09.).
Bokros Lajos hat kulcsterületet sorolt fel, amelyre szívesen fordítana kiemelt figyelmet a következő öt évben, amennyiben az MDF-nek sikerül átlépnie az 5 százalékos választási küszöböt: a Közös Agrárpolitika reformja, a fiskális politikák összehangolása, a munkaerőpiaci szabályozás, a biztonságpolitika és a környezetvédelem (EurActiv.hu 2009.04.17.).
1. | Bokros Lajos | A Horn-kormány volt pénzügyminisztere, a népszerűtlen, de szakmailag elismert Bokros-csomag megalkotója. Jelenleg a Közép-Európai Egyetem professzora és a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős pénzügyi tanácsadó részlegének igazgatója lett. |
2. | Habsburg György | A Habsburg család tagja, újságíró, politológiát és történelmet tanult. 2004 óta a Magyar Vöröskereszt elnöke. |
3. | Kerék-Bárczy Szabolcs | A párt külügyi kabinetjének vezetője és az MDF szóvivője. |
4. | Joó Szabolcs | Az MDF Hajdú-Bihar megyei Szervezetének alelnöke, a párt Országos Számvizsgáló Bizottságának elnöke. 2002 óta tagja a debreceni Közgyűlésének. |
5. | Dávid Ibolya | Az MDF elnöke. |
Nem parlamenti pártok
Az Országos Választási Bizottság (OVB) összesen 23 pártot vett nyilvántartásba EP-választásokra.
A Fidesszel közös listán induló KDNP-t nem számolva, a szintén közös jelöltlistát állító Humanista Pártot és a Lehet Más a Politikát egynek véve, összesen 21 lista közül kell június 7-én eldöntenünk, kinek a jelöltjeit látnánk szívesen az Európai Parlament soraiban.
Az OVB honlapján a következő lista szerepelt (2009. április 23-án.):
- CENTRUM – Centrum Összefogás Magyarországért
- FIDESZ – Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
KDNP - Kereszténydemokrata Néppárt - FKgP - Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
- FKNP - Független Kisgazda-, Nemzeti Egység Párt
- HP – Humanista Párt
LMP – Lehet Más a Politika - IDE – Internetes Demokrácia Pártja
- JOBBIK – Jobbik Magyarországért Mozgalom
- MDF – Magyar Demokrata Fórum
- MIÉP – Magyar Igazság és Élet Pártja
- MUNKÁSPÁRT – Magyar Kommunista Párt
- MRPP - Magyar Republikánus Politikai Párt
- MSZZP – Magyar Szociális Zöld Párt
- MSZP – Magyar Szocialista Párt
- M.K.P. - Magyarországi Kisebbségek Pártja
- MSZDP – Magyarországi Szociáldemokrata Párt
- MCF – Roma Összefogás Párt
- MMRÖP – Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt
- PAJZS - Pajzs Szövetség
- SZDSZ - Szabad Demokraták Szövetsége
- SZDP - Szociáldemokrata Párt
- ZÖLDEK – Zöldek Pártja
- SZKSZSZ - Szent Koronát Szolgálók Szövetsége (elutasítva)
- TISZTELET PÁRT – Tisztelet Társaság Pártja (még nincs döntés)
Új pártok
A nyilvántartásba vett kis pártok közül az Internetes DEmokrácia Pártja és a Lehet Más a Politika kapta a legnagyobb médiafegyelmet. AZ IDE elsősorban azért, mert a zsenialitás és az őrület határán mozgó ötletével radikálisan megváltoztathatja a demokráciáról alkotott elképzelésünket, amennyiben bejut az EP-be, az LMP pedig azért, mert a magyar pártok közötti végtelen feszültségre reagálva békés és nyugodt politizálást hirdet.
