Hirdetés
Az EP választásokkal kapcsolatban leginkább hangoztatott kritika, hogy a pártok többnyire a belpolitikai kérdésekre koncentrálnak, a Munkáspárttal kapcsolatban azonban tény, hogy jóval kevésbé látható, mint a többi pártnak a kampánya. Más eszközöket alkalmaznak, vagy az anyagi források hiányoznak?
Magyarország ma olyan nehéz helyzetben van és a magyar emberek többsége olyan rosszul él, hogy természetes, ha a figyelmük az a mindennapok gondjaira koncentrálódik. Kevésbé törődünk azzal, hogy mi lesz a közös Európával. Ezzel magyarázható az a megnövekedett figyelem, ami a belpolitikai kérdésekre irányul.
Ami a Munkáspárt kampányát és lehetőségeit illeti, sajnos vége a demokrácia romantikus időszakának. A Munkáspártnak nincs pénze nagy plakátokra.
Bár Magyarországon vannak törvények, amelyek kimondják, hogy a választás idején a listát állító pártoknak esélyegyenlőséget kell élvezniük, ez nem érvényesül. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága a napokban tartotta az EP-listavezetők közti vitát, erre azonban csak a parlamenti pártok voltak hivatalosak. Ez olyan, mintha az olimpiára azokat hívnánk meg, akik a múltkori olimpián is nyertek.
A Magyar Televízióban, az esélyegyenlőség alapján közös szerepléseket kellene szervezni, de nem lesz például listavezetői vita. A közszolgálati média a Munkáspártot háttérbe szorítja, a kereskedelmi alapon működő tömegtájékoztatási eszközökben pedig nehezen tudunk megjelenni. A megjelenést egyrészt a pénz, másrészt az határozza meg, hogy a tulajdonos kinek a politikai irányultságát követi.
Egyes vélemények szerint az Európai Ügyek Bizottságának döntése mögött az állhat, hogy a pártok nem kívántak parlamenti keretet adni a Jobbikkal való vitának. Ön mennyire ért egyet ezzel?
Nincs értelme, hogy a parlamenti pártok egymást hallgassák, hiszen egyébként is ott ülnek egymás mellett, ismerik egymás álláspontját. Ez a demokrácia megcsúfolása. Ha egy párt teljesíti a demokrácia játékszabályait, akkor azokat nem lehet megkülönböztetni színük, szaguk, nemük alapján. A Jobbik összegyűjtötte a kopogtatócédulákat, be van jegyezve, jóváhagyták a részvételét, nem lehet megkülönböztetni. Az más dolog, hogy mit mond róla a vitában, de ők is teljesítették az indulás feltételeit, muszáj meghívni.
Mik a Munkáspárt programjának sarokkövei? Mik azok a főbb európai politikák, amik a párt számára elsődleges érdeket jelentenek?
Először is értékelni kellene a magyar uniós tagság első öt esztendejét. Mi úgy véljük, a tagság nem hozta meg azokat az előnyöket, amiket reméltünk. A magyar gazdaság nem lett erősebb, nem lett függetlenebb, sőt mi több, gyengébb lett és teljes mértékben kiszolgáltatott az európai és általában a külföldi tőkének. Az emberek is érzik, hogy az árak európaiak, a bérek ettől messze elmaradnak. Az emberek nem azt kapták, aminek reményében a tagságot megszavazták. Bennt vagyunk az európai házban, de a szoba, amit kaptunk nagyon szűk.
Újra kellene gondolni, hogy lehet-e ezt a szobát egy nagyobbra cserélni, bővíteni. Ennek egyik eszköze lehet, hogy újratárgyaljuk az egyezményeket.
Másrészt az Alkotmányos Szerződéssel, és nemrég a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos kudarc új helyzetet teremtett Európában. Ez összefügg a gazdasági válsággal is, hiszen ez Európa szinte teljes lakosságát érinti.
Tehát ön elölről kezdené, újratárgyalná a csatlakozási szerződést?
Mielőtt ehhez hozzákezdenénk, a Lisszaboni Szerződést kellene megvizsgálni. Ezt a dokumentumot már egyszer leszavazta egy európai tagállam lakossága, ezért látnunk kell, hogy fenntartható-e, hogy a kis országok háttérbe szorulnak, hogy csak 22 képviselőnk van, és nem 24, vagy hogy nem jár alanyi jogon a biztosi poszt az országoknak.
Kérdés, hogy jó-e egyáltalán, hogy az EU egy ilyen nemzetek feletti szervezetté válik? Mi úgy véljük, hogy nem jó, de ez a helyzet lehetővé és szükségessé teszi, hogy újragondoljuk. Ha meg lehet változtatni, akkor változtassuk, ha nem lehet megváltoztatni, akkor még mindig dönthet a magyar nép arról, hogy nem megyünk tovább, hanem a saját utunkat járjuk.
Amiket ön említett, az kevésbé a Parlament, mint inkább a tagállami egyeztetésnek, a Tanácsnak a hatáskörébe esik. A Parlament ezek az ügyek legfeljebb a plenáris vita előtti felszólalásokban jelennek meg. A konkrét politikai ügyek az EU napirendjét követik. Ezekben. Melyek azok a politikák, amiben a Munkáspárt határozott állásponttal rendelkezik?
Mi nem akarjuk és nem is tudjuk elkülöníteni, hogy mit melyik uniós intézmény irányába kellene tenni. Ezzel a magyar népet még inkább zavarba ejtenénk, mert ők egyáltalán nem ismerik az Unió működését. Ha ma Magyarország állást foglal, akkor az EU egészére kell ezt megtegye.
Egyrészt olyan dolgokra koncentrálunk, ami a mi rétegeinket leginkább érinti. Példaként hoznám a teljes foglalkoztatást…
Arra gondol, hogy 100 százalékos foglalkoztatottság legyen?
Igen. Dolgozhasson mindenki, aki dolgozni akar. Erről szól a lisszaboni stratégia. El is fogadták, csak nem sikerült a gyakorlatba átültetni.
Aggódva nézzük a szociális területeken bekövetkező változásokat is, például a munkaidő növelését, nyugdíjkorhatár megemelését. A Munkáspárt fellépne ezen kezdeményezések ellen. Nekünk nem tetszik a 65, vagy a 67 éves nyugdíjkorhatár, nem tetszik a heti 65 órás munkahét, amiről itt szó esik.
Ugyancsak fellépnénk a közszolgáltatások privatizációja ellen.
A nemzetek feletti politikák területén nem helyeseljük a közös külpolitikát, közös katonapolitikát, és végképp nem helyeseljük a közös hadsereget létrehozását, sem annak konkrét megnyilvánulását, mint Koszovó Európai Uniós gyarmattá tételét.
A Koszovóban jelenleg állomásozó erők elsősorban jogászokból és rendőrökből állnak, nincsenek uniós katonák. Az EU zászlaja alatt működő békefenntartók csak Afrikában vannak. Úgy érzi, hogy az EU a nemzetek feletti politikai unió irányába tart?
Igen, küzdelem van ezért. A külpolitika területén folyamatosan kínlódnak a tagállamok. Egy fő biztost akarnak, aki ezt koordinálja, aki ráadásul a biztonsági ügyekért is felelős. Ez azt jelenti, hogy katonai kérdésekben is kompetens. Folynak megbeszélések közös kapacitások létrehozásáról is. Mindegy, hogy helikoptereket vásárolnak, vagy nagy szállító repülőgépeket. Hogy nem megy gyorsabban ez a folyamat, annak örülünk, de ez döntően annak köszönhető, hogy más szereplők is vannak a színpadon: az Egyesült Államok, a NATO, stb.
Amennyiben bejutnának az EP-be, melyik frakcióhoz csatlakoznának, illetve melyikkel áll fenn most kapcsolat?
Évek óta tartjuk a kapcsolatot az úgynevezett Egyesült Baloldallal. Ez egy vegyes frakció, részben politikai alapon, részben technikai alapon egyesülnek, hogy megadják a működés szervezeti kereteit. Pillanatnyilag jobbat nem látunk az EP-ben.
Az Egyesült Baloldal most 41 hellyel rendelkezik az EP-ben, és ennek a java részét a németek, az olaszok, a csehek adják érdekes módon. A cseheken kívül más volt szocialista tagállamból nem jutott be kommunista képviselő. Mi a különbség a magyarországi Munkáspárt és a Csehországban működő kommunista párt között?
Politikailag, ideológiailag nincs különbség a Cseh-és Morvaország Kommunista Pártja és a Magyar Kommunista Munkáspárt között, a történelmünk volt eltérő. Magyarországon 20 esztendővel ezelőtt, az egykori MSZMP-t feloszlatták és két pártot hoztak létre, az MSZP-t és valamivel később a mostani Munkáspártot. Mi hátrányos helyzetből indultunk, minden nélkül.
Csehországban nem osztották fel a cseh kommunista pártot, hanem átalakult és így vitte magával mindazt amivel az elődje rendelkezett: pénzt, infrastruktúrát és parlamenti helyeket. Ők kezdettől fogva benn voltak a parlamentben, és benn lenni az mindig egyszerűbb mint bemenni az ostromlott várba, hát innen adódik a mi különbségünk.
Azon kívül, hogy elesetek ettől a pénztől és infrastruktúrától, mit gondol miért ennyire alacsony a Munkáspárt támogatottsága Magyarországon?
Magyarországon kezdettől fogva erős a szocialista párt, és 20 esztendő is kevés ahhoz, hogy a kívülről hasonló, de belülről eltérő pártok között különbséget tegyenek az emberek. Ma kommunistázzák Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet, miközben nekik ehhez semmi közük.
Az MSZP ráadásul tudatosan összezavarja az embereket ennek kapcsán. Nem véletlenül használnak ugye vörös színt és éneklik a kongresszusokon az internacionálét. Kihasználják az embereknek a zavarodottságát és ez tőlünk veszi el a szavazatokat.
A másik fontos eltérés, hogy itthon a félelemre lehet építeni. Nálunk mindig van egy ügyeletes szélsőjobb - legyen az MIÉP, legyen az Bácskai Diána, vagy a Jobbik - amivel a baloldali szavazókat meg lehet félemlíteni és arra kényszeríteni őket, hogy legjobb szándékuk szerint is az MSZP-t válasszák. Az egész MSZP propaganda az a sugallata, hogy ha nem szavazol ránk, akkor jön a szélsőjobb oldal, és mindenféle csúnya dolgot művel majd.
Mi bízunk abban, hogy mostanra sokan átlátnak a szitán, elegük van és nem hiszik el, hogy a milliárdosok pártja igazán baloldali párt lehet. Reméljük, hogy ezek a szavazatok elkezdenek áramolni felénk a jövőben.
Említette, hogy az embereknek „elegünk van”. Pontosan ezt a szót használja a Fidesz kampánya. Nem tart attól, hogy a jelenlegi kétpólusú politika ez esetben inkább a Fidesz felé tolja a szavazókat és nem a Kommunista Párt felé, ami szélsőségesen baloldali álláspontot foglal el a kérdések többségében?
Az elmúlt években olyannyira neoliberális irányba ment el Magyarország, hogyha ma valaki azt mondja, hogy legyen 100 ezer forint a minimálbér az már baloldali politikának számít.
Anélkül, hogy a Fideszt meg akarnám bántani, nem mi másoljuk az ő programjukat, hanem éppen fordítva. A Fidesz ma baloldali szavazatokat akar szerezni, amit azonban populista retorikával tud csak megtenni. Ugyanez látható a Jobbiknál is.
A Munkáspártnak mi az álláspontja az orosz gázfüggőség csökkentéséről, a Nabucco vezetékről, s a Déli Áramlat alternatívájáról?
Nem Magyarország fogja eldönteni, hogy nagyhatalmak építenek-e új vezetékeket vagy sem. Ma ilyen vezeték nincsen, de ha lesz, akkor részt kell benne vennünk. Amíg ez csak a szavak szintjén létezik, addig Oroszországtól fogjuk venni a földgázt és a kőolajat.
Másrészt úgy véljük, hogy a tudomány és a technika mai szintjén Magyarország energiatartalékait jobban ki lehetne használni. A korábban bezárt szénbányákat a mai technológiával hatékonyan lehet kihasználni: nyissuk újra ezeket a bányákat! Szükséges lenne az alternatív energiaforrások jobb kihasználása is, hogy csak a szélenergiát említsem, de fontos lenne a fogyasztási oldalt is hangsúlyozni. Nemcsak az a kérdés, hogy több energiát termeljünk, vagy hozzunk be, hanem, hogy kevesebbet fogyasszunk.
A magyar gazdaságfejlesztés jórészt energiaigényes dolgokat hoz be: gumigyártás, autógyártás. A multik azért jönnek ide, mert itt lehetséges a környezetszennyezés. Olyan nemzeti iparágakat kellene inkább fejleszteni, mint az élelmiszeripar, ami magyar nyersanyagra épít.
A klímaváltozás kapcsán említette, hogy fontosnak tartja, hogy az energiafelhasználást akár az egyének, a háztartások szempontjából csökkentsék. Mit gondol, hogyan lehet ezt elérni?
Nekünk nincs ebben a kérdésben részletekbe menő álláspontunk, nem is rendelkezünk ehhez információval, hogy ezt pontosan megítéljük. Az a gyanúnk, hogy mindaddig, amíg a tőke érdekei határozzák meg a gazdaságot, egészen odáig a környezetvédelem problémája is csak másodlagos marad.
Említette, hogy készülnek a 2010-es választásokra is. A mostani felkészülés folyamatában teszik ezt, vagy új programot alakítanak ki?
Nem, mi ugyanezekkel az elvekkel, megközelítési módokkal készülünk. A mostani választás egy próba. Sajnos az EP választás bizonyos értelemben nehezebb, mint a magyar választás, hiszen itt az öt százalékos küszöb teljesítése alapfeltétel, nincsenek egyéni bejutók.
Számos európai ország van egyébként, ahol az EP-választásokon nincsen küszöb, vagy sokkal alacsonyabb, mint a nemzeti küszöb, és hiába tiltakozott a Munkáspárt annak idején, nálunk ez a feltétel megmaradt.
Az elveken azért sem változtatunk, mert ugyanazokra a kérdésekre kell választ adni: milyen Magyarországon akarunk élni, illetve, hogy ezt a Magyarországot milyen Európában képzeljük el.
Arra jó ez a választás, hogy megpróbáljuk a saját embereinket fölépíteni, feltérképezni a lehetőségeinket. Büszkék vagyunk rá, hogy a mi listánkon van a legtöbb fiatal, a többi párt listája a semmittevésben megöregedett derék politikusokból áll.
A korosztályt tekintve ez nem mondható el a Lehet Más a Politika vagy a Fidesz listájáról, de több kivételt találunk a Roma Összefogás és az MSZP listáján is.
Én úgy gondolom, hogy a politizáló fiatal, nem ugyanaz, mint a dolgozó fiatal, vagy a tanuló fiatal, mert mások a problémáik.
Olyan jelölteket igyekeztünk találni, akik a valóságban élnek, és nem emelték ki őket a parlamentbe, nem emelték ki őket az önkormányzatokba, nincsenek benne a nemzetiségi mindenféle csapatokban, hanem tanulnak, dolgoznak és élnek. Ezzel is szeretnénk azt jelezni, hogy szerintünk egy új politikai elitre van szükség, új parlamentre, új emberekre.
Az EurActiv választási hét tartalma:
- Fidesz-KDNP: Schmitt Pál: Ha uniós ügyekről beszélnénk, csökkenne a részvétel
- Jobbik: Morvai Krisztina: A 100 százalékig magyarok döntsenek!
- LMP-HP: Szabó Tímea: A tét, hogy bebetonozzuk-e a kétpártrendszert
- MDF: Bokros Lajos: Közös költségvetési politikára lenne szükség
- Munkáspárt: Thürmer Gyula: A mostani választás egy próba
- MSZP: Göncz Kinga: „Nem lógjuk el a munkát” az EP-ben
- MCF - Roma Összefogás: a párt listavezetője nem nyilatkozott lapunknak
- SZDSZ: Szent-Iványi István: Az EU legnagyobb problémája, hogy elitprojekt maradt
- ELTE Politikatudományi Intézet: Dr. Arató Krisztina: Nincs európai démosz
- Európai Parlamenti Szemle: Nász Adrienn: Az EP csak az „éles szeműek” számára látható
- Magyarországi Európa Társaság: Hegedűs István: Pártosodásra van szükség!
- EP Tájékoztatási Iroda: Szalai Zoltán: Ünneplőbe öltöztettük a Fehér Házat
