Hirdetés
Mit gondol, mi a legnagyobb kihívás, mellyel az Európai Parlamentnek az Ön elnöksége alatt szembe kell néznie?
Az Európai Unió számos radikális változáson esett át az elmúlt öt évben, mind politikailag, mind intézményileg. A következő öt évben minden kétséget kizárólag lezajlik némi konszolidáció, de a jelentős gazdasági, környezeti és intézményi kihívások nem apadnak.
Ha a Lisszaboni Szerződés életbe lép, az Európai Parlament jogkörei rendkívüli módon megerősödnek. Üdvözlöm ezt a megnövelt hatáskört, különösen a költségvetés elfogadására, a mezőgazdasági politikára, illetve a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozóan. Az egyre nagyobb befolyással azonban egyre nagyobb felelősség is hárul az intézményre, hogy meghallgassa Európa állampolgárainak véleményét, illetve, hogy az ő érdekeiknek leginkább megfelelve tevékenykedjen.
Ön az első olyan politikus, aki „új” tagállamból érkezett egy EU intézmény élére. Hogyan közelíti meg az EU további bővítésének kérdését?
Izland, Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hivatalos tagjelöltek. A tagság „kilátása” tárul Szerbia, Montenegró és Koszovó elé is. A csatlakozási felkészültségükről szóló vita, illetve a csatlakozás lehetséges dátumainak kérdése magas prioritással szerepel majd a Parlament napirendjén a következő években.
Ön szerint hogyan tudja az EU leküzdeni a gazdasági válságot úgy, hogy közben biztosítja az európai szociális értékek háborítatlanságát és fenntartja a lisszaboni stratégia „tudásalapú gazdaságként” ismert ambiciózus célját?
A gazdasági válság következményei, a demográfiai változások hatása és az európai szociális modell biztosítása mind-mind szerepel az Európai Parlament következő néhány éves programjában.
Európa globális versenyképességének biztosításához alapvető fontosságú, hogy mind a magán, mind a közszféra a GDP nagyobb arányában fektessen be az innováció és a kutatás-fejleszté területébe.
Mi a helyzet a klímaváltozással? Mennyire lesz erős a Buzek-Parlament zöld napirendje?
Biztos vagyok benne, hogy Európa energiabiztonságának biztosítása, az energetikai hálózatok összeköttetéseinek növelése, az ellátás diverzifikációja hangsúlyosabban szerepel majd a következő években, mint eddig. A klímaváltozás, illetve az alacsony szénigényű gazdaságra való átállás a megújuló iparágakba való befektetésként, és nem a növekedésre leselkedő veszélyként kezelendő.
A 2009 decemberében megrendezésre kerülő koppenhágai klímaváltozási konferencia természetesen döntő jelentősséggel bír ezen a téren, és az Európai Parlament már eddig is azon volt, hogy biztosítsa, Európa vezető helyet kapjon a világ széndioxid-kibocsátásának csökkentésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Szükséges a globális megállapodás, de ez nem lehet a fejlődő országok kárára.
Az Európai Parlamentben jelenleg nagyobb a női képviselők aránya, mint korábban bármikor, de a 35 százalékos érték továbbra is alacsonyabb, mint néhány EU-tagállamban. Az Ön elnökségének célja, hogy növelje ezt az arányt, és kiemelten kezelje az egyenlőség kérdését?
Úgy vélem, hogy az ezredforduló úgy vonul majd be a történelembe, mint a nők egyre nagyobb szerepvállalásának kezdete, a társadalom minden területén. Üdvözlöm ezt, de továbbra is roppant mennyiségű munka áll előttünk, hogy biztosítsuk az esélyegyenlőséget. Az Európai Parlament továbbra is meghatározó szerepet kíván játszani az esélyegyenlőségi, anti-diszkriminációs és emberi jogi jogszabályok alakításában.
Vannak olyan más politikaterületek, melyeket szeretne az Európai Parlament prioritásává tenni elnöksége alatt?
Az Európai Parlament megvizsgálja a terrorista tevékenységek megelőzéséhez szükséges új intézkedéseket a következő években. A biztonság és a védelem egyensúlya áll az egyik, a magánélet és az alapvető jogok közti harmónia a másik oldalon. Ezek egyaránt kulcskérdések lesznek.
Mind az európai Parlament, mind az Európai Unió útját övezik majd váratlan események a következő években. És ahogy azt a híres dán fizikus, Niels Bohr is mondta: „Az előrejelzés nagyon nehéz, különösen, ha az a jövőre vonatkozik.”
Az én európai parlamenti elnökségem 2011 decemberéig tart, és ez idő alatt az a szándékom, hogy az európai állampolgárok legjobb érdeke szerint cselekedjek. Az Európai Parlament elnökeként kötelességem így tenni. 
