Uniós ügyek? Nincs álláspontom.

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága meghallgatást tartott múlt héten (május 26.) a négy parlamenti párt EP-listavezetői számára. A választáson induló másik négy párt tiltakozott a megkülönböztetés ellen, de a bizottságot vezető liberális Eörsi Mátyás nem változtatott a döntésén.

A bizottsági meghallgatás után Schmitt Pált a Fidesz programjáról és annak kiemelt fontossággal bíró pontjairól kérdeztük, a listavezető pedig felolvasta az előtte fekvő 280 oldalas program fejezeteit. A Fidesz az Európai Parlament „mind a 21 szakbizottságában jelen van, és mindenről van véleménye” – mondta a listavezető arra a kérdésre, hogy a felsorolt fejezetcímek közül melyeket tartja kiemelkedően fontos témának.

Az MSZP programjának sarokköveit firtató kérdésre Göncz Kinga volt külügyminiszter, jelenlegi MSZP-listavezető –igaz nem teljes- felsorolást adott a párt honlapján is megtalálható 15 pontos vállalás-listából. A Jobbik listavezetője, a magát a párttól független jelöltként beállító Morvai Krisztina klímaváltozás elleni küzdelem „jobbik” megoldását kutató kérdésünkre lapunknak elmondta: „a Jobbiknak erről kialakult álláspontja […] nincsen.”

Bár Koszovóban csak a helyi rendőröknek segítséget nyújtó rendőri misszió és az államigazgatási szakembereket képző jogi szakértők vannak jelen az EU részéről[1], Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke és listavezetője a vele készített interjú során elmondta, nem helyesli a közös uniós hadsereget, sem annak „konkrét megnyilvánulását, mint Koszovó Európai Uniós gyarmattá tételét”. A pártelnök erre utaló kérdésünkre visszavonulót fújt és leszögezte, az Unióban „küzdelem van” a közös katonapolitika létrehozására, és ezzel a Munkáspárt nem ért egyet.

Kampányok és témák: nincs európai démosz

A kérdések váratlanul érhették az interjúalanyokat, hiszen a magyar kampány szinte teljes mértékben a belpolitikára koncentrál, és a sajtó is a leggyakrabban a pártok közti vitákról, illetve általánosabb választási ügyekről kérdezi a politikusokat.

A listavezetők és az EurActiv.hu által megkérdezett szakértők eltérő okokat láttak ennek hátterében. Volt, aki az érdeklődés hiányát látta a belpolitikai hangsúly túlértékelése mögött. „Ha kizárólag EU-s kérdésekkel foglalkoznánk, akkor a részvétel valószínűleg nem haladná meg a 25%-ot.” – mondta ennek kapcsán Schmitt Pál. Szent-Iványi István, az SZDSZ listavezetője a párt kampányfőnökének álláspontját tolmácsolja, aki szerint „az emberek jobban reflektálnak a nagy társadalmi problémákra” és a programban „ismertetett kérdések a választópolgároknak csak viszonylag szűk körét érintik”.

Göncz Kinga szerint a kampány előtt is várható volt, hogy ez így lesz, majd hozzátette, az MSZP „igyekszik” európai témákat napirendre venni, miközben beszélnek azok „belpolitikai vonatkozásairól is”. A volt külügyminiszter szerint „a Fidesz kampányában még csak az a szó sem hallatszik el: Európa”, ugyanakkor nem utalt pártja, „Nem szavazok a jobboldalra”  kampány-plakátokról.

Thürmer Gyula, a Munkáspárt listájának vezetője szerint a belpolitikai témák dominanciája annak köszönhető, hogy „a magyar emberek többsége olyan rosszul él, hogy természetes, ha a figyelmük az a mindennapok gondjaira koncentrálódik”.

„A politika mára szitokszóvá és egy szűk elit játékszerévé vált.” -  mondta a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt (LMP-HP)  közös listáját vezető Szabó Tímea. A listavezető veszélyes folyamatokat lát a belpolitika hangsúlyossága mögött. Véleménye szerint a pártok kíméletlen csatározásai miatt az emberek többsége mára „elfordult” a politikától, ami egyben azt is jelenti, hogy „ellenőrizetlenül hagyták azt”. Szabó Tímea szerint ezért vissza kell állítani a demokratikus részvétel hitelét, és meg kell akadályozni, hogy „bebetonozzuk” a kétpártrendszert.

Dr. Arató Krisztina, az ELTE Politikatudományi Intézetének adjunktusa szerint a magyar szavazókat „kizárólag belpolitikai” tényezők befolyásolják. Az Európai Unióban „nincs európai politikai tér, nincs európai démosz, nem jelennek meg olyan kampányissue-k, amelyek európai szintűek.” – mondja a szakértő. 

Hasonló állásponton van Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke is. Véleménye szerint „Európa energiabiztonságától kezdve, a repülőgépen utazó utasok jogain át, a szolgáltatási direktíváig, a közös agrárpolitika reformjától, a Lisszaboni Szerződésig számos olyan kérdés található, melyről izgalmas vitát lehet folytatni”. Hozzátette, „összeurópai szempontú vitára lenne szükség,” ami azonban „egy tagállamban sem jelenik meg, de Magyarországon a tendencia azt mutatja, még inkább bezárkózunk”.

A szakpolitika a szakértők kiváltsága

Hiába nevezik parlamentnek, az Európai Parlament tevékenysége nem hasonlítható a törvényhozás hatalmi ágát kitöltő nemzeti képviselőházak tevékenységével. Szerepét tekintve nem törvényhozó testület. Az Európai Unióban ezt a feladatot ugyanis a Tanács látja el, bár a Parlamentnek bizonyos kérdésekben társ-döntéshozói jogköre van, vagyis egyes esetekben jóváhagyása nélkül nem születhet jogszabály.

Az Európai Parlament képviselői tehát a legtöbb esetben úgy kénytelenek kidolgozni álláspontjukat, hogy tudják, ha az nem felel meg Tanácsnak, akkor a jogszabály az ő véleményüket nélkülözni fogja, vagy egyáltalán meg sem születik. A lobbitevékenység így sokrétű figyelmet és nagy szakértelmet igényel, amelyet azonban kevés képviselőjelölt tudhat magáénak.

A környezetvédelem kérdése beleesik az együttdöntési eljárással tárgyalt ügyekbe, ám arról csak az LMP-HP listavezetője tudott részletekbe menő álláspontot bemutatni. Szabó Tímea szerint az LMP ugyan zöld párt, ám ez ma már többet jelent a környezetvédelem kérdésénél. A párt a fenntartható fejlődés jegyében kapcsolja össze a gazdasági, társadalmi és ökológiai problémák megoldását, és hangsúlyozza, a „Zöld New Deal” jelentőségét, vagyis, hogy a Világnak alapvető szemléletváltásra van szüksége, ha a következő generációt is fel akarja nevelni.

A gazdasági válság megoldásáról részletes elemzést adott az egyetemi professzor, Bokros Lajos, az MDF listavezetője is. A mostani válság tükrében Bokros szerint a költségvetési politikák összehangolására lenne szükséges, mivel „megengedhetetlen, hogy az egyik ország szigorú, józan, felelősségteljes és visszafogott költségvetési politikát folytasson, míg a másik […] nyakló nélkül költekezzen és növelje az államadósságát”.

Talán az agrárpolitika az egyetlen olyan terület, ahol a képviselőjelöltek vélt, vagy valós szakértelemmel rendelkeznek. A pártok egyben egyetértenek: a magyar földek külföldi tulajdonba adását tiltó moratóriumot meg kell hosszabbítani. Mivel a Jobbik kampányának ez az egyik sarokköve, ráadásul üzenetei szerint más nem tűzné zászlajára ezt a célt, az EurActiv rákérdezett a listavezetőnél ennek okára.

Morvai Krisztina szerint a Jobbik „más helyzetben van”, mint a többi párt, mivel „nem volt ott”, mikor azok „odaígérték a magyar földet”. Az EurActiv kérdésére, miszerint hol voltak akkor, Morvai elmondta, „nagyon alapos Európai Unió ellenes kampányt próbáltak folytatni”, de „elhallgattatták” őket.

A magát elsősorban büntetőjogásznak, és csak ezután politikusnak tartó Morvai kevésbé volt otthon az EU napirendjét domináló klíma-, energiapolitikai és gazdasági kérdésekben. Úgy vélte, „ahogy mi nem érthetünk mindenhez, a választóink sem, tehát nem tudjuk előre elmondani, hogy szakpolitikai szempontból, szakkérdésekben hogyan fogunk szavazni”. Hozzátette, hogy ezt azonban a programban bemutatott „értékrend” mentén fogják tenni, az ezzel az értékrenddel egyetértő szakértőkkel való egyeztetést követően.