Hirdetés
Néhány nappal az európai parlamenti választások előtt, és sok ezer plakát kiragasztása után az Országos Választási Bizottság (OVB) egy vizsgálatban megállapította, alkotmánysértő a Jobbik Magyarországért Mozgalom „Magyarország a magyaroké” szlogenje. Az Figyelő online beszámolója szerint a testület szerda (június 3.) este zárta le a vizsgálatot, mely egy magánszemély panasza alapján indult.
A panasz az alkotmányra hivatkozott, mely szerint „a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők”. A panaszos úgy vélte, „a szlogen ezért nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak, és így sérti ezt a választási alapelvet” – írja az FN.hu.
Novák Előd, az OVB Jobbikos tagja sajtóközleményben reagált az OVB döntésére, melyben azt állítja, hogy a döntés elve alapján a magyar Himnusz éneklése is alkotmánysértő, mivel az „Isten, áldd meg a magyart” sor éneklése ugyanúgy kirekesztőnek tekinthető.
A támadó hangvételű közleményben Novák azt állítja, hogy a döntés az MCF Roma Összefogás delegáltjának szavazatán múlott. „Az etnikai alapon szerveződő cigánypárt delegáltjának szavazatával tiltotta meg a bizottság az etnikai megkülönböztetést.” – írja Novák.
Az OVB delegáltjai között folytatott vitában Novák Elődön kívül Bordás Vilmos, a Fidesz képviselője volt a döntés ellen, mivel szerinte a kisebbségek is „ugyanolyan magyarok, mint bárki más”.
Az OVB-hez benyújtott panaszban arra is felhívták a testület figyelmét, hogy a Jobbik egy korábbi szlogen („Börtönbe Gyurcsányékkal”) kapcsán hozott ítéletnek nem tett eleget, mivel az továbbra is látható plakátokon és szórólapokon. A Novák Előd által kiadott nyilatkozat alapján úgy tűnik, a Jobbik ez esetben sem fog a szlogen használatától elállni, mivel az éppen ezzel a három szóval zárul.
Összesen 72 millió Ft-ról kellene elszámolni
Ideológiai vitákra kevésbé ad helyet, és a Jobbik honlapján sem jelent meg reakció arra a döntésre, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hozott a minap. A Világgazdaság online a szerkesztőségbe eljuttatott közleményről számol be, mely szerint a MIÉP-Jobbik Harmadik Út Párt legalább 12,4 millió Ft-tal, felszólítás ellenére sem számolt el, melyet a 2006-os országgyűlési képviselő-választásokra, jelöltarányos költségvetési támogatásként kapott.
Hiányzik továbbá a Párt 2006. és 2007. évi pénzügyi beszámolója is, vagyis további két év állami támogatásának nyoma sem látható. A Világgazdaság szerint a párt ebben a két évben 22,1 millió, illetve 37,9 millió Ft állami támogatásban részesült.
A Párt ezen kívül több, a párttörvényben lefektetett tartalmi és formai követelménynek sem tett eleget. A hiányzó elszámolások mellett az ÁSZ kifogásolja azokat a dokumentumokat is, amelyek leadásra kerültek. „2006. évben 46 százalékban, 2007. évben 97 százalékban a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatok nem minősültek hitelesnek” – írja a VG online.
A Tettrekész Magyar Rendőrség is a listára került
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) a Jobbikkal kötött együttműködési megállapodása kapcsán a Legfelsőbb Ügyészség törvénysértést állapított meg és felszólította a szakszervezetet a kapcsolat felbontására.
A Jobbik ez esetben is dacol a döntéssel, és azt állítja, hogy „a Legfelsőbb Ügyészségnek nincs jogköre vizsgálni a szakszervezetek működését, az illetékes megyei főügyészség szerint jogszerű a megállapodás”. A TMRSZ és a Jobbik szerint a döntés „a megfélemlítés jegyében fogant”, és kifogásolja, hogy az ügyészség nem vizsgálódott akkor, amikor az MSZP 2006 és 2010 közötti időszakra együttműködési megállapodást kötött a honvédség egyik szakszervezetével.
A Jobbik „Együttműködési Nyilatkozatra” utal, melyet Gyurcsány Ferenc (akkor még miniszterelnök-jelölt), és harminchat másik szakszervezet, köztük a Honvédségi Dolgozók Országos Szakszervezete (HODOSZ) írtak alá 2006 márciusában.
Szima Judit, a TMRSZ főtitkára szerint a LÜ eljárásának jogtalanságát bizonyítja az is, hogy „dátumozás szerint két nappal korábban befejezték a vizsgálatot, mint hogy az ORFK vezetője tájékoztatta a közvéleményt: a Legfőbb Ügyészséghez fordul félelmében”.
A szervezet május 18-án lépett hivatalos kapcsolatba a párttal, és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter még aznap kezdeményezte a rendőrség vezetésénél a megállapodás törvényességi vizsgálatát.
A rendőrség belső vizsgálatát követően –mely szintén törvénysértést állapított meg – Bencze József, országos rendőrfőkapitány ügyészségi törvényességi vizsgálatot kért. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) a rendőrség megllapítását megerősítve a kapcsolat felbontására szólította fel a TMRSZ-t, mivel az alapszabály 7. pontja szerint „a szakszervezet célkitűzéseit önállóan az állami, politikai és társadalmi szervezetektől függetlenül fogalmazza meg és váltja valóra”.
A LÜ szóvivője a HVG-nek azt nyilatkozta, hogy a megállapodás nem csak az alapszabállyal, hanem „a 2004-es programmal is ellentétes”, mivel ebben kimondja, hogy a szakszervzet tevékenységét „politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül, a Magyar Köztársaság Alkotmányának, az egyesülésről szóló törvénynek, a hazai és nemzetközi szabályoknak és jogszabályoknak megfelelően, az Alapszabályban foglaltak szerint végzi.” – írja a HVG.
