Hirdetés
Múlt szombaton (október 24.) a Jobbik VI. országos kongresszusának keretében létrejött az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (Alliance of European Nationalist Movement). Az alapító tagok között a Jobbik nemzetközi partnerei is jelen voltak: a francia Front National, az olasz Fiamma Tricolore, a svéd nemzeti demokraták, valamint belgiumi vallonok nemzeti frontjának képviselői is. A kongresszus végén az újdonsült szövetségesek egy kilenc pontból álló nyilatkozatot is elfogadtak.
Hangsúlyozták a találkozó során, hogy euroszkepticizmusukból nem következik Unió-ellenességük Számukra azonban a Lisszaboni Szerződés elfogadhatatlan, mivel abban egy Európai Egyesült Államok létrejöttét látják. Helyette egy „Európai Konföderáció” létrehozását követelik, amiben megtarthatják az országok nemzeti önrendelkezésüket.
E célkitűzés sok ponton emlékeztet az EP-választások nyomán „antiföderalistaként” megalakult Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának elveivel, amely szintén ellenzi a túl szoros integrációt, és amelynek az MDF-es Bokros Lajos is tagja. „Egy dologban a csoport minden tagja egyetért, egy nem-föderatív Európai Unióban hiszünk.” – mondta a brit torik európai ügyekért felelős árnyékminisztere, Mark Francois az EurActivnak még júniusban (EurActiv.hu 2009.06.23.)
Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF külügyi kabinetjének vezetője azonban nagyon határozottan elutasítja ezt a párhuzamot.
„Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja értékelvű, nyitott, demokrata, konzervatív csapat. Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége nem ilyen alakulat. Ezért semmilyen összefüggés a két szervezet között nincs és nem is lehet.” – mondta a szóvivő az EurActiv kérdésére.
Az új szélsőjobbot várhatóan definiáló célkitűzéseik közé tartozik a nyilatkozatuk alapján az európai őslakosok kultúrájának, hagyományainak megőrzése, és Európa megóvása a bevándorlóktól, valamint „vallási, politikai, gazdasági vagy pénzügyi imperializmustól”.
A nemzetközi sajtó szerint a szövetség megalakításának másik oka, hogy a felsorolt pártok közül csupán a Jobbik, a francia Front National, valamint a jövőbeli szövetséges brit BNP képviselői kerültek be az Európai Parlamentbe a választások alkalmával. Ezen pártok képviselői viszont nem alakíthatnak frakciót – más pártok pedig nem fogadták őket tárt karokkal –, mivel nem tudják teljesíteni az ehhez szükséges minimumkövetelményeket. Egy politikai csoport létrehozásához legalább 25 képviselőre lenne szükség, az EU legalább 7 különböző tagállamából. Ezáltal a pártok nem részesülhetnek uniós forrásokból a személyzet, illetve az adminisztráció fenntartásához.
Az alapítók szerint az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége a közeljövőben Brüsszelben vagy Strasburgban hivatalosan bejegyzett páneurópai párt lesz. Így csökkenthetik elszigeteltségüket, és egységesen tudnak fellépni a következő parlamenti választásokon a szélsőjobb érdekeket képviselve, anélkül, hogy az EP frakcióalapítási szabályaihoz tartanák magukat.
A mozgalom valószínűleg kibővül majd a brit BNP-vel is, bár a párt még nem jelezte nyíltan ez iránti szándékát. Emellett tárgyalások folynak az osztrák FPO-val, valamint spanyol és portugál pártokkal is.
Vona Gábor elmondta, számára megtiszteltetés egy ilyen nemzetközi jellegű szélsőjobb tömörülés létrehozása, mivel ezáltal bizonyítani tudja, hogy pártja nincs kirekesztve a politikai életből. Reméli „egyúttal, hogy a kontraktus révén a Jobbik elszigeteltségével kapcsolatos mindenféle mendemondák is immár bekerülnek a történelmi mesekönyvekbe.”
Az viszont biztos, hogy Románia, Bulgária, illetve Szlovákia szélsőjobb pártjai semmiképpen sem lesznek partnerei a tömörülésnek, Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője ugyanis leszögezte, nem kíván „soviniszta és magyar-ellenes pártokkal szövetkezni”.
Ez a lépés mindenképpen árnyalja a szövetség európai jellegét, mint ahogy az a tény is, hogy a pártok között is vannak érdekkülönbségek, amikor saját hazájukat képviselik. Kérdés, hogy ez mennyire lesz összeegyeztethető a közös munka során. Eddig egyetlen európai szélsőjobb koalíció sem volt hosszú életű, ahogy a korábbi „Identitás, Hagyomány, Szuverenitás” EP frakció sem élt meg egy egész évet. A 2007. január elején alakult szövetség novemberben fel is bomlott.
Háttér:
A 2009. júniusában tartott európai parlamenti választásokon a Jobbik 14,7 százalékot ért el, így három képviselője (Balczó Zoltán, Morvai Krisztina és Vóna Gábor) nyert mandátumot a Magyarországra jutó 22 helyből. Ők független képviselőként vesznek részt a parlamenti munkában (EurActiv 08.06.2009.), bár már próbáltak politikai csoportosulást megalakítani. (EurActiv 02.07.2009)
Egyik elsődleges céljuk az, hogy „lehetőleg 100 százalékig magyar, felnőtt embereknek kell eldöntenie, hogy az ország milyen irányba haladjon” – ezt kívánják az EP-ben is reprezentálni Morvai Krisztina EurActivnak adott interjúja szerint. (EurActiv 02.06.2009.)
Helyreigazítás:
A Páneurópai szélsőjobb párt? című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a Jobbik ezt jelentette be: "Európai szélsőjobb pártok részvételével megalakult egy páneurópai szélsőjobb párt". Ez az állításunk is valótlan: "Vona Gábor elmondta, számára megtiszteltetés egy ilyen nemzetközi jellegű szélsőjobb tömörülés létrehozása".
Valójában a Jobbik nem tartja magát és a pártszövetséget szélsőjobboldalinak.
