Hirdetés
Catherine Ashton bárónő, az Unió nemrég megválasztott külügyi főképviselőjét kérdezhették ki az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának képviselői tegnap (december 2.). Ashton bárónő hivatalosan csak a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével foglalhatta el posztját, így mindössze egy napja volt hivatalban, mikor a képviselők össztűz alá vették.
A brit politikus egyben az Európai Bizottság leendő alelnök-jelöltje, mely poszt betöltéséhez az EP jóváhagyása szükséges. Biztos-jelölti meghallgatására azonban csak jövő januárban kerül sor, így mai EP-szereplése kiváló alkalmat jelentett az EP-képviselők számára, hogy kicsit megismerjék a bárónő kvalitásait a külpolitika terén.
Ezt a lehetőséget kihasználva a külügyi bizottság tagjai különböző külpolitikai problémákról és a róluk foglalt álláspontjáról kérdezték Ashton asszonyt, aki egynapos külügyi főképviselői múltja lévén ezek közül egyelőre csak néhányra tudott koherens választ adni.
Szükség van a Parlament segítségére
Az EP-képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen lesz az új külügyi főmegbízott viszonya az Európai Parlamenttel. Gabriele Albertini (EPP), a külügyi bizottság elnöke felvezető beszédében hangsúlyozta, Catherine Ashton feladata a következő időszakban az lesz, hogy kidolgozza az európai diplomáciai szolgálatot, az Európai Parlamenttel együttműködve.
José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, spanyol EP-képviselő (EPP) arról kérdezte a bárónőt, hajlandó-e a mostani átmeneti helyzetben az Európai Parlamentet partnerként tekinteni. Hasonlóképp, Paweł Robert Kowal (Európai Konzervatívok és Reformerek), lengyel EP-képviselő arról érdeklődött, milyen gesztusokat mutat Ashton az EP-vel szemben most, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében annak hatásköre bővült.
A bárónő üdvözlő beszédében elmondta, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével, valamint a tagállamokkal való korrekt kapcsolat kiépítése mellett az Európai Parlamentet is szeretné intenzíven bevonni a külügyi főképviselő munkájába. Hozzátette, szüksége lesz az európai parlamenti képviselők segítségére, és várja az Európai Parlamenttel való együttműködést.
Személyi kérdések otthonról
Bár a külügyi főképviselő személyéről a döntés több mint egy hete megszületett, Catherine Ashton pedig december 1-jétől hivatalban van, néhány képviselő továbbra is azt feszegeti, hogy nem a bárónő volt a legjobb választás e poszt betöltésére. A kritikák elsősorban éppen szülőhazájából, Nagy-Britanniából érik Ashtont.
Nem volt ez másképp az EP külügyi bizottságában sem. Charles Tannock (Európai Konzervatívok és Reformerek), brit EP-képviselő arról kérdezte Ashtont, miért kellene neki betöltenie a külügyi főképviselői posztot, ha vannak nála szakmailag alkalmasabb emberek is az Unióban. Tannock emlékeztette a bárónőt, hogy elődjei – Benita Ferrero-Waldner, külkapcsolatokért és európai szomszédsági politikáért felelős biztos, valamint Javier Solana, külügyi főképviselő – komoly külügyi tapasztalatokkal rendelkeznek.
Catherine Ashton elmondta, azért tölti be ezt a posztot, mert a 27 uniós tagállam vezetői őt választották. „Nagy becsben tartom ezt a Házat, és elismerem, vannak, akik hatalmas tapasztalattal rendelkeznek. Szándékomban áll felhasználni ezt a tapasztalatot, amennyiben ez lehetséges, hogy segítségemre legyen munkámban” – jelentette ki Ashton, ugyanakkor hozzátette, képességeit megfelelőnek ítéli a külügyek intézéséhez.
David Campbell Bannerman (Szabadság és Demokrácia Európája, EFD), brit EP-képviselő Ashton CND-ben (Kampány a Nukleáris Lefegyverzésért) folytatott tevékenységéről érdeklődött. A bárónővel szemben már korábban felvetődött az a vád, hogy a CND kincstárnokaként kommunista forrásoktól fogadott el pénzt az 1980-as évek elején (EurActiv.hu 2009.11.26.).
„Nem fogadtam el semmilyen közvetlen pénzt, semelyik kommunista országtól. Mindig is a Munkáspárt tagja voltam. A CND egy olyan szervezet volt, mely demokratikusan [tüntetett] azért, amiben hitt” – válaszolta Ashton. Hangsúlyozta, mivel a bevételek egy részét a szervezet utcai tüntetéseken gyűjtötte, forrásukat nem lehet megállapítani.
Gazdasági, katonai, humanitárius „puzzle”
Több EP-képviselő is arról kérdezte a bárónőt, pontosan hogyan szándékozik ellátni feladatát. „Komoly hírnevünk van a világban” – jelentette ki Catherine Ashton, utalva az Európai Unió értékekre alapozott külpolitikájára és globális humanitárius szerepvállalására. Világossá tette, tisztelettel adózik Benita Ferrero-Waldnernek és Javier Solanának, továbbá folytonosságot szeretne az európai külpolitikában.
A bárónő egyúttal elmondta, nem meglepő, hogy a 27 ország különböző véleményen van. Mindazonáltal az ő dolga az lesz, hogy megtalálja a közös nevezőt a tagállamok között. Hozzátette, külügyi főképviselőként biztosítja, hogy minden tagállam bekapcsolódik munkájába. A bilaterális kapcsolatokról ugyanakkor elmondta, vannak harmadik országok, melyekkel egyes tagállamok több száz éves kétoldalú kapcsolatokat ápolnak. Ezeket nem szabad feladni – a közös európai külpolitikával értéket kívánnak hozzáadni, nem pedig lerombolni.
Andrey Kovatchev, bolgár EP-képviselő (EPP) arról kérdezte a Catherine Ashtont, hogyan képzeli az együttműködést a biztosok, a külügyi szolgálat és saját posztja között. A bárónő hangsúlyozta, együttműködik a biztosokkal, továbbá elárulta, kereskedelmi biztosként szorosan együttműködött kollégáival többek közt a klímaváltozás kérdésében. Bár továbbra is ez áll szándékában, Ashton emlékeztetett arra, nem kívánja ezt a tevékenységet egyfajta „bizottsági munkacsoporton” belül folytatni, hiszen megbízása inkább intézményközi jelleggel bír.
Ashton munkáját egy kirakós játékhoz hasonlította, melyben gazdasági, katonai, humanitárius, stb. darabokat kell összeilleszteni. Alojz Peterle, szlovén EP-képviselő (EPP) arra volt kíváncsi, milyen jelentőséget szán munkájában a bárónő az interkulturális párbeszédnek. A külügyi főképviselő elmondta, fontos, hogy a kultúrában és a civil társadalomban nyilvánuljon meg az Európai Unió hangja.
