Hirdetés
„Úgy gondolom, hogy az új tíz tag közül Szlovénián kívül senkinek nem volt joga, hogy csatlakozzon az Unióhoz.” - mondta Hamberger Judit tegnap (június 11.) a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) tartott konferencián.
Az európai parlamenti választások után alig egy héttel minden fórumon igyekeznek elemezni a jelentések hazai és nemzetközi vonatkozásait. A várakozásokkal ellentétben, idén sem nőtt a részvételi arány, szemben a 2004-es a 45,47 százalékos megjelenéssel, idén csak a választásra jogosultak 43,24 százaléka járult az urnákhoz.
Hamberger Judit szerint ennek oka, hogy a hirtelen bővítés következtében válságba került az európai felépítmény.
„Ha megnézzük a szavazási arányokat, azt látjuk, hogy egyre rosszabb teljesítményt nyújt az Európai Unió. Véleményem szerint ez elsősorban miattunk van. Nem vagyunk oda valók, és ennek a levét megissza az egész EU.” – összegezte a következtetéseit az MKI szakértője, majd hozzátette: „Fellazítja az Európai Uniót, hogy a tíz új tag ott van, és olyan feladatokkal küzd, melyek teljesítésére nem vagyunk képesek.”
Bár az EU legitimációs problémái már jóval a csatlakozás előtti időszakra nyúlnak vissza, Brüsszel igazán csak az Alkotmányos Szerződés bukása után, 2005-ben erősített rá a kommunikációra. A Bizottság rendre „közelebb akarja hozni” az Uniót az állampolgárokhoz, ám ahogy az a választások eredményéből is látszik, mindhiába.
Szlovénia a kivétel?
A Magyar Külügyi Intézet munkatársai a kelet-európai régió országainak EP-választási eredményeit elemezték A Szlovéniát bemutató Szilágyi Imre arról számolt be, hogy a régióban a déli szomszédunk volt az egyetlen olyan ország, ahol európai témákról folyt a kampány.
„Mindegyik párt beszélt arról, hogy a gazdasági válság problémáját meg kell oldani, meg kell oldani az éghajlat problémáját, megpróbálták megszólítani a fiatalokat, a nőket, és szinte mindegyik párt igyekezett az Európai Unió, és mindenekelőtt az Európai Parlament működését megértetni a lakossággal.” – mondta a szakértő.
Szlovénia hazánkhoz hasonlóan listán szavaz a jelöltjeire, de a listán belül a szavazók preferencia sorrendet állíthatnak fel a jelöltek között. A választók 27,32 százalékának részvétele mellett Ljubljana 7 mandátummal rendelkezik és nem delegál nacionalista pártot az Európai Parlamentbe.
Jobb- és baloldali radikálisok
Hamberger Judit Lengyelországról, Szlovákiáról és Csehországról beszélve kiemelte, a magyarországihoz hasonló radikalizálódás nem volt jellemző egyik országra sem. A lengyelek 24,53 százalékos részvétel mellett nem juttattak radikális pártot az EP-be, és az euroszkeptikus Libertas sem vitte át az 5 százalékos küszöböt.
A Szlovák Nemzeti Párt éppen csak átvitte a választási küszöböt, és csak egy mandátumot szerzett, aminek a szakértő szerint sokan örültek Szlovákiában, és reményüket fejezték ki, hogy a pár az őszi választásokon is hasonlóan alacsony támogatást kap majd. Hamberger Judit ugyanakkor megjegyezte, a rendkívül alacsony, 19,6 százalékos részvételi arányra aligha lehet hosszú távú következtetéseket építeni.
Radikális párt jelentősebb támogatást csak a Cseh Köztársaságban tudott szerezni. A Cseh és Morva Kommunista Párt (KSCM) négy mandátumot szerzett, és ezzel a harmadik legtöbb mandátumot szerző párt lett Csehországban. A bukott kormányfő, Topolánek Polgári Demokratikus Szövetsége kilenc, míg a Cseh Szociáldemokrata Párt és a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt hét, illetve két mandátumot tudhat magáénak.
Az RMDSZ-nek hiányzott a magyarországi hátszél
Kántor Zoltán a romániai választásokról beszélve elmondta, az RMDSZ-re idén mintegy 27.000-el kevesebben szavaztak, mint 2007-ben. A szakértő szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy idén a Fidesz és Orbán Viktor inkább a magyarországi kampányra koncentrált, míg 2007-ben aktívan részt vettek a romániai magyarok kampányában.
Kántor Zoltán hangsúlyozta, hogy „a megosztottság és a magyarkampány […], nagyon sokat jelentett a 2007-es részvételi arány kapcsán”. Az RMDSZ egyedüli listája idén kevésbé tudott mozgósítani.
Romániában a választásra jogosultak 27,5 százaléka járult az urnákhoz, ám a választók 6 százaléka az utolsó órákban jelent meg, így a média és az ellenzéki pártok napokig választási csalásról beszélt.
Az átlagosnál magasabb részvételi arány a szegényebb, illetve a magyarok lakta megyékben volt, a magyar lakosság körében átlagosan 15 százalékkal magasabb volt a részvétel, mint az egész országra vetítve.
