Hirdetés
Claude Turmes „zöld” európai parlamenti képviselő, a Bizottság megújuló energiával foglalkozó javaslata kapcsán tegnap bejelentette, hogy párt-közi támogatást szerzett a több mint, 2000 módosítást vizsgáló jelentésének.
Jóváhagyásra váró célkitűzések
Annak ellenére, hogy sok lobbiszervezet nem szeretné, ha 2020-ig kötelezően 10%-ra emelnék a szállítmányozásban felhasznált bioüzemanyag arányát, és ennek érdekében nagy nyomást helyeznek a képviselőkre, az EP valószínűleg jóváhagyja a bioüzemanyaggal kapcsolatos célkitűzéseket.. Az ellenérvek között az élelmiszerekre vonatkozó árfelhajtó hatás, és a túlzott fakitermelés szerepel.
A Turmes jelentés ennek ellenére 2015-re 5%, míg 2020-ra 10%-os célt tűzött ki. Meghatározta továbbá, hogy az összes bioüzemanyag 40%-a ún. második generációs bioüzemanyag legyen, vagy zöld energiával és hidrogénnel hajtott gépkocsikból származzon.
Más típusú bioüzemanyag csak akkor számít a kvótába, ha a kezdetben javasolt fenntarthatósági kritériumoknál szigorúbb szabályoknak is eleget tesz. A Bizottság meghatározása szerint a bioüzemanyagok széndioxid-kibocsátása 35%-kal kell, hogy kevesebb legyen, mint a fosszilis üzemanyagoké. A Turmes jelentés alapján a kompromisszumnak optimális esetben 45%-ot kéne meghatároznia, amit 2015-re 60%-ra emelnének.
Ezek magasabb értékek annál, mint amiről az EU képviselői éppen tárgyalnak. Egy konszenzus látszik kialakulni a 35%-os kibocsátásról, amit 2017-ben 50%-ra emelnének.
A vita alakulását a zöld csoportok és a bioüzemanyag-gyártók is feszülten figyelik. A 10%-os célkitűzést az első körben valószínűleg teljesen figyelmen kívül hagyják. Az ellenérvek szerint „a nem fenntartható bioüzemanyagoknak nincs helyük a teljesen megújuló energiák között”, mivel költségesek, „nem járulnak hozzá az éghajlatváltozás megakadályozásához”, és „jócskán növelik biológiai sokféleségre és az élelmiszerárakra nehezdő nyomást”. Az Európai Parlament képviselőinek azt is felróják, hogy a tervezet feldarabolásával aláássák a célkitűzést. Továbbá félrevezető energia és hidrogénkvótákat állapítanak meg, amelyek „nem megújuló, és még annál is kevésbé fenntartható energiaforrások”.
Rugalmas és tiszta megújuló erőforrások?
Turmes elismeri, hogy a parlamenti képvislők támogatják az EU 20%-os célkitűzését. Azonban azt is megjegyzi, hogy a kompromisszum szövegében nem található semmilyen utalás a Bizottság azon indítványára, amely a megújuló energiát bizonyító dokumentumok (eredetgaranciák) számára egy kereskedelmi rendszert állítana fel.
Ezzel ellentétben indítványozzák a Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország által júniusban javasolt új rugalmassági mechanizmusok létrehozását. Ez lehetővé tenné az EU államok számára, hogy egyéni céljaikat közös projekteken keresztül érjék el.
Turmes szerint, a parlamenti képviselők ugyanakkor valószínűleg elfogadják a pénzügyi bírságok rendszerének főbb pontjait, amivel a 2020-as nemzeti célkitűzéseiket nem teljesítő országokat fogják szankcionálni. Az ezekből származó pénz, egy olyan alapba fog befolyni, amiből azokat az országokat jutalmazzák, amelyek eleget tesznek a nemzeti célkitűzéseknek.
Kulcsfontosságú szavazás
A szavazás fontos, mivel az Ipari Bizottság vezeti a megújuló energiával foglalkozó parlamenti vitát. Turmes elmondása alapján a mai megállapodás még az év vége előtt eredményre vezetne az EU kormányzatai és törvényhozása közötti vitában.
