Hirdetés
Az Európai Parlament tegnap hosszas és gyakran ingerült vita után, de végül nagy többséggel megválasztotta az új Európai Bizottságot (EurActiv.hu 2010.02.09.). A vitában az EP-ben jelen lévő összes magyar párt képviselője felszólalt, véleményüket szinte minden szempontból frakciójuk álláspontjához igazítva.
Szájer József, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament legtöbb képviselői helyét (265 szék) elfoglaló Európai Néppárt alelnökeként szólalt fel. Ahogy a csoportot vezető Joseph Daul, Szájer József is a frakció támogatásáról biztosította Barrosot és jelöltjeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a munkát minél előbb meg kell kezdeni, lezárva „az intézményi alapszabály-gyártás időszakát”.
„Mindez azért nagyon fontos, mert vissza kell nyerni azoknak az embereknek a támogatását, akiket ezen az úton elveszítettünk.” – mondta a képviselő.
Szájer szerint azonban nem csak a Bizottságnak, hanem a Parlamentnek is „magába kell néznie”. Véleménye szerint a képviselők ugyanis nem biztosították a méltányos meghallgatás lehetőségét a bolgár biztos-jelöltnek, Rumiana Jelevának, aki az ellene felhozott – és végül alaptalannak bizonyult – vádak miatt lemondott a jelöltségről (EurActiv.hu 2010.02.19.).
A második legnagyobb frakció (184 képviselői hely) vezetője, Martin Schulz felszólalásában igen hevesen érvelt a mellett, hogy miért nem érdemel bizalmat a José Manuel Barroso által vezetett Európai Bizottság. Véleménye szerint Barroso úgy állította ugyanis össze a testületet, hogy az egyes tárcák között minél több hatásköri átfedés legyen, és ezáltal gyakorolhassa a római császárok óta jól bevált „oszd meg és uralkodj” elvet.
Bár a frakcióból fezszólaló magyar képviselő nem bonyolódott ilyen mély kritikákba, Tabajdi Csaba is figyelmeztetett, hogy a Bizottság háza táján „riasztó szándékokat” észlelt, amelyek szerinte a közösségi politikák leépítésére irányulnak. Tabajdi elsősorban a közös agrárköltségvetés csökkentését tartotta fenyegetőnek, de kiemelte a kohéziós politika és környezetvédelmi és klímapolitika fontosságát is.
„Az új tagállamokat joggal aggasztja, hogy az Európai Unión belül erősödik a nemzeti egoizmus, a renacionalizáció. A szolidaritás, a kohézió, a kevésbé fejlett új tagállamok nélkül nem létezhet az Európai Unió. A 2020-as programot is úgy kell kialakítania a Barroso vezette bizottságnak, hogy közben nem leépítjük, hanem megreformálva megerősítjük az eddigi közösségi politikákat, különösen a kohéziós és regionális politikát és a közös agrárpolitikát.” – mondta Tabajdi.
Az 54 képviselőt adó konzervatívoknak megfelelően nyomta a gombját Bokros Lajos is, az MDF európai parlamenti képviselője. Az ECR frakció hivatalosan úgy döntött tartózkodik a szavazástól.
A demokrata képviselő elsősorban a portfoliók rossz elosztására panaszkodott felszólalásában.
„Almunia biztos úr, aki korábban keményen kézbe vette a gazdasági s pénzügyeket, most a versenypolitikához került, ami nem az ő szakmája. Olli Rehn, aki kiváló bővítési biztos volt, most gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, ami megint csak nem az ő szakterülete. Miért szolgálja Európa érdekét az, hogy - különösen válság idején - az ilyen posztok elosztása belső politikai harcok eredményekén történik?” – tette fel a kérdést Bokros.
A képviselő a gazdasági válság hatékonyabb kezelését sürgetve figyelmeztetett, „ha [a Bizottság] nem lép most, akkor ez a fenyegetés katasztrófává válhat és az eurózóna széteshet”.
A függetlenek nem alkotnak frakciót az Európai Parlamentben, így köztük nem döntés a szavazás irányáról. Az itt ülő három Jobbikos képviselő azonban felszólalásában közölte, nem támogatja az új végrehajtó testületet.
Balczó Zoltán elmondta elsősorban az eljárás miatt nem támogatják a testületet. Véleménye szerint ugyanis nem helyes, hogy a tagállamok először kijelölik, hogy kit küldenek a Bizottságba, majd utána az elnök eldönti, hogy ezek a jelöltek milyen feladatokat kapjanak. Balczó szerint éppen fordítva lenne logikus, a feladathoz választva a megfelelő embert.
A Jobbik közleményében a képviselő elmondja, az elutasítás másik oka, „hogy a jelöltek meghallgatása során világossá vált, az új Bizottság stratégiája nem tér el az előzőtől: központosított európai szuperállamot akar, és alapjaiban nem változtat a neoliberális gazdaságpolitikán, amelyik a magyar gazdaságot is csődbe vitte”.
