Hirdetés
Az EP 18 millió eurót költött Európa-szerte a kampányra. „Az emberek számára ez elég nagy pénznek hangzik, de ha azt vesszük, hogy ez területileg mekkora kampány, akkor ez nem sok pénz.” – hangsúlyozta Szalai Zoltán, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának vezetője szerdán (május 27.) egy sajtótájékoztatón.
„Az európaiak 49 százaléka tudja, hogy bő egy hét múlva választások lesznek” – mondta Szalai, ismertetve az EP nemrég bemutatott felméréseinek eredményét. Az irodavezető szerint ez „jó hír, mert egy évvel ezelőtt 6 százalék volt az arány”.
Az Európai Parlament áprilisban bízta meg a TNS opinion közvélemény-kutató intézetet (aki egyébként az Eurobarometer-t, az Európai Unió rendszeres felméréseit is készíti), hogy vizsgálja meg a tagállamokban az EP-választásokkal kapcsolatos attitűdöket.
Az EP itthoni kommunikációs bástyája azért is optimista, mert az adatfelmérés még a pártok kampányainak beindulása előtt, május elején történt, ráadásul az összeurópai kampány jegyében a héten indítják Magyarországon a választásokon való részvételre buzdító televíziós és rádiós kampányfilmeket.
A választási videók ugyan már több hete elérhetőek az interneten, az EP honlapján keresztül vezetett internetes szavazásra beérkezett 6223 szavazó 81 százaléka válaszolta azt, hogy „még nem látta” azokat. Az EP egységes európai kampánya számára három videó készült, a „sikoltozós”, a „biciklis” és a „bankrablós”, melyek fő üzenete, hogy mindig kell legyen idő arra, hogy a szavazófülke magányában elmondjuk a véleményünket. A televízóban ezen kívül látható lesz egy, az „európai problémákra” koncentráló TV-szpot is, ami a klasszikus „Te dönthetsz!” üzenetet hordozza.
A Tájékoztatási Iroda vezetője azt is elmondta, nehezen lehet kiszámolni, hogy a 18 milliós büdzsé hogyan oszlik meg a tagországokra nézve, mivel a televíziós és rádiós közérdekű hirdetések egyszerre készültek el és egységesek, csak éppen minden nyelvre lefordítják azokat. Szalai úgy vélte, Magyarország átlag fölött részesedett ebből a költségvetésből, mivel Brüsszel azon országokra helyezte a hangsúlyt, ahol 2004-ben alacsony volt a részvételi arány.
Ennek ellenére, a tagállamok nem tudták kifizetni a televíziók súlyos reklámdíjait, így a Tájékoztatási Irodák az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) szívességét kérték, hogy tagjai ingyen adják le a szpotokat. Magyarországon a közszolgálati és több regionális televízióban lesz látható az EP közérdekű közleménye.
A rádióhallgatók azonban többet találkozhatnak majd az EP-választási hirdetésekkel, mint a televízió szerelmesei, mivel „azokban az országokban, ahol 2004-ben európai átlag alatt alakult a választási részvétel, az Európai Parlament megfinanszírozta a rádió-szpotok leadását”. – mondta Szalai.
Bíztató részvételi tendencia?
A 2009-es EP-választás részvételi arányairól megoszlanak a vélemények. Az Európai Parlament tavaly decemberben arról számolt be, hogy nőhet a véleményüket kifejtők aránya európai szinten, az EUobserver azonban áprilisban már arról ír „rekord-alacsony” lesz a részvételi hajlandóság.
Magyarországra nézve is eltérő jóslatok vannak. A Gallup legalább 36 százalékkal, a Tárki 44 százaléknyi biztos szavazóval számol, de a Forsense még ennél is magasabbra teszi az arányt: az áprilisi felmérésben a válaszadók 53 százaléka mondta, hogy biztosan elmegy szavazni.
„A részvételi hajlandóság kapcsán óvatosnak kell lenni” – mondta Szalai. Az Európai Parlament felmérése arra kérte a válaszadókat, 1-től 10-ig osztályozzák a hajlandóságukat. Magyarországon 35 százalék jelölte meg a 10-es értéket, de 9-est adott további 26 százalék is. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 38,4 százaléka ment el szavazni.
