Hirdetés
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke volt a főszereplő a kérdések órájában, az Európai Parlamentben kedden (november 24.). Az európai parlamenti képviselők elsősorban az Európai Tanács november 19-i döntéseivel kapcsolatban kérdezhették a Bizottság elnökét, vagyis a megbeszélés középpontjában a szuperállások álltak.
Felmerültek ugyanakkor egyéb aktuális témák, így az energiabiztonság kérdése is, különös tekintettel az ukrán-orosz viszonyra. Joseph Daul (EPP), francia EP-képviselő arra volt kíváncsi, milyen intézkedéseket tervez a Bizottság, hogy megóvja az Európai Unió állampolgárait egy esetlegesen ismét bekövetkező gázvita következményeitől. A Bizottság elnöke elmondta, az Oroszországgal kötött korai előrejelző rendszer megkönnyíti e téren az Unió helyzetét.
Az Európai Unió nemrég állapodott meg Oroszországgal egy ún. „korai figyelmeztető” mechanizmus létrehozásáról (EurActiv.hu 2009.11.17.). A megállapodás értelmében mindkét fél tájékoztatja egymást bármilyen olaj-, földgáz- vagy elektromos áramellátási zavar esetén. Ezt követően a felek megpróbálják közösen megoldani a problémát, akár harmadik országok közreműködésével.
3-0 a régi Európa javára
Mitro Repo (S&D), arról kérdezte a Bizottság elnökét, elégedett-e a két szuperállást betöltő személyek kiválasztásával. A finn képviselő szerint a két kérdéses politikus – Hermany van Rompuy, az Európai Tanács első állandó elnöke, valamint Catherine Ashton, külügyi főképviselő – kevésbé közismert személyek, akikre azonban rendkívül fontos szerepkör hárult. A képviselő szerint joggal merül fel annak kérdése, lehet-e a szelekciós folyamatot a jövőben átláthatóbbá, demokratikusabbá tenni.
Barroso válaszában hangsúlyozta, az Unió állam- és kormányfői által megválasztott személyek nagy tiszteletet érdemelnek. A portugál politikus rámutatott, Hermany van Rompuy korábban Belgium miniszterelnöke, Catherine Ashton pedig a kereskedelmi ügyek élén az Európai Bizottság tagja volt, így bizonyították vezetői alkalmasságukat. A Bizottság elnöke kiemelte egyúttal, a Lisszaboni Szerződés intézkedéseit tiszteletben kell tartani. El kell fogadni, hogy a Tanács elnökét az állam- és kormányfők jelölik, nem pedig az Európai Parlament választja meg, mint ahogy az a Bizottság elnöke esetében történik.
Ryszard Czarnecki (Európai Konzervatívok és Reformerek), lengyel EP-képviselő jelezte, az Európai Tanács csúcstalálkozóján hozott döntések eredményeképpen a fontos hivatali posztok szempontjából 3-0 arányban vezet Nyugat-Európa. A lengyel politikus szerint ezzel a jövőben az európai csúcsokon senki sem képviseli az új tagállamokat.
Barroso válaszában nyomatékosította, hogy az Európai Tanács elnöke, illetve a külügyi főképviselő hivataluknál fogva nem Európa egy-egy részét, hanem a kontinens egészét képviselik. A portugál politikus emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke személyében nem feledkeztek meg az új tagállamokról sem. Mindazonáltal emlékeztette a lengyel EP-képviselőt, hogy az EP elnökének sem tagállamokat, vagy régiókat, hanem egész Európát kell képviselnie.
Andrey Kovatchev (EPP), bolgár, valamint Lena Kolarska-Bobińska (EPP), lengyel EP-képviselők arról érdeklődtek, milyen munkaköri változások várhatók Catherine Ashton külügyi főképviselővé történő kinevezésével. A képviselők arra voltak kíváncsiak, a külpolitika mely aspektusai tartoznak a Bizottsághoz, és melyek a főképviselőhöz, vagyis hogyan változik a Bizottság munkája.
A Bizottság elnöke elmondta, Catherine Ashton külügyi főképviselői mandátuma mellett az Európai Bizottság alelnöki posztját is betölti, vagyis egyesíti Javier Solana (kül- és biztonságpolitika) és Benita Ferrero-Waldner (tradicionális külkapcsolatok) feladatkörét. Minden más külpolitikai kérdésben az Európai Uniót a Bizottság elnöke képviseli, hivatkozott a Lisszaboni Szerződésre Barroso. Hozzátette, bár Ashton asszony egyfelől a Tanács főmegbízottja, a Bizottság alelnökeként elszámoltatható lesz az Európai Parlament előtt.
Kilenc női biztos, felosztott bel- és igazságügy
Több EP-képviselő is érdeklődött az új Európai Bizottságban a portfóliók pontos elosztásáról. Guy Verhofstadt (ALDE), belga EP-képviselő jelezte, nem látná szívesen, ha a biztonság és a bevándorlás kérdése összekapcsolódna. Juan Fernando López Aguilar (S&D) szintén nem tartja szerencsésnek, ha a portfóliót bel- és igazságügyre, valamint bevándorlásra és menekültügyre osztanák, mivel ez esetben azt gondolnák, hogy a menekültügy és a bevándorlás fenyegeti a tagállamok gazdaságait.
A spanyol képviselő jobb megoldásnak tartja az alapjogi és belügyi portfóliók kialakítását. Barroso elmondta, alapvető jogokra és igazságügyre, valamint belügyre osztaná ketté a portfóliót. Hangsúlyozta továbbá, hogy egy egész fejezet tartozik a bevándorlás kérdéskörébe, amely szorosan kapcsolódik a szociális kérdésekhez.
Gál Kinga (EPP), magyar EP-képviselő az alapjogokkal foglalkozó portfólióval kapcsolatban arról kérdezte a Bizottság elnökét, tervezi-e beépíteni a különböző nemzeti és nyelvi kisebbségek jogvédelmét a biztos feladatkörébe. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy Európában 15 millió ember él őshonos nemzeti kisebbségben, illetve hogy a Lisszaboni Szerződés mellett az Alapjogi Charta további feladatokkal látja el az európai uniós intézményeket.
A Bizottság elnöke határozott igennel felelt a kérdésre, majd hozzátette, célja az, hogy a diszkrimináció tilalmának ügyét, beleértve a kisebbségek jogvédelmét az alapjogokért felelős biztos feladatkörébe helyezze.
Többször elhangzott az ülésen, hogy az új Európai Bizottságban mekkora szerep hárul a nőkre. Barroso nyomatékosította, kiegyensúlyozottabb Bizottságot szeretne, s hogy a következő ciklusban, a testületben kilenc női biztos lesz. A Kollégium női tagjait elsősorban a régi tagállamok delegálják. Legutóbb Dánia és Hollandia jelezte, hogy Connie Hedegaard, dán klíma- és energiaügyi minisztert, illetve Neelie Kroes, versenypolitikáért felelős holland biztost jelöli a testületbe (EurActiv.com 2009.11.24.).
A további női jelöltek Maria Damanaki, görög parlamenti képviselő, Cecilia Malmström, európai ügyekért felelős svéd miniszter, Viviane Reding, információs társadalom és médiáért felelős luxemburgi biztos, Androulla Vassiliou, egészségügyért felelős ciprusi biztos, Roumiana Jeleva, bolgár külügyminiszter, Máire Geoghegan-Quinn, az Európai Számvevőszék ír tagja, valamint Catherine Ashton, eddigi kereskedelemért felelős brit biztos.
